Eger - hetilap, 1867

1867-03-28 / 13. szám

V. évfolyam. 13. szám. Márczius 28-án 1867. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft -- kr, Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. h f Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes lartalmu hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) s minden cs. kir. postahivatal. J ént s eh G. könyvkereskedése előfizetési fölhívás POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA. Előfizetési föltételek. Egész évre ...............................................5 ft — Félévre ...............................................2 ft 50 kr. Negyedévre...............................................1 ft 30 kr. Egy hónapra...............................................— 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi-utcza 26. sz.) bérmen­tesen küldendők. Az „Egei*“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Országgyűlési tudósítás. Pest, márcz. 26. A hatvanötös bizottság javaslata felett, a közös ügyek és viszonyok iránt, a tárgyalás f. hó 20-án vette kezdetét. A szélső baloldal még ezúttal is kísérletet tőn, hogy e fontos tárgy fölvétele tovább halasztassék, és ekként a legjobb remény­nyel, s az ország átalános öröme fölöst megkezdett kiegyenlítés is, mely a közös viszonyok rendezés*, ben szoros összefüggésben áll, ha lehet, félbenszakittassék. Azonban a képviselöház többsé­ge, Böszörményi Lászlónak, az elhalasztás iránti határozatát el­vetvén, a napirend mellett nyilatkozott, mire a tanácskozás meg­nyittatott, melyben eddig, négy nap alatt, összesen harmineznégy szónok vett részt, kik közül tizenheten a többség javaslatát, s ugyanannyian a kisebbség véleményét pártolták. E lapok terjedelme nem engedi meg, hogy az egyes szó­nokok beszédeit részletesen ismertessük. A tanácskozás higgad­tan, s a komoly és fontos tárgyhoz méltólag folyt le, eddig egye­dül Jókai Mór érzé magát indíttatva, személyes kérdésben felszó­lalni. Ugyanis Szász Károly f. hó 23-án Jókai azon állítására, hogy Magyarországnak szerencsés geographiai helyzete van, mi függetlenségét és önálló jövőjét biztosítja, több éles megjegyzés mellett azt mondá : hogy ilyesmit alkalmasint ö is mondott már versben, de prózában nem merne állítani. Jókai tiltakozott sza­vainak, mint mondá, magyarból magyarra lett ilyetén fordítása ellen, de azt nem czáfolá meg, hogy Magyarország, ha szomszéd­jait tekintjük Szász Károly szerint, csakugyan oly helyzetben van, mint a diótörőben. „Északon egy óriás szomszéd mozdul, ki ha ráteszi medve-talpát Habosra, Galicziára, Magyarországot nyitva találja maga előtt; más oldalról a nagynémet nemzet fe­nyeget; mig délről a roskadó porta romjainak porából kiemel­kednek a nagy Szlávország árnyvonalai.“ Mocsáry Lajos a ki­sebbség véleménye mellett szónokolva ezen kérdést is tette : nem lett volna-e jobb Magyarországra nézve, a török souveraini- tás alatt maradni ? Midőn ezt hallottuk, eszünkbe jutott Cicero ama ismeretes mondata: „nemo est, qui non ubivis, quam ubi est, esse malit“, de kételkedünk, hogy Mocsáry ur feltett kérdésére megnyugtató feleletet tudna adni. A „talán", „volna“ stb. féle ki­tételek ellenében ott van érdekes megvilágositásúl a török uralom alatt szenvedő keresztény népek sülyedt anyaei-és szellemi helyzete!*) ------^ A folyó hó 23-diki ülésben Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter jelenté a háznak, hogy a magyar kormány a koronái ura­dalom földtehermentesitési kötvényein, a dézsma- és egyék vált- ságokból bejött s még bejövendő összegen, 0 Felsége kegyes engedelme mellett a gödöllői uradalmat, mely 29,209 holdat tar­talmaz, 1,840,000 írtért o. é. koronajószágúl megvette, mi annak idejében törvénybe fog iktattatni. A ház ezen jelentést, valamint a miniszterelnöknek Strati- mirovics interpellatiójára adott azon nyilatkozatát, bogy ama hir, mintha Bosznia és Szerbország határain nagyobb seregössze­vonások történtek volna, egyátalán alaptalan, és hogy semmi öszpontositás nem történt, — élénk helyesléssel fogadta. Ma a bizottsági javaslat felett az átalános vita tovább foly- tattatik, és talán holnap be is végeztetik, miután remélhetni, hogy a még bejegyzett 90 szónok közül többen lemondanak szó- lási jogukról. A főrendiház is ülést tart ma, hihetőleg ma fog ki- hirdettetni Majlátb György országbíró ö nagyméltóságának a fő­rendiház elnökévé lett kineveztetése. Báró Sennyey Pál, mint tudva van, az elnökségtől saját kérelmére fölmentetett. Királyi rendelet. Magyar országos pénzügyminiszterem előterjesztvén , hogy a magyar koronái javak után , az urbériség megváltása, szőlő-, dézsmaváltság és egyéb értékesítések fejében nevezetesb össze­gek befolytak, melyek nagyrészt földtehermentesitési kötvények­be helyeztettek el; miután a hazai törvények a koronái javak állományának sértetlen megőrzését rendelik, hogy ezen, a koro­nái vagyonhoz tartozó tőkeérték, mely elébb ingatlan birtok ter­mészetét viselte, ezen természetét visszanyerje, rendelem: 1. Hogy mindazon tőkeérték, mely koronái jószágok után befolyt, vagy még ezután befolyand, ingatlanokba helyeztes­sék el. 2. Minisztériumom javaslatba hozván a gödöllői uradalom­nak megvételét, megegyezésem adom arra, hogy a koronái in­') A kit e kérdés bővebben érdekel, érdekkel olvashatja Tanárky Gedeon „Magyarország helyzete az európai államrendszerben“ czimii munkáját, különösen annak IX. fejezetét, mely Magyarországnak az osztrák állammali szövetkezése eredményét tárgyalja, 292. lapon.

Next

/
Thumbnails
Contents