Eger - hetilap, 1867
1867-03-28 / 13. szám
V. évfolyam. 13. szám. Márczius 28-án 1867. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft -- kr, Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. h f Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes lartalmu hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) s minden cs. kir. postahivatal. J ént s eh G. könyvkereskedése előfizetési fölhívás POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA. Előfizetési föltételek. Egész évre ...............................................5 ft — Félévre ...............................................2 ft 50 kr. Negyedévre...............................................1 ft 30 kr. Egy hónapra...............................................— 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi-utcza 26. sz.) bérmentesen küldendők. Az „Egei*“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Országgyűlési tudósítás. Pest, márcz. 26. A hatvanötös bizottság javaslata felett, a közös ügyek és viszonyok iránt, a tárgyalás f. hó 20-án vette kezdetét. A szélső baloldal még ezúttal is kísérletet tőn, hogy e fontos tárgy fölvétele tovább halasztassék, és ekként a legjobb reménynyel, s az ország átalános öröme fölöst megkezdett kiegyenlítés is, mely a közös viszonyok rendezés*, ben szoros összefüggésben áll, ha lehet, félbenszakittassék. Azonban a képviselöház többsége, Böszörményi Lászlónak, az elhalasztás iránti határozatát elvetvén, a napirend mellett nyilatkozott, mire a tanácskozás megnyittatott, melyben eddig, négy nap alatt, összesen harmineznégy szónok vett részt, kik közül tizenheten a többség javaslatát, s ugyanannyian a kisebbség véleményét pártolták. E lapok terjedelme nem engedi meg, hogy az egyes szónokok beszédeit részletesen ismertessük. A tanácskozás higgadtan, s a komoly és fontos tárgyhoz méltólag folyt le, eddig egyedül Jókai Mór érzé magát indíttatva, személyes kérdésben felszólalni. Ugyanis Szász Károly f. hó 23-án Jókai azon állítására, hogy Magyarországnak szerencsés geographiai helyzete van, mi függetlenségét és önálló jövőjét biztosítja, több éles megjegyzés mellett azt mondá : hogy ilyesmit alkalmasint ö is mondott már versben, de prózában nem merne állítani. Jókai tiltakozott szavainak, mint mondá, magyarból magyarra lett ilyetén fordítása ellen, de azt nem czáfolá meg, hogy Magyarország, ha szomszédjait tekintjük Szász Károly szerint, csakugyan oly helyzetben van, mint a diótörőben. „Északon egy óriás szomszéd mozdul, ki ha ráteszi medve-talpát Habosra, Galicziára, Magyarországot nyitva találja maga előtt; más oldalról a nagynémet nemzet fenyeget; mig délről a roskadó porta romjainak porából kiemelkednek a nagy Szlávország árnyvonalai.“ Mocsáry Lajos a kisebbség véleménye mellett szónokolva ezen kérdést is tette : nem lett volna-e jobb Magyarországra nézve, a török souveraini- tás alatt maradni ? Midőn ezt hallottuk, eszünkbe jutott Cicero ama ismeretes mondata: „nemo est, qui non ubivis, quam ubi est, esse malit“, de kételkedünk, hogy Mocsáry ur feltett kérdésére megnyugtató feleletet tudna adni. A „talán", „volna“ stb. féle kitételek ellenében ott van érdekes megvilágositásúl a török uralom alatt szenvedő keresztény népek sülyedt anyaei-és szellemi helyzete!*) ------^ A folyó hó 23-diki ülésben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter jelenté a háznak, hogy a magyar kormány a koronái uradalom földtehermentesitési kötvényein, a dézsma- és egyék vált- ságokból bejött s még bejövendő összegen, 0 Felsége kegyes engedelme mellett a gödöllői uradalmat, mely 29,209 holdat tartalmaz, 1,840,000 írtért o. é. koronajószágúl megvette, mi annak idejében törvénybe fog iktattatni. A ház ezen jelentést, valamint a miniszterelnöknek Strati- mirovics interpellatiójára adott azon nyilatkozatát, bogy ama hir, mintha Bosznia és Szerbország határain nagyobb seregösszevonások történtek volna, egyátalán alaptalan, és hogy semmi öszpontositás nem történt, — élénk helyesléssel fogadta. Ma a bizottsági javaslat felett az átalános vita tovább foly- tattatik, és talán holnap be is végeztetik, miután remélhetni, hogy a még bejegyzett 90 szónok közül többen lemondanak szó- lási jogukról. A főrendiház is ülést tart ma, hihetőleg ma fog ki- hirdettetni Majlátb György országbíró ö nagyméltóságának a főrendiház elnökévé lett kineveztetése. Báró Sennyey Pál, mint tudva van, az elnökségtől saját kérelmére fölmentetett. Királyi rendelet. Magyar országos pénzügyminiszterem előterjesztvén , hogy a magyar koronái javak után , az urbériség megváltása, szőlő-, dézsmaváltság és egyéb értékesítések fejében nevezetesb összegek befolytak, melyek nagyrészt földtehermentesitési kötvényekbe helyeztettek el; miután a hazai törvények a koronái javak állományának sértetlen megőrzését rendelik, hogy ezen, a koronái vagyonhoz tartozó tőkeérték, mely elébb ingatlan birtok természetét viselte, ezen természetét visszanyerje, rendelem: 1. Hogy mindazon tőkeérték, mely koronái jószágok után befolyt, vagy még ezután befolyand, ingatlanokba helyeztessék el. 2. Minisztériumom javaslatba hozván a gödöllői uradalomnak megvételét, megegyezésem adom arra, hogy a koronái in') A kit e kérdés bővebben érdekel, érdekkel olvashatja Tanárky Gedeon „Magyarország helyzete az európai államrendszerben“ czimii munkáját, különösen annak IX. fejezetét, mely Magyarországnak az osztrák állammali szövetkezése eredményét tárgyalja, 292. lapon.