Eger - hetilap, 1867

1867-02-21 / 8. szám

59 Nem akarván elhamarkodni a dolgot, legutoljára hagytam azon nyilatkozatot, hogy Károgó ur huzamosabb időre távozni kényszerülvén Pestről, emgem bízott meg, hogy visszajöveUléig helyettesítsem az „Egerénél. Fiat voluntas ejus! Hanem azért éljen a felelős magyar minisztérium! H. L. Politikai hírek s események' Ausztria. A lajthántuli tartománygyülések febr. 18-án meg­nyittatván, azokban egy kormányi kibocsátvány olvastatott fel, melyben a kormány szándékai a rendkivttli Reichsrath összehívá­sa iránt indokoltatnak. Azután mondja a kibocsátvány: „Ezóta a tárgyalások Magyarországgal örvendetes eredményre vezettek, s a kiegyezkedési javaslatot a magyar országgyűlés igen valószí­nűleg elfogadja. A kiegyezkedés előfeltétele, a minisztérium ki­nevezése, megadatott. Ezzel a rendkívüli Reichsrath összehívá­sának alapeszméje túlélve lett, s az alkotmányos Reichsrath mart. 18-ra összehivatik, melyen a kormány elöterjesztendi az ( alkotmány módosítására ezélzó javaslatokat; a miniszterfelelös- ségi törvényjavaslat, a febr. patens 13. §-ának módosítása, s a tartományoknak adandó mérséklett autonómiáról szóló javasla­tok is elöterjesztendök lesznek.“ Francziaország. A kamarák f. hó 14-én nyittattak meg. A trónbeszéd, mely Napoleon császár egyik legkitűnőbb beszéde, 8 legfontosabb nyilatkozata, a legújabb súlyos eredményekről ezeket mondja: Habár a világ ez események gyorsasága és fon­tossága által meglepetett, mégis úgy látszik, hogy I. Napoleon előrelátása szerint, azoknak végzetszerüleg teljesülniük kellett, j Az Olasz- és Németországban történt átalakulások, úgymond, az j európai államoknak egyetlen confoederatióvá egyesülésére vo- i natkozó nagy programm valósítását készítik elő. A szomszéd j nemzetek által — szétszórt tagjaik összesítése végett tett erői- ’ ködések látása nem nyugtalaníthatja Francziaországot. Azután j megemlítvén a béke megkötésének gyorsítására irányzott törek- véseket, — megjegyzi: A nélkül, bogy egy katonával többet sze- j relt volna fel, — a nélkül, hogy egy ezredet mozdított volna elő- j re, — elegendő volt Francziaországnak csupán szava arra, hogy ! a győző Bécs kapui előtt feltartóztattassék. Francziaország nem húzott kardot, mert becsülete nem volt engagirozva, mert szigorú semlegességet tartott szem előtt. A mexieói expeditióról igy szól: Azon napon, melyen áldozataink nagysága túlterjedni látszék azon érdekeken, melyek bennünket Mexikóba vezéreltek,— meg- paranesolám az ottlévő hadsereg visszahívását. — A Keleten j uralkodó nyugtalanságok tekintetében a nagyhatalmak arra tö- 1 rekszenek, bogy a keresztény népesség jogos kívánalmai Ideié- j gittessenek, a szultán jogai megóvassanak, és a veszélyes bonyo­dalmak megelőzte8senek. A pápai szék saját hatalma és azon becstilés által tartja fenn magát, melyet a katholikus egyház feje gerjeszt. Az esetre, ha a pápa világi hatalma a demagog össze­esküvések által tenyegettetnék, Európa nem engedne ily ese­ményt végrehajtatni. — Viszonyaim — igy folytatja a trónbeszéd — az idegen hatalmakhoz kielégítők; Angolország irányában pedig — politikánk egyenlősége, valamint a kereskedelmi viszo­nyok által naponkint bensőbb. Poroszország mindent iparkodik elkerülni, a mi nemzeti érzékenységünket felébreszthetné, — egyetértve velünk az európai több kérdésekben. Oroszország — békulékeny szándéklat által lelkesittetve, keleti politikáját nem hajlandó elkülönözni Francziaország politikájától. Ugyanezt mondhatom az ausztriai császárságról,melynek nagysága az általá­nos egyensúly fentartására elenvedhetlen. A kereskedelmi szer- , zödés mindkét birodalom közt uj köteléket fűzött. Ennek folytán a jeleulegi viszonyok közt semmi sincs, a mi nyugtalanságunkat felkölthette volna, és szilárd azon meggyőződésem, hogy a béke nem fog megzavartatni. — A trónbeszéd ezután áttérvén Fran­cziaország belviszonyára, megemlíti a hadsereg szerkezete- és j szervezésére vonatkozó legújabb rendszabályokat, — mondván: Ne feledjék önök, hogy a szomszédállamok a hadseregek jó szer­vezése végett súlyos áldozatokat rónak magukra; — azok önök­re veték tekintetüket, hogy az önök határozatai szerint ítéljenek a felett: vájjon Francziaországnak befolyása a világban gyara­podjék, vagy csökkenjen-e. A trónbeszéd végül megemlékezik a vizáradásokról és járványokról; kiemeli az indirect bevételek­nek 50 miilóval szaporodását, a milliárdokat kilátásba helyező külföldi kereskedést, a földbirtok adójának leszállítását, a vas­utakat, útépítéseket, az iskola- és oktatás-ügy javítását. — A kékkönyv a Kelet tekintetében igen érdekes adatokat tartalmaz; többek közt ezeket mondja: A Dunafejedelemségek óhajtásaiknak megfelelő kormányt nyertek. Crétát a rokonszenv köteléke csatolja Görögországhoz; sajnálandó, hogy a porta Francziaország tanácsainak megfelelőleg haladéktalanul teljha talmu biztost nem küldött a nehézségek megoldására. A tulságig felizgatott lakosság most a Görögországba való bekeblezést kí­vánja. A fölkelés elterjedése izgatottságot idézett elő a görög tartományokban. A szerbek a várak kiürítését követelik. Mi azt tanácsoljuk a portának, bogy a lakossággal kedvező elhatározást tudasson, és szerencsések lennénk , ha a porta tanácsunkat kö­vetné. Törökországnak föl kellene fogni a dolgok komoly voltát, s nem volna szabad visszarettennie oly áldozatoktól, melyek azt hasonló válságok ismétlődésétől megóvhatják. Francziaország azonfölül népgazdászati és pénzügyi reformokat és a népoktatás kifejlesztését ajánlotta a portának. Olaszországból érdekes híreink vannak. A parlamentet egy királyi rendelet föloszlatta, s az uj kamarát márcz. 22 re hivta egybe. Az egyház szabadságára és a papi javakra vonat­kozó törvényjavaslatot, mely a parlamentben megbukott, a kor­mány újra átdolgozva fogja az uj parlament elé terjeszteni. A másik érdekes hir: hogy a minisztérium beadta lemondását. Azuj minisztérium ekkóp alakult meg: Ricasoli miniszterelnök maradt; és belügyminiszter; Visconti-Venosta is megmaradt külügyminisz­ternek ; Depretisz pénzügyminiszter, Devicenzi közmunka-, Bian- cheri tengerészeti, Correnti közoktatásügyi, Cugia hadügyi miniszterek lettek. A miniszterváltság valódi oka, a Scialoja-féle pénzügyi terv és az uj egyházi törvény, ürügye pedig azon vere­ség, melyet a minisztérium a parlamentben szenvedett, midőn a velenczei népgyülések betiltása miatt tett interpellate alkalmá­val leszavaztatott. — Nevezetes esemény az is, hogy 72 ellenzéki követ az olasz nemzethez manifestumot intézett. — Rómából írják, hogy d’Audrea bibornok az általa a la­pokban közlött levél miatt második perbe fogatott; hir szerint a bíbortól is meg fog fosztatni. Poroszország. Berlin, febr. 16. A porosz-szász katonai egyezmény határozványai ezek: Drezda julius 1-én odahagyatik; — a porosz csapatok megszállva tartják Lipcsét, Bautzent és Kö­nigsteint; — a szász hadsereg a 12-ik szövetségi hadtestet képe­zi, és az országban marad; — a föhadparancsnokságot — szász javaslat alapján — a porosz király nevezi ki; — a parancsnokló tábornokot — egyetértésben a szövetségi föhadparancsnokkal — a szász király nevezi ki; a drezdai sánezok megmaradnak; de azokat szaporítani nem szabad. — A porosz kormány, párisi hirek szerint, végre elhatározta magát, Dánia felé való határainak rendezését nem halasztani to­vábbra, és kész átengedni Dániának Eszak-Schleswiget, hanem csak oly feltétel alatt, hogy ez utóbbi csupán személy-unió által köttessék Dániához, továbbá, hogy Keresztély király mint sou- verain az észak-német szövetségbe lépjen. — Berlin valamennyi választókerületében vereséget szen­vedett a kormány ; jelöltjei: Bismark és a tábornokok mind meg­buktak. *

Next

/
Thumbnails
Contents