Eger - hetilap, 1867
1867-02-21 / 8. szám
60 Oroszország. Az orosz „Correspondenz“ lehetetlennek tartja a török kormány és a keresztény lakosság közötti kiegyezkedést. Még a kabinetek legtisztább szándékú interventiója sem nyerné meg a lakosság beleegyezését, miután ez abban csak az elnyomó támogatását s felszabadításának elhalasztását látná. — Ugyané lap meg van arról győződve, hogy a félhold elébb-utőbb kénytelen lesz visszavonulni a kereszt előtt, és európai birtokairól lemondani. — Pétervárról jelentik febr. 6 áról a feloszlatott tartomány- gyűlés szabadelvű tagjainak sorsa felől: A választmányi elnök, Kruse, ki a vitákban különösen kitüntette magát, négy évre Szibériába küldetett. Schuwaloff gróf parancsot kapott Permbe vonulni, vagy három évre külföldre menni. — Az orosz kormány elhatározta, a lengyel helytartóságot april 1 -töl kezdve megszüntetni. A királyság, mint varsói katonai kerület, egy főkormáuyzónak lesz alávetve. Finis Poloniae! Törökország. A török minisztérium ujonan alakult, mi a franczia félhivatalos lapok szerint reformokat és engedményeket jelent. Azonban úgy látszik, hogy a krétaiak semmiféle engedménynyel ki nem békithetők. A Porta közelebb fölhívta őket, hogy képviselőket küldjenek Konstantinápolyba, a török kormánynyal leendő egyezkedés végett; de a krétai nemzetgyűlés elutasitá ez ajánlatot. Ez oda mutat, hogy a krétaiak nem a Portától várják bajaik orvoslását, s hogy czéljuk nem kevesebb, mint Törökországtól elszakadni, s Görögországhoz csatlakozni. — Szerbia még mindig erélyesen sürgeti az összes szerb várak kiürítését, s oly gyorsan és oly nagy mérvben fegyverkezik, mintha a háború előestéjén állna. A gyümölcs gyorsan érik. Amerika. Mexikóból következőleg írják le a mazatlani esetet : Mazatlanban lázadás tört ki, s az ott lévő amerikai konzul Caramon, két embert, kik erőszakkal szobájába törtek, meglőtt. Caramont ezért a juaristák halálra Ítélték, és az ítélet végre is hajtatott. Az amerikai hajók azonnal ágyuzni kezdték Mazatlan várost. A juaristák elleni ingerültség ez esemény folytán az Egyesült-Államokban sokkal nagyobb, mint a császáriak ellen valaha volt. — A matamorasi „Ranchero“ azon tudósítást közli, hogy a köztársaságiak a római szentszéktől független mexikói egyházat szándékoznak alakítani. Azért akarnának elszakadni, mert szerintük ez idézte elő Mexikóban az idegen beavatkozást. Az uj egyház egyik püspöke már meg is lenne választva Don Rafael Diaz Martinez személyében, kit Mexico legszabalelvübb lelkészének tartanak. — New-York, febr. 12. A Johnson elleni vád megvizsgálásával megbízott törvénykezési bizottmány folytatja titkos tanácskozásait. Hirszerint Grant tábornokot is vád alá akarja helyezni a congressus. — Washingtonból febr. 13-ról jelenti a „Times,11 hogy a képviselöház az ostromállapot kihirdetését tiz déli államban elhatározta, a rendes hadsereghez tartozó tisztek parancsnoksága alatt. — New-Yorkban hire jár, hogy Juarezt a császáriak elfogták. g Levelezések. Szent-Millál.v, jan. végén. T. szerkesztő ur; Hosszú hallgatás után fölveszem ismét a levelezői tollat, és bebizonyítandó, hogy még úgy a hogy élek, ezennel újra bekopogtatok az „Eger11 nyájas olvasóinál. Minthogy jelenleg még a haza fővárosának lapjai is telve vannak néhai gróf Dessewffy Emil volt akadémiai elnök emlékezetével, kegyeletlenség volna tőlünk, kik annak idejében a boldoguljál egy hajlék alatt élhetni szerencsések voltunk, róla ez alkalommal meg nem emlékeznünk. Az oly korán körünkből ki- szólitott jeles hazafiért, itt ősi birtokán már f. é. jan. 10-én, kimu- | lásának szomorú évfordulati napján tartottuk meg kitelhető ünnepélyességgel a gyászisteniszolgálatot, melyre a zord idő daczára nemcsak a helybeli közönség, hanem a vidéki birtokosság is szép számmal megjelent. Mint hitelesen értesülünk, szomszéd Nyíregyházán is főt. Simon Endre alesperes és plébános ur teljes egyházi segédlettel tartott a megboldogultért requiemet. isten nyugasztalja az elhunytat, és vigasztalja gyászoló családját! — Nyíregyházáról szólván, el nem hallgathatom azon örvendetes hirt, hogy az említett lelkes plébános ur buzgólkodása folytán, hozzájárulván kegyelmes érsekatyánk kifogyhatlan áldozatkészsége, valószínűleg még ez év folytán a Paulai sz. Vinczéröl nevezett irgalmas-nénikék fognak oda bevezettetni, kikre azután a leánytanoda vezetése fog bízatni, mi által egy igen érezhető hiányon lesz segítve. Mint halljuk, a szatmári anyaházzal eziránt az elöleges értekezések már megkezdettek. És most térjünk a levelezők rendes expediensére, midőn egyéb érdekes közlendőkből kifogynak, az időjárásra ! Bizonyára mondhatjuk, hogy fölfordult világban élünk! Valódi tavaszi napjaink vannak! Ha a hűvös metsző szelek, meg néha-néha reggelenként a fákra lerakodó zúzmara nem figyelmeztet néha az időszakra, melyben élünk, azt gondolhatnék, hogy legalább is, — már t. i. a fáknak lombtalansága miatt, egy hosszú, kellemes ősznek napjaiban élünk! — Eddig az időjárás a vetésekben nem igen tett kárt; a búzák igen szépek, sőt a sok nedvesség folytán az őszi szárazság miatt elmaradozott szemek is most kezdettek kihajtani; a repczék, — már a melyeket még tavaly a hernyó meg nem emésztett, mi fájdalom, sok táblában történt, — szintén alig hagynak kívánni valót, — csak attól tartunk, hogy a váltakozó fagy és fölengedés következtében utoljára is kár fog azokban történni. Általában a régi közmondások, mikre hajdanában a gazdák oly sokat építettek, egészen elveszteni látszanak értéküket. A „Maria purificante11 teljesen megbukott, mert bár oly szépségesen sütött a nap, még pedig egész napon által — még sem lett utána hidegebb, a várva várt hó még nem érkezett meg; hátravan még Mátyás napja, ha ez is megcsal, akkor annak sem hiszek többé, hogy: csurog Vincze, telik a pincze, pedig az nagyon szomorú lenne, ha az idén sem teremne oly sok rósz esztendő után borunk, mikor leginkább leend reá szükségünk, már t. i. hogy a kinevezendő magyar minisztérium hosszú életére megigyuk az áldomást! No de bizzunk ! erre is megsegít valahára a magyarok nagy Istene! , Múlt évben azt irtuk, hogy hála az Égnek, nem történik már a szentmihályi vásárkor verekedés. De hamar meghazudtoi- tatott a mi krónikánk! az igaz, a vására zord idő miatt elég csendesen és gyengén, garázdálkodás nélkül múlt el, de estve a vig czimborák a rósz vásárra is jó áldomást akarván csapni, és azt gondolván, hogy a jóból sohasem lehet elegendőt bevenni, addig vették magukba az Isten áldását, melyet ugyan a korcsmáros csupa felebaráti szeretetből eléggé meghigitott, hogy végtére annak szesze nemcsak fejükbe, hanem fütyköseikbe, sőt elrejtett baltáikba is behatott, melyek aztán nem leggyengédebben kezdték, egyiknek másiknak fején és hátán azon helyeket tapintani, mik nem fájtak. Négy csendőr, jóakaró figyelmeztetések daczára, a zsúfolt szobába rend csinálás végett betolakodván, nagyon megbánták idétlen buzgalmukat, mert mindnyájan több kevesebb ütlegeket, egy pedig fejsze áltál több veszélyes sebet kapván, csak nagy bajjal bírtak a felbőszült részeg tömegből menekülni. A tettesek most várják merényök büntetését. — Végezetül egy igazságszolgáltatási kuriózum is foglaljon helyet tudósításunkban. Egy asszony és két suhanczlegény rajtakapatván a lúdlo- páson, a mi bölcs elöljáróink sajátságos módon büntették meg őket. Ugyanis a lopott ludakat az illetőknek mellére akasztva, hakteroktól kisértetve, egy vasárnap délután az egész helységen keresztülvezettették őket, és pedig dobszó mellett; a szünetek alatt pedig az egyik kisbiró ezt kiáltá: „Hopp! hopp! hopp! így jár a ki ludat lop!11 Nem tagadjuk, hogy annak idejében a pelengérre való állítás nem tévesztette el morális hatását a még romlatlan népre,de helységünkben, és a mostani körülmények között ezt czélszerütlennek és eredményt nem Ígérő eljárásnak tartjuk, a mint jelen esetben is a bűnösök nem hogy szégyenkeztek volna, hanem váltig nevettek ők is az őket röhögve követő gyermek és csőcseléksereggel. Mostanára legyen elég ennyi. Viszontlátásig Isten velünk ! Alf'öldy.
