Eger - hetilap, 1867

1867-12-26 / 52. szám

420 olvasott muukálatában a jelzett Zagyvahid költségvetése fel lévén véve, jóváhagyás, s a kitett összeg mielőbbi folyóvá tétele végett az illető minisztériumhoz fölterjesztetett. A vallás- és közoktatási minisztérium, a szolnok-városi ele­mi tanítóknak 14 hóról hátramaradt, a nevezett város terhére rótt s a magyar királyi tanulmányi alapból utalványozott 3236 forint­nak illetők részérei kifizetését elrendeli. — A felolvasott rendelet Benkó Albert alszbiró utján Szolnok város közönségének tudomás és alkalmazkodás végett kiadatott, s illető szolgabiró a tanítók fizetései ily hátramaradása okainak bejelentésére utasittatott. A honvédelmi minisztérium az illető közegeket utasittatni rendeli a vásáráraknak a magas kincstár érdekébeni lelkiismere­tes szerkesztésére. — A felolvasott rendelet az illető szolgabi- ráknak a hetivásártartó községekkeli tudatás végett kiadatott. Okolicsányi József megyei főpénztárnok az 1868-ik évre szóló megyei költségvetéseket két-két példányban bemutatja. — A bemutatott költségvetések tudomás és jóváhagyás végett a nm. m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztetni rendeltettek. Szurdok-Püspöki és Szent-Jakab község földbirtokosai a jobbágyi kártékony malomgát leromboltatásának foganatosítá­sára küldöttség kineveztetését kérik. — A kérdéses malomgát­nak lerombolása, s az ujtáblás zúgónak felépíttetése gróf Török Bálintnak végzésileg meghagyatott, s Nógrádmegye közönsége hasonló végzés hozatalára fölkéretett; az esetben, ha a nevezett gróf a Nógrádmegye által kitűzendő záros határidő alatt a vég­zést nem teljesítené, a végzés foganatosítására kebeléből küldött­ség kinevezésére felhivatott, — s ez esetre Hevesmegye részéről is küldöttség fog működni. A magyar kir. pénzügyi minisztérium felhívja a megye kö­zönségét, hogy a rendelkezésére álló marhasóból Hevesmegyére eső, s Poroszlón, Szolnokon, Egerben és Gyöngyösön megvásárol ható mennyiség szétosztása tekintetéből oly összeírást rendeljen el, melyben a városok lakosai és a nagyobb birtokosok névsze- rint, a falusi községek pedig községenként megneveztessenek, kik közt a fentebbi raktárakban letett marhasó a hatóság belátása szerint felosztatik, meiy összeírás az illető raktárkezelőséggel is közlendő lesz. Hogy a marhasóvali visszaélés, és csempészet megszüntettessék, e őzéiből egy bizottmány alakítását látja szük­ségesnek, mely állana a vidék nevezetesebb gazdáiból, a vidéki gazdasági egyesületek és ipar-kereskedelmi társulatok küldöttei bői. — A felolvasott miniszteri rendelet értelmébeni eljárásra, s az eredményről Puky Miklós 1-sö alispánhoz teendő jelentésrei a me­gyebeli szolgabirák utasittattak. A rendelet egyéb pontjaira való válaszolhatás czéljából Martonffy Károly bizottm. tag elnöklete mellett Babies István, Ringelhann Antal, Sik Iguácz, Sir Antal bizottm. tagok, Berecz Fereucz, főügyész, Ktirthy Ferencz közp. föszbiró esküdt társával és Szalay László tiszti aljegyző oly meg­bízatással küldetnek ki: hogy a helyi viszonyok tekintetbevéte­lével gyűjtött adatok nyomán készítendő munkálatot Puky Miklós l-sö alispánnak mutassák be, ki azt a m. kir. pénzügyminiszteri- 1 umhoz azonnal fölterjesztendi. A magyar kir. pénzügyminisztérium tudatja a hevesmegyei raktárban kapható marhasó különböző árait. — Puky Miklós l-ső alispánnak tudomás végett eredetiben, s az összes főszbiráknak köröztetés végett másolatban kiadatott. A vallás- és közoktatási minisztérium közli a 6 osztályú gymnasium l-ső és 5-ik osztályára nézve megállapított, tantervet, mely szerint a gymnasium l-ső osztályában a rajz és testgyakor­lat rendes tantárgyakká lőnek, s felhívja a megye közönségét, hogy Gyöngyös és Szolnok város közönségénél oda hatni buzgói- kodjék, miszerint az ottani gymnasiumokban ezen két tantárgy necsak alkalmas tanárok által adassék elő, hanem azok kellő fizetésekkel is láttassanak el, s e két tantárgy előadására a szük­séges helyiségek megszereztetvén, azok tanítása még ez év fo­lyamában foganatba vétessék. — Benkó Albert és Mezey János szolgabirák a miniszteriális rendelet értelmébeni eljárásra utasit­tattak, s e nagyhorderejű tanügyi reform a nemsokára megalakí­tandó tanügyi küldöttséghez lészen — bővebb megfontolás végett — terjesztendő. Felolvastatott a megyei hidak fentartására 1868-ik évre szóló költségvetési előirányzat készítésével foglalkozó küldöttség jelentése, melyben 27228 ft 26 kr költségvetési előirányzat szükségessége kimutattatik. — A bemutatott küldöttségi tervezet elfogadtatik, s tekintve a közérdekek tetemes hátrányára szol­gáló megyebeli több megromlott hidak állapotát, a magyar kir. közlekedési minisztériumhoz a szükségelt költségvetés jóváha- I gyása, és az országos utépitészeti alapból leendő utalványozása ' végett fölterjesztetett.-4 T Á R € Z A. Herczegi udvartartás a 18-adik században. (Vége.) A múlt század 6-ik tizedében történt, hogy Morczin gróf karmestere, Haydn József, ki a többek között egy D-durböli sim- íoniája által nagy hírre tett szert, a grófi zenekar feloszlása után nagyon bizonytalan helyzetbe jutott. Ekkor Verner György hires zenész (ki emlékszik már nevére?!) azon ajánlatot tévé neki, hogy lépjen Eszterházy Antal szolgálatába 400 forint évi fizetés­sel, ki is ezt, mint szerencsét tekintve, az ajánlatot elfogadá. A herczeg szolgálatába lépett tehát, ki a nem rég épített Eszterház várában színi előadásokat szándokolt tartatni, a mihez a zenekar erősítést igényelt. 1761-ben meghalt Eszterházy Antal, s öcscse Miklós vévé át a roppant örökséget. Az uj herczeg kedvelője volt a zenének, sőt maga is művészileg játszók a híressé vált „viola gamba“ ne­vű hangszeren. Ez időtől kezdődnek Haydn-re nézve a jó napok. Fizetése 1000 forintra emeltetett. Kis-Mártonban egy kis házacs­kát vehetett magának, mely azonban kétszer lön a lángok áldo­zatává; mind a kétszer maga a herczeg épitteté föl saját költsé­gén. 1790-ben Haydn nemes jótevője meghalt, s utóda föloszlatá a zenekart. De Haydn fizetését, mint nyugdijt, még mindig húzá, sőt 400 forint mellékösszeget is kapott. A herczeg halála után a fény- és pompakedvelö Miklós újra fölállitá a zenekart, s Haydn fizetését 2300 forintra emelé, ki ezt élte végéig huzá. Méltán mondható azért egy ismert hazai iró: „Eszterházynak köszöné Haydn gondtalan s biztosított éltét, s ha később némileg takaré­kosan kelle élnie, erre neje kényszerité pazarlásai által. A her­czegi házzal való szoros összeköttetésénél fogva, miként önmaga megvallá, azonföllil alkalma volt, tehetségét bővebben kiképezni, midőn Antal herczeg kétszer engedé meg, hogy Londonba utaz­hasson.“ Az Eszterház várában levő színpadra Haydn a következő operákat szerzé: Acide e Galatea, lo Speciale (1768.), le Pescat­rici (1770.), le fedeltá premiata, dramma giocoso (1780.), Arinida, dramma eroico (1784.), lTnfedeltá delusa, una burletta (1773.) Mindjárt az operaszinpad mellett állott egy csinos bábszínház, melynek részére Haydn több darabot szerzett. Ezek között kitű­nő a Philemon és Baucis-hoz szerzett zene, továbbá il mondo del­la luna, a boszorkánytáncz, Genovéva, Didó. A „la vera Costan- za, dramma giocoso“ darab, melyet az udvari színház számára irt, mely azonban a sok ármány következtében nem adatott, 1779. először adatott Eszterház várában. E várban szerzé Haydn a nevezetes sextettet is fis mollból, mely sinfonia név alatt, is ismeretes, melyben egyik hang a másik után elhallgat. Ennek eredetét a már egyszer említett történész igy adja elő: „Eszter­ház vára még nem volt egészen fölépítve, s emiatt a herczegi ze nekar tagjainak meghagyatoít, hogy nejeiket hagyják Bécsben, nem lévén elég hely a várban lakásul számukra. A zenészek kö­zött nem kevés fiatal s gyöngéden szerető férj lehetett, kikre néz­ve a 6, később nyolez hónapig tartó elválás nagyon fájdalmasan esett. Körülvevék azért karmesterüket, kérve, hogy segítene raj­tok. S valóban Haydn emlitett sextetteje által meg is kisérlé. A zene a szenvedély tüzét leheli; azonban hirtelen elhallgat az egyik hang, a játszó fogja hangszerét, eloltja a lámpát s csendesen távozik. Épen igy megszűnik nemsokára a második hang, a játszó ismét eltávozik, s igy a többi is mind, végre maga Haydn. „Ha ők mind elmennek, úgy mi is elmegyünk,“ mondá a herczeg, s hozzá tévé: „Haydn, megértettem, holnap mindnyájan elutazhatnak!“ Mint kiki tudja, Haydn Bécsben, Gumperdorf külvárosban levő házában halt meg, éltének 78-dik évében, 9 nappal az as- perni ütközet után, azaz 1809-dik év május 31-én. Testét majd­nem kizárólag franczia tábornokok és tisztek követék. Azon idő volt ez,-midőn a francziák Bécset elfoglalván, a fehér kabát csak lopva tartózkodhatott benne.

Next

/
Thumbnails
Contents