Eger - hetilap, 1867
1867-12-26 / 52. szám
421 Több reudbeli előterjesztés folytán inditványoztatott: hogy a megyebeli több megromlott községi hidak kijavítására a szol gabirák az illető községeket sürgessék. — A megyei fő- és al- szolgabirák a kerületeikben levő községi hidak felett gondos vizsgálattételre utasittattak. A gyöng.yös-patai birtokosság a Gy.-Patán létrejött tagosítás folytán szükségelt telekkönyvi kiigazítás tárgyában egy helyszínelő bizottmány kiküldetését, és sommás eldarabolási engedély adását kéri. — A telekkönyvi helyszínelő csak azon esetben adathatik meg, ha kérvényező Gyöngyös-Pata városa a helyszínelő részére szükségelt napdijakat fedezendi, s az esetlegesen kiküldendö telekkönyvi segédet munkálata befejeztéig az irodában egy napidijas egyénnel pótolni igyekezend. Felolvastatott a megyei 2-od alispán jelentése, mely szerint t. füredi lakos Nánásy Gyula ellen a telekjegyzökönyvi tszék részéről elrendelt végrehajtási árverésnek erőszakos ellent- állással lett meggátlása tekintetéből a végrehajtás folytatására nézve karhatalom elrendelését kéri. — A karhatalom elrendeltetett. Felolvastatott a belügyminisztérium rendelete azon felmerült panaszok folytán, hogy a katonai hatóságok részéről érkezett megkeresések a megye közegeinél hosszasb ideig elintézetlenül hevernek, minélfogva a megye közönsége felhivatik a katonai tárgyak lehető rövid idő alatti elintéztetésének eszközlésére. — A megyei bizottmány május havi végzése értelmében, a járási szol- gabirák minden efféle rendeleteknek csakis a megyei bizottmány avagy alispáni utón menesztett megkereséseknek elfogadhatásá- ra utasitvák, —• a német nyelven szerkesztett megkereséseket előbb is magyarra fordítás végett bemutatni kénytelenittetnek — a minisztériumhoz felterjesztendő felirat határoztatott aziránt, hogy eszközölje, miszerint jövőre a magyar ezredbeli hadparancsnokságoktól, minthogy a német szerkezetű megkeresések lefordítása időveszteséggel jár, minden megkeresések magyar nyelven szerkesztessenek. Felolvastatott a közmunka- és közlekedési minisztérium rendelete a vizimalmok mikénti felállitására nézve. — Annak megvizsgálása végett, vájjon a megye önkormányzati jogát nem sérti-e? jelentés elvárása mellett bizottság küldetett ki. A de ez. 20-i k i ülésből: Felolvastatott a központi föszlgbiró jelentése, mely mellett bemutatja Gál Alajos, Schmidt Ignácz, Fleischer János egri mészárosoknak Egervárosa tanácsával a husvágásnak 1868-ik évre lett felmondását azon esetre, ha a hús ára a pesti húsárhoz képest 2 krral alább meg nem állapittatik, mihez képest a városi tanács gondoskodjék jövőre a husvágatásra nézve. Ezek után első alispán ur szóval kijelentette: hogy e tárgyban magát a katonai hatóságokkal érintkezésbe tevén, tölök azon nyilatkozatot nyerte, hogy az esetben, ha a mészárosok húst mérni nem akarnának, a katonaság részére szükséges hús mennyiség iránt a kellő intézkedéseket már megtették. Ez alkalommal olvastatott a gyöngyösi mészárosok folyamodványa, melyben a hús árát 18 krra felemeltetni kérik. Ezzel kapcsolatban felolvastatott Gyöngyös városa polgármesterének a fő- szlgbiró által beadott jelentése. — Miután a bemutatott s átvizsgált próbakimutatásokból kitűnt, hogy a legutóbbi gyöngyösi vásárkor folyó árban vett négy darab marha mellett a fennálló husárszabály szerint 76 frt 88 kr nyereség mutatkozott; — de a szomszéd megyék e tárgybani tudósításaiból is meggyőződés szereztetvén arról, hogy a hús ára sehol sem nagyobb, sőt Pestmegyében és több helyeken 18—17 kron méretik : ezen okoknál fogva a megye közönsége eddigi határozatánál megmarad, s 1-sö alispán ur utasittatik, hogy ha a mészárosoka húst 18 kron vágni nem akarnák, a szükséghez képest belátása szerint intézkedjék. Felolvastatott az egri megyei törvényszékhez özvegy Okoli- csányi Jánosné folyamodványa fia Béla nagykorusitására nézve ; ezzel kapcsolatban a szolnoki törvényszéknél, Stern Károly mezőtúri lakosnak szintén nagykorusitás végett beadott folyamodványa, erre vonatkozó tszéki javaslatokkal. — Az igazság- ügyminiszteriumhoz fölterjesztetni határoztatott. Inditványoztatott, hogy a megyében lévő megyei hidak öszsze- irása, azoknak nyilvántartása, pontos felügyelet végett eszközöltessék.— A megyei hidak összeírása elrendeltetett, s annak eszközlésével a 4 jái’ás főszolgabirái s 2 főmérnök megbizatnak, azon utasítással, hogy munkálataikat annak idejében mutassák be. Felolvastatott a közmunka- és közlekedési minisztériumtól leküldött hajómalmi szabályokról véleményes jelentéstételre meg- bizott küldöttség jelentése, mely szerint ezen hajómalmi szabályok alkalmazkodás végett az illetőknek kiadatni véleményeztettek. — Néhány hóval előbb a haldokló Haydnt meglátogatá a west- íaliai király karmestere, az ismeretes Reichardt Frigyes. Ez meghatóan írja le „Bizalmas bécsi leveleiben" látogatását, melyet Pereire asszony s Kurzbek kisasszony társaságában nála tett. A legtávolabbi külvárosok egyikének kisded utczája vagy iukább szögletében — igy beszéli Reichardt — lakott Haydn. Itt találók a derék öreget egy kis, de csinos földszinti kerti ház ban, mely sajátja volt. Egy kis szobában ült egy zöld posztóval fedett asztalnál; itt ült ő egészen felöltözve, egy egyszerű, azonban tiszta, szürke, fehér gombos vászonruhában, csinosan fodrozott s hajporozott parókával, majdnem mereven, szorosan a asztalnál, két kezével az asztalon, egy élő viaszalakhoz hasonlóan. Knrzbek kisasszony először tudtára adta, hogy szeretne neki bemutatni; aggódni kezdtem, hogy talán nem ismeri nevemet, vagy legalább ezen érzéketlen állapotában arra nem emlékezik ; igen meglepett azért, sőt őszintén mondhatom, megszégyenített, midőn az öreg zenehős még mindig eleven, villogó szemeit fölnyitá s monda: „Reichardt? egy __ egy férfiú! Hol van ö?“ E pillan atban léptem be, s az asztalon át kiterjesztett karokkal kiáltá: „Jó Reichardt,ugyan jöj már, hadd szorítsalak szivemre!“ S ekkor heves, görcsös kézszoritás közbeu megcsókolt. Aztán háromszor vagy négyszer megsimitá arezomat, s mondá a többinek: „Mennyire örülök, hogy a... művésznek is ily becsületes,jó ar- cza van.“ —Leülék mellé, kezét az enyémben tartva. Egy darabig megilletödve tekinte rám, s aztán mondá: „Még oly fris! Oh- én nagyon megerötetém lelkemet, már egészen gyermek vagyok,“ s keservesen sirt. A nők félbe akarák szakítani kímélés végett. „Nem, hagyjatok sírni gyermekim!“ mondá a kedves öreg, „ez oly jól esik nekem, az öröm könyei ezek ezen ember fölött, a ki szerencsésebb leend.“ Köszönetül s szivbeli hálául szívélyesen szoritám meg kezét. Pereire asszony, kit gyönge emlékező tehetségében nem ismert meg, gyermeki, enyelgő hangon mindenféle tréfára emlé- kezteté, és nem sokára az öreg is e hangon kezdett vele beszélni. De a nők úgy vélék, hogy a gyönge öreget már elhagyhatnék, mivel hosszasb ottlétünk egészen kimeríti. Elbucsuzánk tehát. Azonban alig valánk a szobaajtónál, amint ismét visszahívott, s mondá: „Az én Reichardtomnak már csak megmutatom kincseimet is.“ Ekkor egy ápolónő mindenféle szép drágaságokat hozott elő. A legérdekesebb egy meglehetősen nagy , lapos szekrény volt, melyet Eszterházy herczegnő, neje a most kormányzó her- czegnek, maga csináltatott Haydn részére, saját meghagyása szerint. A szekrény fekete ébenfából volt, aranyba foglalva, s aranyos dombormiivekkel ékesítve. A tetején azon megható jelenet volt lefestve, mely Haydn „Teremtés“ czimű müvének utolsú nagy előadása alkalmával, a művésznek valódi apotheosisát képező. A szekrényben egy nagy, drága emlékkönyv volt, mely szintén fekete, s aranynyal volt bevonva, rajta a herczegnő nevével s belől az egész herczegi család legszivélyesb emléksoraival.Végre az egész szekrény mindkét oldalról a legcsinosabb íróeszközök s más hasznos és szép eszközökkel s aranynyal volt tömve. Aztán még sok aranyérmet mutatott a pétervári zenetársaságtól s a párisi hangversenytől, melyek számára több simfoni- át szerzett, s több másoktól; továbbá egy pompás gyűrűt az orosz czártól; végre a párisi nemzeti intézettől s bécsi polgárjogról oklevelet. Úgy látszék, hogy az öreg örömmel merengett e régi emlékein elmúlt életének. Miután egy hosszú óra után valóban búcsút vevénk tőle, engem még sokáig visszatartott kezénél fogva, s könyek és csókok között mondá, hogy ittlétem alatt minden héten legalább egyszer látogassam meg.“ I Az apotheosis, melyre Reichardt czéloz, egy átalánosan is- I mert eseményre vonatkozik, melynek színhelye a bécsi egyetem* nek udvara volt marczius 27-én 1808. A zenészi Anakreon a pa- , lota legszebb nőitől virágokkal koszoruztatott föl, — oly kép ez, 1 mely kiengesztel bennünket, ha Haydn szolgai életére gondolunk, • mert tulajdonkép valamint Kis-Martonban, úgy Eszterházában is ily életet élt. *
