Eger - hetilap, 1867

1867-12-19 / 51. szám

414

óráig tartatlak. Vasárnap 12 órakor kezdetnek meg. Karácsonra nem leszen szünidő, s mint hallani, csupán az ünnep első és másod- napján nem fog ülés tartatni.

Városi ügyek.

Eger város képviselő testülete f. hó 15-én tartott gyűlésében elhatározta, folyamodást intézni a megyei bizottmányhoz a várost túlságosan terhelő előfogatok megszüntetése iránt. A folyamodványt jövő számunkban közölni fogjuk. Ugyanez ülésben tárgyaltatott és fogadtatott el, némi hozzáadással, alább következő javaslata azon bizottságnak, mely a jövő évben Egerben ösz- szegyülő magyar orvosok és természetvizsgálók illő elfogadására alakítandó bizottmányba tagok kijelölésére volt kiküldve.

Tekintetes városi képviselő testület!

Folyó évi mindszenthava 27-én tartott közgyűlésében inél- tóztatott a tekintetes képviseletnek, hat tagú küldöttséget megválasztani, s ezt odautasitani: miként a magyar orvosok és természetvizsgálók által jövő 1868-dik évben Egerben tartandó XlII-dik nagygyűlés alkalmából szükségessé vált és válandó előmunkálatok megtételére alakítandó nagy bizottmányba tagokat hozzon ajánlatba.

Teljesítvén e megtisztelő utasítást, e küldöttség tanácskoz- mányra gyűlt össze, mely tanácskozmány eredményeit van sze- cséje a következőkben tisztelettel bemutatni:

Először is, azt hiszi a küldöttség, hogy ajánlataiban egyedül Eger városában lakó urakra terjesztheti csak ki figyelmét: minthogy a magyar orvosok és természetvizsgálók központi választmánya által velünk közlött gyűlési programúi szerint, a nagy bizottmány a város és megye lelkes fiaiból választandó tagokból álljon; már pedig az utóbbiak kijelölése és megválasztása a megye közönségét illeti.

A tagok számára nézve abban egyezett meg a küldöttség, hogy e szám ne legyen csekély. Mert tekintve azon sok tennivalót, mely a nagygyűlés tartama alatt a nagy bizottmány teljes tevékenységét fogja folyvást igénybe venni; de tekintve még azon körülményt is, hogy a nagy bizottmány kebléből még kiiencz al- bizottmány is kiküldendő, melyek közöl némelyik —• például a beszállásolási albizottmány — a gyűlést megelőző és annak első napjain szünetnélküli együttlétre szorul: mindazt tekintetbe véve a czélirányosságnak egyik követelményéül tűnik fel, hogy a tagok száma nagy legyen, nehogy vagy az ügyvezetés fennakadjon, vagy egyesek lelkes közreműködése túlságosan igénybe vétessék.

Mi most a lakosság azon osztályait illeti, melyekből a nagy bizottmány tagjai nagyobb, vagy legalább nagy részben megválasztanánk lesznek, a küldöttség azt ismerő el vezérelvül, hogy mindazok, kik tekintélyes állás, kitűnő értelmiség, birtok és befolyás által kitűnnek, továbbá mindazok, kik szaktudomány, vagy szoros tudományos ismereteikről ismeretesek, végre azon tisztelt lakosai a városnak, kik hivatalos állásuknál fogva hivatva vannak, a nagygyűlés sikerülését és érdekét, mely itt a tudomány érdeke, elősegíteni, a nagy bizottmány állandó tagjaiul fölkéren- dök; a többi tagok pedig a lakosság azon jeles egyénei közöl választandők, kik mindenért szívesen buzgólkodnak, és mindazt örömmel szokták előmozdítani és pártolni, mi hazánk és városunk magasabb érdekeit s azok fejlődését illeti.

Ezen vezérelvek szerint e küldöttség véleménye az, hogy a nagy bizottmány állandó tagjaiul lennének tekintendők:

a) Az egri főkáptalan minden egyes tagja.

b) A város főtiszt, plébánosa.

b*) Hevesmegyének Egerben lakó t. ez. tisztviselői.

c) Az Egerben létező egyházi rendházak t. főnökei.

d) Eger városa tanácsa, törvényszéke, kapitányi hivatalai és valóságos magasb rangú tisztviselői.

e) Az egri lyceumi, jogakadémiai és gymnasiumi tanárok és az okleveles tanítók.

f) Minden Egerben lakó orvostudor, sebészmester és okleveles gyógyszerész.

g) Minden okleveles mérnök és gazdász, ki rendesen városunkban lakik.

h) Azonkívül pedig még a következő urakat van szerencséje a küldöttségnek a nagy bizottmányba tagokul ajánlani:

1) A város l-ső negyedéből: Bajzáth József,Barchetti Adolf, Begovcsevicb Robert, Desper Ferencz, ifj. Gröber Ferencz, Imre Miklós, Jentsch Gottlieb, Kapeller Ferencz, Mészáros István, Né- kám Endre, Petravich Bertalan, Pillér József, Plank Ferencz, Polereczky Gyula, Ringelhann Antal, Ringelhann Imre, Ruzsin Bódog, Sajósy Alajos, Schaffner János, Sir Antal, Stanczel Károly, Steinhäuser István, Szabó Sándor (szabó), Szokolay Lajos, Tschögl József, Vavrik Sándor, Végh József, Zelenay Miklós, és Zseudovics József urakat.

2) A város 2-dik negyedéből: Alexy Mihály, Babies István, Balczó József, Bohács János, Chalupek Domonkos, Csiky Sándor, Énekes Gusztáv, Farkas Ferencz, Galambos Lipót, Gosztonyi József, Knezsik István, Lancelotti Ede, Miticzky János, Miticzky József, Muzsenics Ferencz, Nagy Pál, Rózsa Károly, Sávolyi La- jes, Szávics Pál, Sziber György, Strausz Károly, Urbán József, Vavrik Endre, Volf János, Volf Károly, Vrabélyi Márton urakat.

A város 3-dik negyedéből: BurikIstván, Fridvaíszky Adám, Kobza Lajos, Kormos Ferencz, Maár Ferencz, Matekovics József, Sir Venczel, Tarnay János, Tóth István urakat.

A város 4 dik negyedéből: Derszib Ferencz, Eisenmann János, Galambos Fülöp, Grónay Sándor, Gebhard Sándor, Kempe- len Béla, ifj. Komároray József, id. Komáromy József, Kubik Nándor, Kupfer Jakab, Lux Soma, Móczer Ignácz, Oberknezovics Árkád, Panakoszta Sándor, Steinhäuser Antal, Tárnár József, Török Sándor, Ürményi Antal, Vas Lajos urakat.

Hatvan l-ső negyedéből: Axmann Endre, Bayer József, Bucher Alajos, Csauk Ferencz, Lajtos Antal; Pécs Péter, Varga Pál urakat.

Hatvan 2-ik negyedéből: Bóta Bernát és Stand Ferencz urakat.

Hatvan 3-dik negyedéből: Antony Károly, Császár József, Czolner László, Eötvös József, Gáhy József, Gáspárdy Gyula, ! Joo Jágos, Kapácsi Dezső, Károly Károly, Kitiesán János, Lévai ) János, Martonffy Károly, Martonffy Lajos, Mosóczy János, Nagy j Sándor, Skopecz János, Újlaki Antal, Úri József urakat.

A többi negyedekből: Balogh János, Farkas János, Gahá- | nyi Ignácz, Kovács János (csatlós), Pallagi István, Békefy Lipót, I Kövér István, Nánásy Ferencz, Röszler Gyula, Simkovics Imre és Szombathelyi György urakat.

Midőn tehát e küldöttség tanácskozmányában megegyezett ' ezen ajánlatát tisztelettel bemutatni szerencsés, azoD alázatos megkeresésével folyamodik a tekintetes városi képviselő testülethez, hogy ezen ajánlatról határozni és azt, ha a küldöttség a tisztelt testület nézetével találkozik, jóváhagyni méltóztassék.

Végül még azon tiszteletteljes javaslatot is van szerencséje I a küldöttségnek bemutatni, miszerint Eger városa Mózesvallásu azon lakosai közöl, kik oklevéllel nem birnok, a következőket '' vélné a nagy bizottmányba tagokul megválasztaudóknak: Schwartz | István, Kohn Illés és Décsi Mór urakat.

Az előbbiekben kifejezett javaslatait a tekintetes képvise- lőtestületnek jóakaró figyelmébe ajánlván, teljes tisztelettel maradtunk a tekintetes képviselőtestületnek,

Egerben, deczember 9-én 1867.

kész köteles szolgái:

Ipolyi Arnold, mint a küldöttség elnöke.

Dr. Albert Ferencz, m. k. mint a küldöttség jegyzője.

Politikai hetiszemle.

Rouher franczia miniszternek a törvényhozó-testületben Rómára vonatkozólag tett határozott nyilatkozatát több lap mint a conferentia-terv elejtését fogta fel; azonban a „Moniteur“ esti lapja sietett ezen téves nézetet helyreigazítani, kijelentvén, bogy a conferentia iránti alkudozások a hatalmasságokkal folytattat- nak, azt azonban nem mondja a „Moniteur,“ hogy az alkudozások sikerére kilátás volna. És valóban nincs is semmi kilátás arra, hogy Napoleon e tervét valósíthassa, miután a nagyhatalmak, Ausztriát kivéve, elvi beleegyezésüket is visszavonták Roucber nyilatkozata után, mely szerint a conferentiának egyéb feladata nem volna, mint a pápa jelenlegi birtokait garantirozni. Stanley lord az angol alsóházban tett interpellatió folytán határozottan kifejezte kételyeit a conferentia sikere iránt. „Ha a conferentia létrejöne is — úgymond — a mi egyátalán nem bizonyos, én részemről nem látok lehetséget arra, hogy a pápa és az olasz kormány ellenmondó igényei rendeztethessenek.“ A porosz félhivatalos lapok Rouher nyilatkozatát fejtegetve kimoudják, hogy Poroszország nem akar beavatkozni a római kérdés elint ózésébe. Valamint Poroszország, úgy Ausztria ős Oroszország is csak azon esetben lennének hajlandók a conferentiában résztvenni, ha Olasz -