Eger - hetilap, 1867
1867-12-19 / 51. szám
415 és Francziaország s Róma a programul főpontjaira nézve előbb megegyeztek. Erre azonban nincs kilátás. Párisi tudósítások szerint Francziaország a nagyhatalmasságokkal közölni fogja a con- ferentia alapjait, melyek azonban formaszerü programra természetével nem bírnának. De Francziaország ezen utolsó kísérletet is a nagyhatalmak egyesítésére, valószínűleg azon meggyőződésben teszi, hogy siker nem fogja koronázni. Nigra, párisi olasz követ állítólag f. hó 8-áu egy jegyzéket nyújtott át a franczia kormánynak, melyben Menabrea a floren- czi kormány sajnálatát fejezi ki Rouher nyilatkozatai felett. Nigra másnap hosszasan értekezett a császárral, s mind ez, mind Mous- tier, kivel Nigra hosszabb értekezést tartott, megnyugtatókig nyilatkoztak. Kijelentették, hogy Francziaország csak azt nem akarja megengedni, hogy az olasz kormány erőszakos módon kerítse birtokába Rómát, de távolról sem akarja megakadályozui a római kérdésnek közös egyetértés alapján eszközlendü megoldását. Hogy mint gondolkozik Olaszországban a római ügyet illetőleg nemcsak a képviselők többsége, de maga a kormány is, kitűnik a képviselökamrában folytatott vitákból. Az ellenzék és a kormány között csak az a különbség, hogy mig az leplezetlenül kimondja, hogy Rómát, ha máskép nem, erőszakkal is meg kell szerezni Olaszországnak; addig a kormány mérsékletre inti az ellenzéket, mert még nem érkezett el az idő a pápa világi hatalmának megszüntetésére, mi minden párt óhajtása, tehát a kormányé is. Az igazságügyminiszter ily értelemben nyilatkozott múlt pénteki beszédében. El lehet gondolni, hogy az olasz képviselő-kamarában Napoleon ellen Róma miatt heves kifakadások történnek. így Miceli többek közt következőleg beszélt: „Uraim, igyekezzenek megbo- szulni a gyalázatot, melyet Francziaország ránk rótt. Mi a nemzetet illeti, én azt folyton szerettem; de Napoleon Francziaor- szága vagy jobban mondva, merő erőszakra alapított uralma nem Francziaország, és én azt gyűlölöm. Bár átvihstném e gyűlöletet mindenki szivébe! Napoleon úgy bánik velünk, miut rabszolgákkal ; ö guuyt űz velünk oly egységről való szójátékábau, mely nem egység, és uj Olaszországról való szójátékában, mely nem az, a milyet mi akarunk. „Azután az olasz kormány ellen fordul Miceli. „A Menabrea-miniszterium — úgymond — nem vezetheti nemzetünket. Menabrea ur azt, hiszi, hogy a pápa iránti helyzetünket el lehetne tűrni, ba egyetértésbe jöhetnénk vele. Menabrea nem azon férfiú, ki háborút tudna viselni azért, hogy Rómát elnyerje.“ Nem hiszszük , hogy Olaszország annyira vigye a dolgot, hogy Francziaországgal háborút idézzen elő, de a két ország közti viszony jellemzéséül megemlítjük a „Pali Mail Gazette“ azon párisi tudósítását, mely szerint a franczia kormány, Olaszországból vett fenyegető tudósítások alapján , nagyszerű előkészületeket tesz, s készen tartja Toulonban és Marseilleben hajóit, hogy szükség esetében öt hadosztályt szállíttasson Civita-Vecchi- ába. A „Globe“ levelezései is említik, hogy a párisi kormánykörökben nyugtalanság vehető észre, különösen miután jelek mutatkoznak, hogy az olasz kormány a tettpárt karjaiba akarja magát vetni. A Porta és Szerbia közt fenforgó viszály a „Germania“ hajón történt kihágás miatt, úgy látszik, elveszti fenyegető jellemét. Ugyanis a Porta formaszerüleg biztosította a szerb kormányt, hogy az esetért teljes magánjogi és átalán minden elégtételt fog szolgáltatni, mely méltóságával megegyeztethetö. Egyébiránt a Szerbia fegyverkezéséről szóló hírek újabb tudósítások által is megerösittetnek. Mint a „P. Ll."-nak Bécsböl Írják, Szerbia a legutóbbi időben egymásután három hátultöltési rendszert fogadott el, s épen most ismét 50,000 fegyvert szándékozik megrendelni egy magyar puskamüves rendszere szerint. Kandia szigetéről nov. 22-ről jelentik , hogy A1 i basa el van határozva, a í'ölkelökkel folyt alkudozásokat megszakítani s azokat meghiusultaknak nyilvánítani. A nevezett basa annyitsem tudott elérni, hogy a fölkelőket arra bírja, miszerint sérelmeiket s követeléseiket egyenesen eléje terjeszszék. Ok ugyanis egy nemzetközi bizottmány kiküldését kivánják, s csak ez előtt hajlandók formulázni követeléseiket. A gyöngyösi takarékpénztár Gyöngyösön 1867-ik év decz. 12-én id. elnök Kovách László elnöklete alatt tartott alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve. Elnök a szép számmal egybegyült tagokat üdvözölvén, röviden elöadá, hogy a még 1862-ik évben megindított, de az akkori nyomasztó viszonyok következtében boldogabb időre halasztott takarékpénztári ügy, azon megjegyzéssel tétetett félre, hogy a boldogabb idő beálltával, annak alakítása tárgyában elnök egy újabb közgyűlést hívjon össze. S most, miután már azon nyomasztó viszonyok teljesen megszűntek, — mert saját felelős kormánynyal bírunk, melynek többé nem feladata a jótékouy intézetek szaporodását gátolni, sőt elienkezöleg azoknak létrehozását minden módon elősegíteni egyedüli törekvése, — s miután már az e tárgyban f. év jul. 14-én tartott ülésből történt felfolyamodás következtében a kereskedelmi minisztériumtól azon kedvező választ is nyertük, hogy annak alakítása tárgyában semmi nehézség fenn nem forog,— mindamellett, hogy az alapszabályok szerint megállapított 400 részvény még teljesen fedezve nincs, de bizton hiszi, s az iránt a felelősséget is elvállalni kész, hogy a még hiányzó harmincz és nehány részvény még ez ülés, vagy legfeljebb egy pár nap alatt fedezve leend: bátor volt a t. részvényeseket ez alkalommal összehívni aziránt, bogy a takarék- pénztárt mcgalakultnak kimondani, s annak további teendőire nézve intézkedni szíveskedjenek. Ezeken kívül óhajtaná az alapszabályok felolvasását is egyrészről azért, hogy azok is, kik még tartalmát nem ismerik, arról tudomással bírjanak ; más részről pedig azért, hogy ha abban netalán valami módosítani való találtatnék — kijavittassék, s igy kijavítva és elfogadva, megerősítés végett felsőbb hely re mielőbb fölterjeszteíbessék. A közgyűlés, a hiányzó részvényekre nézve nyilvánított elnöki véleményt teljesen magáévá tévén — a takarékpénztárt megalakultnak nyilvánítja. Az ezutáu felolvasott alapszabály némi módosítással elfogadtatott, s annak megerősítés végett felsőbb helyre leendő mielőbbi fölterjesztése, s azon oknál fogva, hogy abból minden tagnak egy-egy példány juttassák — 500 példánybani kinyomatása elrendeltetett. A megerősítés végett bárom példányban felterjesztendő alapszabályok aláírására : Kovách László, Berecz Ferencz, Györffy Ignácz, Hirschl Sámuel, Bogdán Jónás és Mintzer János urak kérettek föl, fölkéretvén egyszersmind Kovách László id. elnök arra is, hogy a föl- terjesztendö alapszabályok megerősítését szorgalmazni, s annak megtörténte után az intézet vezetésére szükségelt személyzet megválasztására egy újabb közgyűlést mielőbb összehívni szives- j kedjék, hogy annak folytán a megválasztott hivatalnokok a kezelési eljárás körül maguknak mielőbb tapasztalást szerezve, működéseiket utána legfeljebb egy hó alatt megkezdhessék. Addig is azonban, mig a rendszeres választások megtörténnének, hogy a befizetésekre nézve az alapszabály azon pontjának, mely szerint az első részletfizetés a megalakulástól vagyis a mai naptól számítva egy hó múlva veszi kezdetét — elég tétessék: ideiglenes pénztárnokúl Kozmári János helybeli kereskedő — kinek személyében és helyiségében elég biztosíték találtatik — választatott meg, oly utasítással, bogy a fizetendő részvényeket szabályszerű nyugta kiszolgáltatása mellett — mely ez alkalomra nyomatni rendeltetett — idönkint szedje be, s az igy begyülendö összeget, — ha 1000 ftot meghalad — kamatozás végett a pesti takarékpénztárba tegye be, mindaddig, mig azt a majdan megválasztandó rendszeres hivatalnokok átveendik. Végre, Vezekényi István, ennek akadályozása esetében Kürthy János elnöklete alatt következő tagokból álló bizottság neveztetett ki: Berecz Ferencz, Benst Ödön báró, Beőkönvi Viktor, Bogdán János, Gosztonyi Béla, Grubiczy György, Hirschl í Sámuel, Mintzér János, Szávoszt Frigyes és Spitzer Mór, oly utasítással, bogy addig, mig a rendes választások megtörténnek, az j intézet minden ügyeit — bölcs belátása szerint — vezesse; klilö- I nősen gondoskodjék kellő helyiség megválasztása- és felfogadá- j sáról, s ba rögtön alkalmas helyiség nem találtatnék, ideiglene- j sen kevésbbé alkalmas megszerzését is eszközölje. E tekintetben | főt. Béla József prépost ur — szükség esetében ideiglenes használatul — saját helyiségében két szobájának átengedését föl - ajánlá, mi is köszönettel fogadtatott, Megbizatik továbbá az érintett bizottság arra is, hogy az intézet vezetésére hivatalnokokul alkalmas egyéneket szemeljen ki, s azokat annak idejében választás alá a közgyűlés elé terjesz- sze, egyszersmind azok fizetését is javaslatképen megállapítsa. Megbizatik végre, hogy a még hiányzó részvényeket aláírók gyűjtésével a meghatározott számig kiegészítse. Mindezek után elnök a részvényeseket közreműködésre és T
