Eger - hetilap, 1867
1867-12-12 / 50. szám
V. évfolyam. 50. szám. Dcczember 12-én 1867. Előfizetési díj ; Egész évre . . 5 ft - kr. Félévre . . . 2,. 50 „ Xegyedévre . . 1 ,, 30 ,. Egy hónapra . — 44 . Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalma hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Klftíizctéseket elfogad; a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jent seb. G. könyvkereskedése t minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hazánk idei búzakereskedelme és az Eger-Dormánd vidéki gőzmalom. (Vége.) Ha valaha, úgy most van nehány forint a magyar ember ( zsebében, s hogy e körülményt az Egerben vagy Dormándon fel- állitni tervezett gőzmalom kezdeményezői oly helyesen fölismerték, az csak jeles tapintatuk s eljárási ügyességükről tesz tanúságot. S valóban kedvezőbb időben részvényekrei aláírási iveiket ki sem bocsáthatták volna, s hogy a szükségelt összeg előkerül, arról a magyar pénzpiacz jelen állása mellett kétkedni is alig lehet. A megye legtekintélyesebb pénzemberei állanak a vállalat élén, s megyénkben már van is egy virágzó magyar kezdemény, a hevesmegyei takarékpénztár, melynek irigylésre méltó állása mig egyrészt annak ügyes kezeléséről tesz tanúságot, másrészt biztatásul szolgál arra nézve is, hogy mindenki nyugodtan fektetheti megtakarított forintjait e második hevesmegyei magyar vállalatba, mely a részvényeseket remélhető élénk virágzása által bő nyeremény-részletekkel fogja megörvendeztetni. A tőkeszükséglet födözése tehát oly kérdés, mely eldöntött- nek tekinthető, s én mindenesetre csak azokat sajnálhatom, kik most netalán bizalmatlankodnak, később pedig irigy szemmel né- zendik a részvények birtokosait, épen úgy, mint a mily sováran tekintenek a takarék-pénztári részvények tulajdonosaira, kik csekély befektetett tökéjök után évenkint bő osztalékban részesülnek, azonfölül pedig még jótékony czélokat is hathatósan mozdíthatnak elő. Sokkal fontosabb azonban azon kérdés, mely a deczember 15-iki gyűlés egyik főtárgyát képezendi, s ez: hogy Egerben, vagy Dormándon épitessék-e az új részvény-gőzmalom? Fiatal észszel és tapasztalatlanéi e tárgyhoz szólani, az ügynek nem valami nagy hasznára lesz, ezt belátom; de kárára sem lebet, s ezért vagyok olyan bátor, e részben nézeteimet közölni. E tétel megfejtésénél két kérdés lebegett szemeim előtt, az első, hogy hol történhetik az építkezés olcsóbban ? a második, hogy melyik hely előnyösebb az tizletforgalomra nézve ? Az első kérdésre nézve, nem ismervén teljesen az ide vágó viszonyokat, határozott véleményt nem is mondok ki, csak saját vélelmemet. E szerint pedig, ba Egerben az épitésre szükséges kő- és mészanyag közelségét, a mesterembereknek, helyben dolgozván, olcsóbbságát veszem tekintetbe, úgy az Egerbeni építtetés kevesb költségűnek tűnik föl; de ba tekintetbe veszszük az egy gőzmalomban szükséges tömérdek belső és felső famunkát, a melyhez szükséges anyagot a Dormándhoz tetemesen közelebb fekvő Tisza szállítja, s Poroszlón olcsón megvéve,- annak Dor- mándra való vitetése félannyi költségbe kerül, mint az egri ut; továbbá maga az épitésre szükségelt földalap, — a föld- és azon segédmunkák, melyeket napszámosok végeznek, faluhelyt szintén tetemesen olcsóbb: ily ellenelönyöket állíthatván föl, már az építés olcsóbbságának kérdésénél is kimondhatónak vélem, hogy, ba nem is egy áru az építtetés, minden bizonynyal a Dormándoni építtetés nem fog tetemesen többe kerülni az egrinél. A mi azonban a fölállitási hely üzleti előnyösségét illeti, én határozottan Dormánd mellett mondom ki véleményem. Itt szintén, mint előbb, két követelményt állítok föl, melyekkel bírnia kell azon helynek, hol egy gőzmalom építése megkezdetik, s ezek: a) bogy a földolgozásra szükséges nyersanyag, t. i. a búza, minél olcsóbban és könnyebben legyen beszerezhető, s b) hogy a gyártmányt minél olcsóbban s gyorsabban lehessen elárusitása helyére szállítani. S kérdem, e mindkét fő követelménynek Eger helyzete felel-e meg inkább, vagy Dormándé? Én ez utóbbit pártolom. Dormánd, maga is jó búzatermő helység, egész buza-Kana- ánnal van környöskörül a legjobb utak által egybekötve. A társulat itt szükségletét minden versenytárs nélkül födözbeti, s igy ez okból is olcsóbban, holott Egerben a vételnél nemcsak a másik nagy gőzmalommal, hanem a város egész lakosságával kell a versenyt kiállania, mivel ez köztudomás szerint nagy részben vett búzából él, a város környékén a szükségelt búza termesztésére nem lévén sem alkalmas, sem elegendő határ. Olcsóbb a búza a kocsi vitelbérével is, melyet az Egerbe szállító termesztőnek min denesetre be kell búzája árába számítani. Legyen ennyi elegendő feleletül az első követelményre. A mi a második követelményt illeti, ennek is kiválólag Dormánd felel meg már jelenleg is, s jövendőben még inkább. Közlekedési eszközeit kell itt tekintetbe venni, s mit fogunk találni ? azt, hogy Dormánd az országiaknak úgyszólván gytí- pontját képezi, erről meggyőz bennünket egy Hevesmegye térképére vetett futólagos tekintet. — A pesti országúinak, mondhatni, tövében fekszik, s ezen, készítményeit mind Hatvanba, mind Mis- kolczra a legközelebbi utón, s a mi itt a legfőbb, bármely évszakban fenakadás nélkül szállíthatja. A másik országút, t. i. a poroszlói, a Tiszával, mint bár hosszadalmas, de olcsó szállítási vizi úttal köti egybe a gőzmalmot. De emlitetlen hagyjam-e azon még jövendő közlekedési vo- nalt, mely az ország szivét Miskolczczal, a vaspályarudak hideg, de annál nyereségesebb kapcsával csatolja egybe, s melynek a már megállapított terv szerint, bizonyosan nem tudom ugyan, de ha nem is közvetlen Dormánd mellett, mégis igen közel hozzá kell építtetnie. Ezen összeköttetési vonalon a társulat gyártmányait — kivált a Jannia Dunavaspályahid elkészülte után — közvetlen Fűimébe küldheti, honnan tovább Alexandria, Liverpool, London s más kikötökbesga bonakereskedési gyüpontokhoz vitetnének minél előnyösb elárusitás végett. A vaspálya jobb szárnya által pedig Miskolczczal es Kassával, s a kassa-oderbergi vonal elkészültével a felső, lisztszegény vármegyék nagyobb részével, továbbá Szilézia és Poroszországgal jő a társulat egyenes érintkezésbe. Végre e vonal segélyével a gőzmalom Hatvanon át, a legrövidebb utón jöhet az általa szükségelt jó és olcsó kőszén birtokába. Lehet-e ily fontos előnyök mellett Dormándot, mint a gőzmalomnak üzletileg ergyedül czélszerti építkezési helyét elmellőz- ui ? Úgy hiszem, a nélkül, hogy a részvényesek egyenesen önérdekük ellen ne harczoljanak, nem lehet. Különben bármikép döntend is a többség véleménye, én örömmel üdvözlendem azt; függetlenül, mint mindig, mondám ki véleményem, meggyőződésem, s ezt könnyen tehetém is, mivel az egész tervben anyagilag érdekelve nem vagyok, s ha az, miként erősen hiszem, létre is jövend, úgy megelégedésem és örömem e nagy anyagi haladás fölött határtalan leend. Befejezésül még nehány szót a keletkező és a Schwartz István ur gőzmalma közti viszonyra nézve. Még Egerben létemkor sokszor hallottam azon véleményt, hogy ba még egy gőzmalom állittatik föl, akkor Schwartz I. ur gőzmalma szükségkép megbukik. Ilyen káros eredményt józan gazdász nem óhajthat, de igen a becsületes versenyt, mely szükségkép be is következcnd. Különben a megbukásról nem is lehet szó, és pedig először azért nem, mert oly szakértő és kitűnő kereskedő, mint Schwartz
