Eger - hetilap, 1867

1867-12-05 / 49. szám

398

hires tábornok perbefogatási tervét. Azt hiszsztik. volt is erre jó oka a kormánynak.

Ausztria és Poroszország közt a viszony egyidő óta ismét feszültebbé kezd válni. Ugyanis porosz részről Sziléziában a határok mentében hadikészületek tétetnek, s midőn a bécsi kormány eziránt Berlinben fölvilágositást kért, gúnyosan azt válaszolták neki, hogy Poroszország hadikészületeinek ezélja nem egyéb, mint megakadályozni a marhavész behurczoiását! Természetes, hogy ily válasz a bécsi kabinetet ki nem elégíthette.

Angolországban a féniek folyvást nyugtalankodnak, és nem kevés alkalmatlanságot okoznak a kormánynak. A féniek titkos bizottmánya egy manifestumot bocsátott ki, melyet a „féni köztársaság“ nevében az összes hatalmakhoz intézett, s melyben tiltakozott azon három féni kivégeztetése ellen, kik gyilkosság miatt halálra itéltetteK. A manifestum végül azzal fenyegetőzött, hogy a féni köztársaság az összes angol államférfiakra a megtorlás törvényét fogja alkalmazni. Azonban daczára ezen tiltakozás és fenyegetőzésnek, az elitéit három féni Manchesterben felakasztatott, habár nem minden tüntetés nélkül, minek azonban semmi komoly következménye nem lett. — A féniek ábrándos terve : Angolországtól elszakadni, s külön ir köztársaságot alapítani.

Belgrádi tudósítások szerint, az ottani fegyverkezések egy- idö óta a legkomolyabb jellemet vették föl. A hadügyminisztériumban lázas tevékenységet fejtenek ki, névszerint a tüzérségi fölszereléseket rendkívüli gyorsasággal eszközük. Ezen készületek Törökország ellen vannak irányozva, s a nagyhatalmak, különösen pedig Ausztria figyelmét is magukra vonták. Bécsi tudósítások szerint, Szerbia kijelentette, hogy katonai intézkedéseinek nincs más ezélja, mint a Porta fenyegető fegyverkezésével szemben az erőszak eshetöleges visszautasítására készen lenni. Ez azonban nem igen bir valószínűséggel. Törökország senkit sem fenyeget, csak neki hagyjanak békét. Szerbia egy szerb egyénnek a „Germania“ hajón törökök által történt megöletése- ért elégtételt kér a Portától, s ez esetet ürügyül akarja felhasználni arra, hogy Törökországba beleköthessen, természetesen muszka biztatás és protectio alatt.

A spanyol határokról a „Liberté“-t arról tudósítják, hogy Torre tábornok, Prímnek barátja, a spanyol néphez uj forradalmi kiáltványt intézett, melynek iránya határozottan dynastiaelle- kes. E szerint a spanyol forradalmárok ismét valami uj csínyt nerveznek.

Levelezés.

Verpelétit. nov. 27.

Motto : „Kis farsang is ilyenkor vau, Szól a zene kiadóban . ..“

Ószi levél. .. sárga levél! — De nem, — miért kezdeném ily halvány melancholiával, mikor recseg a brügő, pattog a kócsi puska, szóval a lakodalmi saíson tarka-kendős idejében vagyunk. Mindazonáltal meglehetős renddel megy a mulatság —■ legalább a legújabb diaetai nótát, hogy „kitakar, betaka r“, még nem hallottam; — pedig hát, mint már alkalmat vettem máskor, megemlíteni, itt kiválóan dalos nép lakik, és nincs okom kételkedni benne, hogy helyben is terem a nóta; legalább faragtatik. Csak e napokban is egy ismeretes dal ama sorát:

„fájdalmaira árjába“ úgy hallottam dalolni:

„fájdalmim oczeánjába.“

De elég ennyi a dalról, — mire soraim világot látnak, úgyis vége lesz már kisfarsangnak, lakodalomnak, dalnak, — a mint vége lett az oly készülettel, és annyi vágygyal várt búcsúnak, és a mi több, és a mi fő, verekedés és minden nagyobb kihágás nélkül.

Valóban semmit sem constatálhatok oly örömmel, mint ha a nép értelmesen, hogy úgy mondjam, „böcsülettel“ viseli magát. S bár mit mondjon a nóta, e tekintetben Verpeléthre most nem sok roszat lehet mondani.

Egyet azonban mégis röstellek. Sok eltévedt lovat ide járnak keresni . . . örülni fogok rajta, ha kisül, hogy nem jó helyen jártak.

Egyébiránt pedig a szent-mariai ut már meglehetősen helyre van állítva, a szóláthvölgyi letörött hid azonban mainap is a jó kádárral irgalomért esd „fölemelvén sebeit az égre.“ S valóban onnan jött a segély. Ha megesösödik az idő, a helyett, hogy ily keményen megfagyott, a verpelét-szalók-egri ut tökéletesen im- praktikábilis leendett.

Arra nézve már megelőztem magamat, hogy krumplink középfermésti volt, mit levelemben előre Írván ... de azóta szeszgyárak is készültek hozzá, úgy hogy néhány fazékon kívül, két fölszerelt szeszgyárban égettelik a „spiritus“ — mint a szabolcsi ember keményen mondja, ügy hallom, a krumpli m ázsáját 80 krral fizetik.

Azt nem tudom, irtam-e már, hogy két gőzmalmunk van------, melyek egyikéhez e nyáron kendertörő is csatoltatott, —

ú

gy, hogy most már éjjel nappal van alkalmam a szakadatlan csörömpölés miatt gyárvárosba képzelni magamat, —_ teremvén ez évben e vidéken enormis sok kender; a mit pedig mind ide hoznak, még a síkról is, megtörni. Nem csak, —- é törő annyira kapós, hogy a birtokos folgáTtáís, csak annak enged nála töretni, ki nála őröl is, és őrölt is egyszersmimTTliferre azt mondja a •CtttJyeú1",bjaT leben und Iébe'ri'lassend7' Különben pedig a nagy stylü politikával nem igen foglalkozik népünk ; legalább impor- j tált hullámokat nem igen vet; de midőn a dolgok folyásába csön- j desen betudván magát, egyszerű és nem is jogtalan vágyában • is csalatva kellene magát éreznie — nincs kétség benne, hogy nagyon zokon venné. Szóval, ha az egész éven át annyi gond és fáradsággal'termelt dohányát, nem elég controlleria mellett, tán csak egyesek szeszélyétől függő — általok sérelmesnek hitt osztályozásban részesítenék.

Ahoz értők nagyon jól tudják, hogy e vidék-fajú dohányok között legfiuomabb, de épen azért legkönnyebb is a verpeléthi, — hason terű földön tehát az egész vidékben Verpeléthen lehet legkevesebbet termeszteni. Nagyon méltányos tehát azon kívánságuk, hogy az osztályozásnál — már e tekintetnél fogva külön is — némi igazságos figyelemben részesüljenek.

Egyébiránt betevén a lakzis ajtókat — ezután már nyakra- főre simítunk... már t. i. a ki simít. r. I.

A párisi világtárlat.

IX.

Meglelkesiteni a holt anyagot, különféle természeti erőket meghódítani, s az ember kész és engedelmes szolgájává tenni, tevékenységöknek állandóságot és szabályszerűséget adni, s velők helyettesíteni az emberi erőt, — képezi a század tudományos törekvésének jellemzetes irányát. Az ipar úgy, mint a művészet, gépek által létesíti remekeit, s helyesen, mert igy az erő kiméivé, az eljárás könnyítve s az eredmény sokszorozva van. Ilyen géppel ajándékozta meg a tudós világot S ecchi atya, a római csillagda igazgatója a maga óraszerü légtünet-mutatója, vagy jobban mondva ,meteorograph'-jában.

E találmány a vilanyosságon alapszik; a tudós jezsuita ugyanis régóta tervezett egy oly eszközt, mely az idő állását, a légtüneteket, pontosan jelezze , s ezáltal a fontos és gyakorlati fölfedezésekre hivatott meteorologiai tudomány uj lendületet nyerjen, mit a vilanyosságra alapított eszközével sikerült elérnie.

Mutatja és jegyzi a szél irányát és sebességét, a levegő hőmérsékét és nedvtartalmát, a légnyomás, az esőzés tartamát; mutatja pedig ezeknek minden változását a készület két oldallapján hat, fokokra osztott óramutatón, 8 egyszersmind egy irónnal jegyzi.

A szerkezet leírásába bocsátkozni ép oly nehéz, mint hála- datlan munka volna, legyen szabad azért mellőzni. Állandóságáról és pontosságáról kezeskedik a két évi adat, melyet önerejiileg összeirt.

De mi haszua lesz e gépnek ? Segít majd az időjárást eltanulni, kilesni a természet titkát; az égi háborúnak s a légválto- zásnak hirnöke lesz. A léglünettan (meteorologia) a szigorú adatokból a maga módja szerint állandó szabályokat fog megállapítani, a tengerész hallgatva a tudomány szavára, ha tudósítva lesz a közelgő viharról, elnapolandja utazását, s nem lesz kénytelen találomra szélnek ereszteni vitorláját.

A széngyüjtö gép (machine á agglomérer la houille), Dehaynin angol, gyáros találmánya, a párisi világtárlaton aranyérmet nyert. 0 sejtette, hogy a kiaknázott kőszénbányák a hulladékokban milliókat rejtenek, és csak hozzájok kell nyúlni. De miben áll ezen hozzányulás?

Gyárat állított fel, az úgynevezett kőszén-gyűjtő gyárat; a vállalat merésznek, jövönélkülinek látszott, s mainapság a legforgalmasabb, s legjövedelmesebb iparok egyike.

A kezelés röviden ez: A kőszén-hulladék összezúzatik, megrostáltunk, vízzel tolere8ztetik, vegyittetik szurokkal és kátrány-