Eger - hetilap, 1867

1867-12-05 / 49. szám

399

nyal, s formákba öntetik, közönségesen téglaalakn és nagyságúvá, s kiszárittatik.

Az ilykép nyert tüzelő-szernek ereje sokkal nagyobb , mint a hasonló térméjü, természetes állapotban levő kőszéné; az egyik úgy aránylik a másikhoz, mint 362, a 200-hoz.

Ez iparág még nem igen vonta magára a világ figyelmét még Angolországban sem, pedig főleg ott, hol a kőszén fogyatékán van, közérdekű.

E találmány igen fontos, mivel az ilykép nyert kőszénnek erős tüze van, sokkal alkalmasabb gőzhajók- és kocsiknál, mint a rendes kőszén, másik jó oldala még az, hogy hasznosítja és fölhasználja a nagy mennyiségű kátrányt, mely a gáz kiállításánál oly nagy mennyiségben hátramaradt; végre, mert a kátrányból destillatio utján előállítható, csodás gazdagságú czikkeknek léteit adott.

E fekete, olajos és büdös anyagból ugyanis mainapság a tudomány élénken ragyogó, fényes színeket képes előállítani.

Hány nő nem tudja, hogy ruháinak és szalagjainak vörös, ibolya és kék színei kátrányból állíttatnak elöl

Az orvostanban ismeretes acid. phen.; továbbá a borzoesav, mely szövetek tisztítására, foltok kiszedésére, kaucsuk föloldására, s máz készítésére használtaik, — mind a kátrányból állit- tatik elő.

Mily sok haszna van az egyetlen kőszénnek! Az jelenleg tüzelő-, világitószer, gáz; ad továbbá vasat, színesítő anyagot s idővel a tudomány, ki tudja, mire nem fogja használni.

Felsőbányái.

Egervárosi és vidéki hírek.

f Figyelmeztetésül megemlítjük, hogy Hevesmegye közgyűlése decz. 16-án fog megtartatni.

— A pest-miskolczi vasútvonal kiépítését, mint értesülünk, még ez évben megkezdik. Gyöngyös város polgármestere közelebb Ö Felsége elé járult a város azon kérelmével, hogy az építendő vasútvonal Gyöngyöst lehetőleg megközelítse, egyidejűleg ez iránti kérését a közlekedési miniszter urnák is előterjesztette. Illetékes helyen állitólag oly nyilatkozat történt, hogy e vasútvonal Gyöngyös Halászinál fog elvonulni, mi a gyöngyösieket meg is nyugtathatja. Városunkat e vonal Makiár és Andor nak között közelítené meg; mi mindenesetre előnyösebb, mint ha az első felmérés szerint Szihalom mellett vonulna el.

— (Színházi hírek.) Színészeink, mint halljuk, szorgalmasankészülnek több érdekes darabra, melyek az egri közönség előtt még legnagyobbrészt ismeretlenek. Ezen, közelebb színre kerülő darabok közül megemlítjük a következőket: „Mira- beau ifjúsága;“ — „Bujdosó kurucz;“ történeti népszínmű Szigligetitől; — „Sajóparti molnárleány;“ b. Eötvös beszélye után irt népszínmű Szigligetitől“ ; — „Párisi utczatánczosnő“ színmű; — „Az utolsó lengyel követ“ ; —„Ácsok“; — „Hasznos orvosság a nösülésre, vagy: soha, de soha nem megyek férjhez“, vígjátékok. Továbbá legközelebb színre kerül az egri közönség egyik legkedveltebb operettje, a „Tíz leány s egy férj sem“ Aradi Gerő igazgató jutalmára. — A színpadi díszletek a társulat ügyes festője által egészen újra festetnek, s az ezentúl előadandó színmüvek, melyek kiállítást igényelnek, mindig a lehető diszszel fognak kiállíttatni. Még a tél folytán nehány tüneményes darab is színre kerül, igy a „Fekete asszony“ operai bohózat, a „Walburgi éj“ tüneményes darab; „Matrózok a födélzeten,“ — „Nőnövelde,“ — „Szép Galathea“ és „Orpheus“ operettek. E müsorozatból kitűnik, hogy Aradi iparkodik a közönség tetszését s pártolását kiérdemelni. Reméljük, hogy az egri müveit közönség is meg- teendi a magáét, s igy egyik félnek sem leend panasza a másik ellen.

— (Eger lelkes közönségéhez!) Midőn az egri casino-társulat a közhasznú czélokra évenként oly feltűnő sikert eredményező újévi terhes látogatások megváltását és az ebből befolyó pénzösszegnek Egerváros éji lámpavilágitására leendő fordítását a közel jövőben álló 1868-ik évre elrendelendö- nek találta, ezen elhatározásában azon biztos remény vezérlé, hogy a mélyen tisztelt közönség, e közhasznú czel elérését kiváló közrehatásával támogatni, istápolói fogja; minek folytán azzal van szerencséje ezen társulatnak Eger lelkes közönségét, a megváltásba^ buzgó részvétre, fölkérni, hogy ebbeli aláírásaikat a casinoi-egyesület és hevesmegyei takarékpénztár helyiségében, az érseki lyceumi könyvnyomda irodájában, Violet L. urné, Bar- cbetti Adolf, Steinhäuser István, Sir Antal, Móczer Ignácz és

Kaan Sándor urak kereskedésében, valamint Weszely János ur gyógyszertárában nyitva tartott aláírási iveken legkésőbb folyó hó 27-ik napjáig megtenni szíveskedjék. — Egy részvénydij 20 kr. o. é. Kelt az egri casino-társulat 1867. évi decz. 1-én tartott választmányi üléséből. Jegyzetté Kapacs y Dezső

egyleti jegyző.

— (Római levéltöredék.) Egy, Rómában nov. 19-én kelt, s szerkesztőségünkhöz küldött magánlevélből érdekesnek tartjuk a következő sorokat közölni:

A garibaldisták a florenczi kormánytól nevezetes segedelmet ember, fegyver, és pénz dolgában nyerve, okt. kó 22. estve 7 órakor benn Róma városában , kicsinált tervük szerint, megkezdték a forradalmat, a néplázitást, Orsini-bombák elsüttetésé- vel, meg a pápai katonai laktanyák légröpitési tervezetökkel. Ez utóbbi azonban csak a serristori nevű, zuávok laktanyájánál sike riilt, hol a romok alatt 20 halott és 13 megsérült találtatott. — E zajra sokan, többnyire idegenek, garibaldista-fegyverrel a capi- tolium felé siettek, hogy azt elfoglalván, halmára a vörös zászlót feltüzzék. — Innen azonban csúfosan elüzettek. Másnap, s egészen oktob. 30-káig, mig t. i. a francziák meg nem érkeztek, egyik baj a másikat érte, egyik zaj a másikra, rendetlenség rendetlens égre következett. Emberölések, katonai őrök kigúnyolása, stb. egyre érték egymást, miért sz. Péter piaeza táborzó helylyé változott ; mert tervök szerint 27. vagy 28-án (okt.) kellett volna megtámadniuk a Vatikánt, s IX. Plus pápát lemondásra kényszeríteni. Mely tény végrehajtására 12 láda éles balta volt Rómába becsempészve. Ezeket, valamint sok más gyilkos fegyvert éber kormányunknak sikerült elfoglalni.

Okt. 31. a franczia védsereg érkeztével, a városban azonnal szabadabb mozgás, vidorabb hangulat volt észrevehető. Valamint mindenszentek napján is, mikor a franczia nemzeti szinü zászló az angyalvár kapujára kitiizetett zeneszó között, s a sz. Péter pi- aczán az őrállást elfoglalván, ott a táborozás is megszűnt, s az ágyukat régi helyeikre a várba felvitték.

A mentanai ütközet (nov. 3-án) volt a végleges és eldöntő, ez a várostól csak 12 olasz mérföldre eső várpusztánál történt, 1200 garibaldisla fogoly lett, s vagy 600 megsebesült és meghalt. Ez ütközet után Rómában a dolgok átalán rendes kerekvágásba tereitettek vissza. A nép pápaellenes nem lévén, most örül, hogy Olaszországba be nem kebleztetett.

Tegnap a vaticani sz. Péter-egyház ünnepe alkalmával szent mise-áldozatra Mattéi, Clarelli és Antonelli bibornokok társaságában lépett ő szentsége, ki jó, vidor kinézésű s egészséges.

— A decz. 15-ére tervezett műkedvelői szini előadás hallomás szerint elmarad, mivel a kitűzött színdarab („Az üldözött honvéd“) szerepeire nagyon kevesen vállalkoztak.

— Hétfőn temették Vitéz Andrá,s kinek halálát némelyek mérgezés következményének állították, miért is hullája a temetés előtt fölbonczoltatván, gyomra megvizsgálás végett egy üvegben lepecsételve az irgalmasok kolostorába vitetett. Az eredményről csak egy hét múlva fogjuk tudósíthatni a t. közönséget.

— El nem mulaszthatjuk, hogy dicséröleg meg ne emlékezzünk a jelenlegi váron rendőr-hadnagyról, ki a piaczi csavargókat tökéletesen féken tudja tartani. Egy birőt választatott ugyanis maguk közöl, ki szigorú büntetés terhe alatt köteles emberei közt a rendet fönntartani, idegen csavargókat a városházára hajtani, s minden lopásról felelni. Ez intézkedésnek azon hasznos következménye vau, hogy nagyobbszerü lopás ritkán történik, s ha ilyen előfordul is, — az elveszett tárgyak azonnal visszakerülnek.

4^3 Színház. — Csütörtök, nov. 28. „Az erdő szépe.“ Franczia színmű 3 felv. Szaplonczay Ida ismét oly kedves Pálma volt. hogy ősz fürjtjeink s minden kritikusi komolyságunk daczára is kedvünk lett volna mellette Morei szerepét eljátszani — in natura, kivált mikor Pártényi holdvilágja, méla pislogásával, oly andalító ábrándokba ringatta keblünket. Pártényi, úgy látszott, legbuzgóbb igyekezete mellett sem találta be magát szerepébe. Orsit, Korádit et comp. nagyon szeretnők — megdicsérni, ha megfelelnének ama kérdésünkre, hogy: vájjon a színész játszhatja-e j ó 1 azon szerepet, melyet egyátalán nem tud?

Szombat, nov. 30. Érczi Ferencz jutalmául : „Fiatal keresztanya.“ Vigj. 1 felv. „A kórista szenvedései“ komik, szinjele- net, és: „A vándor dalnokok,“ operette. — Az ügyes kis vígjátékban Pártényiné valóban remekelt. Mit mondjunk? Szeretnéuk igazán művészi játéka fölött részletes és kimerítő bírálatba bocsátkozni, ha a szerkesztő annyi helylyel rendelkeznünk engedne.