Eger - hetilap, 1867
1867-12-05 / 49. szám
V. évfolyam. 49. szám. Deczembcr 5-én 1807. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - k Félévre . . . •> .. 50 Negyedévre . . 1 „30, Egy hónapra . - 43 , EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejébe« minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda KIAHzetéseket elfogad.- a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskeő ese s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hazánk idei búzakereskedelme és az Eger-Dormánd vidéki gőzmalom. Hazánk már vagy 20 év óta oly kedvező viszonyokat közgazdasága terén nem mutathatott föl, mint jelenleg. Ennek oka nem csupán saját jó termésünkben fekszik, hanem abban, hogy hazánkon, Németország némely részein és Románián kivül az összes Európa rósz termés fölött panaszkodik; mely reánk nézve kedvező körülmény nélkül semmi esetre sem fejthettünk volna ki oly nagymérvű gabnaküikereskedést, melynek eredményét a tudós Kautz Gyula tanár aranyban-ezüstben 200 millió ftra becsüli. Úgy hiszem, mezőgazdászaink szívesen veendik, ba az idei világbúzatermés minőségét az abból folyó következményekkel együtt kissé bővebb tárgyalás alá veszem, hogy ezáltal a világ- gabnakereskedés hü képét nyerve, a mezőgazdász is tartalék-gab- nájának eladásánál magát e szerint tájékozhassa. Midőn a nyári időszak kezdetén Napoleon császár hadi gab- natárainak megtöltésére parancsot adott, mi nálunk is a búzának szokatlan nagy mennyiségben! összevásárlása által vált érezhetővé, az egész politizáló világ azon balhiedelemre jött, hogy nagy háború anyagi szükségei födözésére történtek általa a vásárlások; pedig koruuk e nagy nemzetgazdász-fejedelme, ki legutolsó trónbeszédében is mint a szabad kereskedés legelső védnöke tűnik föl, megyefönökei jelentéseiből már korán értesült a ma már köztudomású rósz gabnatermésről Francziaországban; de másrészt ismerve népe könnyen föllobbanó természetét is, mely leghama- rább akkor lázad föl kormánya ellen, ha szükséget szenved, az előrelátó fejedelem ily következmények elkerülése végett gondoskodott oly korán birodalma gabnasziikségletének kellő födözésé- röl, mi által Francziaország siralmas éhségtől menekült meg. Az anyaország meg lön mentve, de nem úgy annak eddigi gabnatára Algír is, mely jeienleg az éhség legkiáltóbb nyomorát tünteti föl. A szegény arabok utczáikon éhségtől összeroskadva balnak. De nem időzök sokáig ily szomorú képnél; elég e néhány szó is az ottani termés jellemzésére. Spanyolország és Portugall idei rósz termését a marseillei piaczon még egyre fedezi. Németország déli és középrésze tüntet föl kedvezőbb ler- inési arányokat, de Észak, névszerint Poroszország, e részben kedvezőtlenebb viszonyok szintere, úgy, hogy azon ország, melynek kikötői az oroszországiakkal egyetemben Angliát látták el, ez idén a gabnanemek után ott kérdezősködő angoloknak azt felelte, hogy talán még maga is a londoni piaczon fog tétetni bevásárlásokat. Az északamerikai államok képviselik, az onnan érkezett jelentések szerint, azon egyetlen területet, mely Magyarországgal búzatermés tekintetében ez évben egyedül foghat kezet. Mit mondjak végre Oroszországról, mely rendes viszonyok között a buzakereskedésben oly hatalmas versenytársunk? Északi részeiben éhség dühöng, mely bennünket az átalános humanitás érzelmén belül is érdekel, mivel ezáltal nyelv- és törzsrokonaink a finnek is Bujtatnak, s ezek éhnyomorának enyhítésére hazánk központján Budapesten is történnek Hunfalvy Pál m. akad. tag által gyűjtések, ki egyszersmind a vidéki adományok átvétele- s rendeltetésük helyére való küldésére is ajánlkozni szives volt. De Oroszország egyéb vidékei sem mutatnak kedvezőbb viszonyokat, ugyannyira, hogy az orosz kormány szükségesnek kezdi látni, országos Ínség elkerülése végett a buzakivitelt betiltani. Mindezen rósz termésű országok közé van, mint egy életadó oáz, beékelve: Ausztria, Magyarország és Románia, mely három ország jó terméssel dicsekedhetett, s ez idén azon nagy hivatás jutott osztályrészéül, bogy Európa búzaszükségletét födözheti. De a még folyton nyilatkozó szükségletnek alig fog teljesen I eleget tehetni, Magyarország ugyanis ösztermése felét körülbelül I már eladta, fönlevö fölöslegének eladásával legyen visszatartó, amúgy is a világpiaczok most olyannyira elöntettek búzával, hogy annak szükséges következménye is, t. i. az áraknak a múlt heti- ekhez képest 15—20 krrali esése, szintén bekövetkezett. —• De ez ársülyedés csak pillanatnyinak vehető, mit bárki belát, ki a fentebbiekben elősorolt szükséglet terjedelméről fogalmat képes magának alkotni. A világ összes tavali termése már elfogyott, s az összes uj termés szakférfiak tanúsága szerint nem leend elegendő a fogyasztási'szükséglet kielégítésére. Mi fog e szomorú körülményből következni? nem más, mint hogy a búzaárak folyton emelkedni meg nem szünendnek, s e körülményt mezögazdászatunk- nak ez egyszer ki kell a maga részére aknázni azáltal, hogy búzakészletét minél később, midőn már valóban szokatlan árak fognak kináltatni, bocsátja áruba. Igaz ugyan, hogy leendenek hazánkban osztályok, melyek az áremelkedést sajnosán érzendik, de ennek oka elhárithatlan, ez a világszükség. A jelen viszonyok között minden, még a drágaság alatt szenvedő honfinak is tekintetbe kell azt venni, hogy az, mi némelyikünknek jelenleg fáj, mig egyrészt elmellözhetlen, másrészt földbirtokosaink százezreinek szolgál boldogulása főforrásaul, s ez egyszer szerencsésen alakult mezőgazdászat! viszonyaink fölött csak őszintén örvendhet, s valódi megelégedését fejezheti ki a hon minden polgára, midőn valahára a magyar gazda számára is majdnem 10 évi csapásteljes időszak után a gazdasági téren szintén egy jobb kor hajnala viradt. (Vége köv.) Városi ügyek. Az 1867. november hó 24-én Eger városa részéről tartott képviselői ülésben a kővetkező ügyek tárgyaltattak. Eger városa, és Schwartz István között — a város két malma haszonbérletére nézve létrejött szerződés az illető küldöttség által bemutattatott; mely szerződés szerint a malmok jövő 1868-ik év január 1-töl számítandó 15 évre Schwartz Istvánnak évenkint fizetendő 1028 kila kétszeres és 358 kila tiszta búzáért oly feltétel mellett adatnak át, hogy az alsó malom alap- és egész falazatát kiigazittatni, a tetőzetet palakövei akár bádogpléhvel, vagy pedig zsalozsányi cserépzsindellyel újból befedetni, a város mindkét zúgóját kijavíttatni, mindkét malom belszerkezetét és gépezeiét újból elkészíttetni saját költségén tartozik, kötelessége lévén azonban a haszonbéri évek letelte után mindezeket használható állapotban, minden beszámítás nélkül, a város birtokába átbocsátani; mely szerződés, mint a városi közönségre nézve előnyös, elfogadtatván, helybenhagyatott, s ennek folytán a szerződés ily értelemben Schwartz Istvánnal már meg is köttetett. Olvastatott Zosriba Mihály és neje — mint a város alsó malma jelenlegi haszonbérlőinek — folyamodványa, mely szerint ezen malmot az eddigi 1070 kila búza évi haszonbér fizetése mellett, továbbra is megtartani hajlandó. Miután haszonbérlők eme ha szonbérletökröl f. év szeptember hó 8-án benyújtott, s ugyanazon napon 2192. sz. a. tárgyalt kérvényükben határozottan kinyilatkoztatták, hogy a kérdéses malmot csak az esetre hajlandók továbbra is megtartani, ha az eddigi 1070 kila búza évi haszonbér 900 kilára szállitatik le, mely nyilatkozat alapján folyamodók
