Eger - hetilap, 1867
1867-10-17 / 42. szám
V. évfolyam. 42. szám. October 17-én 1867. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . t „ 30 ,, Egy hónapra . — 44 Politikai $ vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért f V V minden hasábzotl Borhely után 4, bélyegadó fejébe * minden hirdetéstől 30 ) fizettetik. % Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch O. könyvkereskedése sminden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Megyei közélet. Eger, okt, 15. „Et alea jacta est“ ! Kettős megyénk bizottmányának működése tegnap reggel tartott ülésében határozatlan időre meg lön szüntetve, és e lapok tudósítója szomorú kedélylyel fog magára vállalt tisztének teljesítéséhez, t. i. a több tekintetben nevezetes, és legalább egy időre utolsónak mondható ezen gyűlés rövid leírásához. Azon ismeretes határozat után, melyet megyei bizottmányunk, az Eger város közgyűlése által Kossuth Lajos részére szavazott bizalom ügyében f. év és hó 1-jén hozott vala, kiki tudta és várta, hogy ez a kormány részéről felelet nélkül nem fog maradhatni, mert valóban nem sok politikai bölcseség kivántatott ahhoz, belátni, hogy felelős minisztériumunk rendeletének foganatot szerezni el nem mulaszthatja. És csakugyan alig pár nap letelte után vette már minden bizottmányi tag kettős megyénk főispáni helytartója ö mltsgának f. hó 4-én Pesten kelt levelét, mely a bizottmányt f. hó 14-én tartandó gyűlésre meghívta, e gyűlés tárgyául a m. minisztériumtól f. hó 1-én hozott határozatunk következtében leérkezett rendeletnek, s az ugyanezen ügyben következett legk. királyi elhatározásnak kihirdetését tűzvén ki, mely királyi elhatározással királyi biztos neveztetett ki megyénkbe. A kitűzött ezen felette fontos gyűlésre a bizottmány! tagok nagy számmal gyűltek össze, és már az azt megelőző napon esti hat órakor jelentek meg megyeházunk nagy teremében elöleges értekezletre, melyben a fennforgó tárgy nagy élénkséggel megvitattatok. Tegnap reggel pedig, mint a gyűlés napján, a megyeház terme már jóval a gyűlés megnyitása előtt megtelt, részint bizottmányi tagokkal, részint pedig nagy számú hallgatósággal, kik mindnyájan nagy feszültséggel várták az ülés kezdetét. Nehány perczezel reggeli 10 óra után jelent meg a főispáni helyettes ur ő mlga a teremben, és élénk éljenzés közt elfoglalván az elnöki széket, megnyitó beszédében elmondotta: hogy az ülést komoly perezben nyitja meg; felszólítja a bizottmányt, hogy a tárgy és a perez fontosságához képest higgadtan és szenvedély nélkül fontolja meg a körülményeket, és azon meggyőződését nyilvánítván, miszerint a kivételes állapot nem sokáig fog megyénkben tartani, és legrövidebben változás fog történni, mivel az országgyűlés együtt van, és a megyék rendezése a törvényhozó tényezőknek bizonyosan egyik fögondja leszen ; hozzáteszi, hogy a gyűlést megnyitja; hogy a leérkezett mínisteri rendelet fel fog olvastatni; és hogy, ha a bizottmány a királyi biztos ki- neveztetésének kihirdetése előtt, még valamit határozni akarna, erre most tért és időt szolgáltat. Megkezdvén a tárgyalásokat, főispáni helytartó ur először is megyénkben időközben történt némely eseményeket közöl; névszerint, hogy Fehér Alá jós szolgabirő tisztéről lemondott, és hogy másodszor a magas kormány a koronázás emlékéül két arany- és két ezüstérmet adományozott megyénknek. Az első ügyre nézve határoztatott, hogy a Fehér Alajos lemondása következtében megürült szolgabirói állomás a legközelebbi deczemberi évnegyedes bizottmányi ülésben fog betöltetni, addig pedig Fehér Alajos szolgabiró hivatalának folytatására szólittassék fel; az érmekre nézve pedig határozatba ment, hogy ezek a megyei levéltárba tétessenek le, és őriztessenek meg. Most a leérkezett miniszteri rendelet olvastatott föl, mely j éber figyelemmel és mély csenddel hallgattatott, s mely egész ! terjedelmében alább olvasható. E rendelet felolvasása után Németh Albert b. t. kezdette meg az a fölötti vitatkozást, elmondván, hogy polgári kötelessége tiltja meg neki e perezben a némaságot, és hogy ő maga valamint a megye is egyet tartott mindig szeme előtt, és követett, mint Mózes tüzoszlopát, t. i. a törvényt; e mellett mint erős támasz mellett, állhat meg a megye csak úgy, mint egyes ember, és e mellett fog megállani ezentúl is. Azután a miniszteri rendelet taglalásába bocsátkozván, annak több oly pontjait emliti föl, melyek nézete szerint, hibáknak mondhatók. Ugyanis alaki hibát talál abban, hogy a főispáni helytartó ur meghívó levele 4-én kelt, és abban már oly miniszteri rendelet kihirdetése tűzetik ki a gyűlés tárgyául, mely még csak f. hó 9-én kelt. Az inductióra nézve hibáztatja a m. rendeletben azt, hogy Eger városa bizalmi szavazata szeptember hó első hetében kelvén,a megyei bizottmányi gyűlés pedig csak okt. 1-én tartatván meg: a minisztérium be sem várva e gyüléstésazt, hogy mit fogott volna tennie tárgyban a megyei bizottmány, azt mégis mulasztásért rója meg, holott a megyei bizottmánynak a miniszteri leirat kelte előtt még alkalma sem volt, az ismert ügyben határozni. Az indokolásra nézve, szónok szerint hiba, hogy a minisztérium kíméletlenül mondja ki bizottmányunkra az Ítéletet, és hogy a törvényeket nem teljesen idézi, hanem szövegeikből hol több szót elhagy, hol cumulál, a hol szükségesnek látja. Beszéde folytán továbbá emliti, hogy az 1848 iki 24-dik tör- vényezikk a rendezett bírósággal ellátott községeket a választások , választók és képviselőkre nézve a szabad kir. városokkal egyenlővé teszi, de a képviselők tanácskozási és szavazati joggal bírván, tanácskozhatnak politikai tárgyakról is; kiemeli azután szónok, hogy a kir. biztos kineveztetése a megyét a közigazgatási és törvénykezési hatalom gyakorlatától megfosztja, és hogy hazánk országgyűlései a királyi biztosok kinevezése ellen ismételve tiltakoztak, kik a király Ö Felsége szent és sérthetlen személyét képviselvén, felelősségre nem vonhatók stb. azért szónok azt indítványozza, hogy a megye a miniszteri rendelet ellen óvást tegyen, egyúttal ez óvás fogalmazványát nyújtván be a bizottmánynak. Erre Erdélyi József megyei főjegyző emel szót, mondván, miszerint fájdalmasan tapasztalja, bogy beszédeit elferdítik, és hogy azért azt, mit ez alkalommal mondani akar, írásba foglalta, és annak felolvasását kéri megengedtetni. Ez engedély megtagad- tatván tőle, erős hangon, de a türelmetlenség közbeszólása és zaja által gyakran félbeszakítva mondja el N. A. b. t. előadása ellen irányzott nézeteit, s végre azon meggyőződését fejezvén ki, hogy a bizottmány még nincsen feloszlatva, azt indítványozza, hogy a bizottmány engedvén a körülményeknek, és megfontolván azok nagy fontosságát, tiltakozás mellett változtassa meg most az egyszer még múltkori határozatát. Ez ellen Puky Miklós 1-ső alispán szólal fel, megjegyezvén, hogy a felolvasott miniszteri rendelet azt, hogy a bizottmány, ezen határozatát megsemmisítse, egy szóval sem kivánja, sőt erről egyátalában nem szól. A Német Albert b. tag által beadott óvási fogalmazvány felolvastatván, annak tételrőltételrei tárgyalása lön elhatározva; mi megtörténvén, Vavrik Béla b. t. több tételhez észrevétellel is járult, de az egész fogalmazvány elfogadását ezélzó ellenpárt nagy zajjal mindannyiszor maradjon-t hangoztatván, az ellenmegjegyzéseket csekély kivétellel meg sem hallgatta, és az egész fogalmazványt nehány szeliditö módosítással és Hegedűs b. t.
