Eger - hetilap, 1867

1867-10-03 / 40. szám

V. évfolyam. 40. szám October 3-án 1807. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2., 50,. Negyedévre . . 1 ,, 30 .. Egy hónapra . — 44 .. EGEK. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejóbei, minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai $ veajyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. KIAHzctéseket elfogad •• a szerkesztőség (Széehenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch O. könyvkereskedést a minden cs. kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel egytltt 1 frt. 30 kr. ELŐFIZETÉSI FÖLHÍVÁS POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA. Midőn a t. közönséget lapunk október—deczemberi folyamára uj előfizetésre fölkérnők, legyen szabad figyel­meztetnünk, hogy lapunk eddigi irányát és szellemét to­vábbra is megtartja, s egyéb közlendők mellett kiváló gondot forditand megyei és városi közéletünkre. Egerben, 1867. szept. 24. A szerkesztőség. Előfizetési föltételek. Egész évre ....................................................5 ft — Félévre ...............................................2 ft 50 kr. N egyedévre....................................................1 ft 30 kr. E gy hónapra...............................................— 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi-utcza 26. sz.) bérmen­tesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék közgyűlése. Eger, október 2. Tegnap délelőtti 9 órakor kezdette meg kettős megyénk, gróf Szapáry Gyula főispáni helyettes Öméltósága elnök­lete alatt, évnegyedi rendes közgyűlését, melynek szelleme és me­netéről, az abban tárgyalt fontosabb ügyekről és azok eldöntésé­ről, addig is, mig részletesb jelentést tehetnék, sietek a t. közön­séget a következőkben értesíteni. A tárgyalások sorát, szokás szerint, az alispán urak jelen­tései kezdették meg, melyeknek tárgyait a megye közegészségi állapota, a rabok száma és a beérkezett, és hátralékban maradt fenyitö-, polgári-, árvás- és telekkönyvi pörlekedési és egyéb ügyiratok mennyisége, valamint a bizottmány elintézését igény­lő egyéb közügyekröli jelentés teszik. A törvényszékek működé­sének statistikáját a részletes jelentésnek tartván fenn, első alis­pán urnák jelentéséből ez alkalnmmal csak azon összeütközésről akarok említést tenni, mely hatósági illetékesség dolgában első alispán ur és Eger városa polgármestere közt merült fel, amennyi­ben az utóbbi Eger városa részéről a katonai elöfogat előállítá­sát, daczára az eziránt az első alispán ur által bozzáintézett hi­vatalos, sőt írásbeli felszólításnak, állandóan megtagadta, és vég­re első alispánhoz hivattatván, ott megjelenni határozottan vona­, kodott. Első alispán ur tehát e tárgyban intézkedésre kéri fel a bizottmányt, mely valóban annál is inkább szükséges,mivel az illetékességi súrlódások által csak a közügy szenved. • Azután a megürült nehány tiszti állomás betöltésére került a sor, és megválasztattak: a gyöngyösi járásba főszolgabíróul: Kaszab Bertalan, alszolgabiróul: Kékesy János, es­küdtül: Isaák István; a Tarnajárásba pedig alszolgabi­róul: Szentkirályi Ödön; kik a gyűlésen jelen lévén, az illető hivatalos esküt azonnal le is tették. Most, a jelenleg egybegylilt országgyűlés által eddig hozott és koronás királyunk Ö Felsége által legkegyelmesebben hely­benhagyott törvényeket magában foglaló, és ö királyi apostoli Felsége által sajátkeztileg aláirt példány, melyet a belügyminisz­ter ur ö nmga a megye közönségének megküldött, mutattatott be, melynek tartalma egész kiterjedésében felolvastatván, e törvények ezáltal hivatalosan közzététettek. Erre elnöklő főispáni helyettes ur azon jelentést tévé, hogy Andrássy János, a Szolnokon székelő megyei törvényszéknek ülnöke, ki betegeskedése miatt már darab idő óta szabadságot nyert volt, tisztéről végképen lemondott; szintúgy lemondott állo­másáról Kállay Ferencz, a tiszai járás egyik alorvosa is. Főispá­ni helyettes ur javaslatára határozattá lön, hogy mindkét meg­ürült állomás betöltése a f. évi deczember hó 16-án tartandó bi- zottmányi közgyűlésre halasztassék, mi annál inkább lehetséges, minthogy Andrássy ülnök helyébe a főispáni helyettes ur már akkor, midőn az betegeskedése miatt szabadságot nyert, Elek Györgyöt helyesitette, s igy a törvényszék működésében nem gátoltatik. A járási alorvost illetőleg batároztatott, hogy egyik közölök a tiszai járás alsó részén tartozzék lakást foglalni. Következett azon miniszteri rendelet felolvasása, mely az országos honvédegylet részéről f. é. október 6-án Aradon tartatni szándékolt közgyűlés megtartását betiltja. B. bizottmányi tag ezen mély csenddel hallgatott miniszteri rendelet tartalmát polgárjogi és politikai szempontból elemezvén, mindkét tekintet- beni számos aggodalmait hosszas, tüzes szónoklatban adta elő, és végre inditványozá, hogy ezen leirat fájdalmas tudomásul vétes­sék, mely indítvány a bizottmány által határozottá emeltetett. Ezután felolvastatott azon miniszteri rendelet, mely az Eger város képviselő testülete által Kossuth Lajosnak határozott bizalmi szavazat megsemmisítését rendeli el, és a megyét arra utalja, hogy ezen rendeletnek foganatot szerezzen, hozzátévén egyszersmind, hogy mindenki, ki ezentúl hasonló bizalmi indít­ványt tenne, valamint azok, kik az ily indítványt pártolnák, az 1723-dik évi IX. t. ez. alapján a törvény sorompói elé fognak állíttatni. Ezen miniszteri rendelet tartalma több bizottmányi tagot felszólalásra indított. Legelőször is a megyei főjegyző szólalt fel, és figyelmeztetvén a bizottmányt, miszerint ezen miniszteri ren­deletnek taglalásába ne bocsátkozzék, minthogy ezen taglalás sok fájdalmas emléket idézne föl, a kebleket izgatná, és nyug­talanítaná, azt inditványozá, hogy ezen rendelet egyszerűen Éger városához tétessék át. Ezen több helyről helyesléssel fogadott indítvány után több szónok mégis indíttatva érzé magát, a ren­delet jogi és politikai elemzésébe és bírálatába bocsátkozni, mely bírálat minden szónok — kettőnek kivételével — a bal-, sőt többek szájából a szélső baloldal szellemében hangzott. Horthy biz. tag keblében e rendelet aggodalmakat kel­tett, elmondja, hogy ö és párttársai a kormány eljárását illetőleg, hittek, tekintve a körülmények szülte nehézségeket, vártak, de

Next

/
Thumbnails
Contents