Eger - hetilap, 1867
1867-09-12 / 37. szám
303 bérelt bolthelyiséget náluk jövőre is meghagyatni kérik. Kövér István kérelmének, ki az eddigi 60 ft helyett 100 ft évi bért igér, helyadatott, ellenben Décsy Mór, ki csak 15 ftnyi hérjavitást igér, kérelmével elutasittatott. A városi malmok haszonbérbe adása is tárgyalás alá kerülvén, minthogy a mostani bérlök az eddigi bért továbbra is fizetni nem hajlandók, s mivel Schwarz István helybeli gözmalomtu- lajdonos e részben a városnak előnyős ajánlatokat tett: ennélfogva mindkét malom 1868. jan. 1-töl számítandó 10 évre Schwarz Istvánnak átadatni határoztatot. Végül megemlitjük még, hogy indítvány folytán a képviselő-testület Kossuth Lajosnak Turinba üdvözlő Íratott küldött. Néhány szó lassan mozgó városi ügyeink érdekében! Az angolnak nem csak közmondása, de jelszava is : hogy nincs drágább kincs az időnél, s ebből folyólag azt tartja, hogy ki az idő becsét nem ismeri, vagy ismerni nem akarja, megfosztja magát úgy a nemes élvektől, mint napi szükségeinek megfelelő biztos kenyerétől. Vájjon nincs-e igaza? Hónapok, sőt évszakok tűnnek el már, hogy az 1848-diki alkotmány, azaz, a józan önkormányzat szabadságának legalább azon része, mely szerint házi, illetőleg községi ügyeinket —a törvények tiszteletbentartása mellett — önakaratulag rendezhetjük. A rendkívül lassú haladásból a lefolyt időkhöz képest az tüpik ki, hogy vagy az idő becsét nem ismerjük úgy, mint az angolok, vagy, miként a henyeségből táplálkozni szeretők, az Istennek csodás áldására, kész mannára várakoztunk alkotmányunkban; vagy, mi legroszabb volna, hogy a cselekvésre hivatott értelmiség közönynyel viseltetik a közügyek iránt. Képviselő és polgártársak ! — Körülményeink nincsenek oly kedvező helyzetben, hogy tanácsos volna teendőink halogatása. Ez okból azt a bizalmas kérdést teszem itt a nyilvánosság szine előtt: nem jobb volna-e, a mindent egyszerre akarás helyett sorban menni ügyeinken, és azt venni legelői intézkedés alá, mi a legégetőbb szükség ? És lehet-e, van-e sürgősb tennivalónk, mint a maklár-kiilvárosi iskola újbóli fölépítésének ügye? melyre nézve pedig azon kedvező helyzetben vagyunk érsek ö nagyméltósága nagylelkű adományozása folytán, — hogy nem is kell gondolkozni, hogy honnan vegyük reá a szükséges pénzt. Ez okból nem gondolom, hogy hibát követek el, ha nemsürgetése ecetére, a polgármester urat, mint kinek jogköréhez tartozik a teendők sorát kijelölni, felelőssé teszem a további halogatásért. Bucher Iózsef. Pest, szept. 8-án. Ma ment végbe a ngs. és ft, SzakállosfaM Lengyel Miklós prépost és egri kanonok ur által a Rókus-kórház előtti téren felállított remek Mária-szobor ünnepélyes fölszentelése. — Daczára annak, hogy a főváros buzgó lakóinak igen nagy része seregenkint vonult a budai hegyek közt Remete Mária kápolnájában tartott s rendesen igen látogatott búcsúra, más rész úgyszólván az egész napot a városligetben az árvaház javára rendezett, s a Hermina-kápolnában istenitisztelettel egybekötött ünnepélyen töltötte, mégis a szoborlolszentelési kegyeletes ünnepen, a főpolgármester s városi elöljáróság élén igen nagyszámú ájtatos nép jelent meg. — A fölszentelést, melyet délelőtti 8 órakor a Rókus-kápolnában tartott ünnepélyes szent mise előzött meg, her- czegprimásunk ő főméltósága meghatalmazása folytán Lévay Sándor ez. püspök ur végzé, fényes egyházi segédlettel. A föl- szentelési megható szertartás után a közönség a kórház előtti fasorok közé vonult, jeles szónokunk nt. Magyar Ferencz remek és megható szent beszédét meghallgatandó. A szószék a kórház faltövénél igen alkalmas helyen volt felállítva, úgy hogy a szónok minden szavát meg lehetett hallani, s kenetes szavain épülni. A szónoklat hatása akkor hágott tetőpontjára, midőn szónok beszédének harmadik részében szív- és észhez szólólag fejtegető az okokat, melyek minket, mint magyarokat Mária tiszteletére buzdítanak, lévén Mária különösen anyja, védasszonya s királynéja a magyar nemzetnek. Helyeslő fejmozdulatok követték a szónok azon szavait: „Nem volt boldogabb a magyar haza, dicsőbb a magyar nemzet, mint mikor még fejedelmével, nagy- jaival együtt Máriát anyjának, védasszonyának, királynéjának vallotta. Van a beszédnek, mely Egerben nyomtatásban is megjelent, több fénypontja, ilyen főleg a második rész vége, hol a Mária-tisztelet mibenléte magyaráztatik. A pesti közönség igen szép jellemvonására mutat az, hogy a szobrot ez alkalomra önként, minden felszólítás nélkül virágfüzérekkel igen szépen földiszitette. Magát a szobrot illetőleg, majdnem átalános a vélemény, hogy az a testvér-főváros szoboremlékei közt ízlés és művészi kivitel tekintetében az első helyen áll. — A Rókus-kápolna előtt a város felé arczczal — Egernek háttal — van fordítva. A szemlélő a barátok-teréről a hatvani-uteza felé haladva, vesz észre magas mtialkotmányt, s ösztönszerlileg siet a kerepesi-uton egyenes irányban annak megtekintésére. A benyomás, melyet a büszkén emelkedő kegyeletes emlék a közeledőre tesz, nöttön nő, mígnem oda érve, sokáig a letekintő Mária-alak gyönyörű arcz- vonásai kötik le figyelmét. Az alak mintegy öt öl magasságú co- rinthiai, barna granitszinü, karcsú oszlopon áll; az oszlop szembeötlő karcsúsága, s magassága a merész kivitel bélyegét viseli magán, annyival inkább, mert a négyszögü talapzat is, mely vörös márvány négyes lépcsőzeten nyugszik, aránylagos csekély átmérőjénél fogva eme benyomást még inkább fokozza. — Az egészet bronzszinre festett díszes vasrácsozat követi, szögletein szintén igen díszes lámpaoszlopokkal. A talapzat négy oldalán aranyozott betűkkel ezen feliratok diszlenek: Ave Maria gratia plena. — Macula non est in te. — Patrona Hungáriáé. — Vota mea reddara. — Az egész müalkotmány kellemes benyomást tesz a szemlélőre, s disziti a környéket; művészi szépsége akkor fog feltűnni, ha háta mögött, mint arra kilátás van, — nagyobbszerü templom fog emelkedni, mert a mostani törpe tornyu kápolna teljességgel nincs öszhangzásban a sugár s merészen felszökő szép szoborral. Az ünnepélyt díszes lakoma zárta be mélt. Lévay Sándor püspök ur vendégszerető házánál. — Több talpraesett felköszöntés fűszerezte a társalgást, ezek közt első helyen áll Szentkirályi polgárnagy elmés ötlete, melylyel királynénk Ö Felségét élteié, remek előadással hasonlítván dicső szerepét ránk magya- ' rokra nézve itt a földön földi fejedelmünk irányában azon szerephez, melyet mennyei királynénk, mennyei atyánk irányában visel. —k. Az országos küldöttségek működése. A magyar országgyűlés pénzügyi küldöttsége, egy heti szünetelés után, f. hó 4-én újra megkezdte tanácskozmányait. A mondott napi ülésben Lónyay pénzügyminiszter előterjesztésére vonatkozólag hosszabb beszédet tartott, kifejtvén a kormáuy nézeteit a közösügyi hányad, az államadósságok terhéhez való járu- lás s ezekkel kapcsolatban a jövő évi költségvetés tekintetében. Hir szerint a magyar küldöttség a kormány álláspontját magáévá tette, s ezen alapon viszonválaszát elkészítvén, az már át is adatott a lajtántúli küldöttségnek. Ezen viszonválaszban, mint mondják, a magyar küldöttség odanyilatkozik, hogy nem a direct adók, mint a bir. tanács küldöttsége formulázta, hanem a közvetlen s közvetett adókból valósággal befolyt brutto bevételek nyújthatnak mérvet a birodalom mindkét felének fizetési képességére s a közösügyi hányad meghatározására nézve. A „P. L1.“ szerint a magyar pénzügyminiszter most azzal foglalkozik, hogy egy birodalmi bizottság küldessék ki a pénzügyi helyzet megvizsgálása végett; e bizottság a magyar képv. ház két és a főrendiház egy tagjából állana, ugyanannyi tagot választana a reichsrath képv. háza is. — Nagyfontosságu mindenekelőtt a baj kutforrásával megismerkedni, mielőtt gyökeres orvoslását meg lehetne kisérleni. A deputatiók elé terjesztendő 1868-iki budget ugyan sokban felvilágositandja a helyzetet, átható és kimerítő tudomást azonban nem fog nyújtani. — A kormányhoz közelálló körökben azt tartják, hogy Becke egy combinált tervezettel foglalkozik a deficit fedezése tárgyában. A jövedelmi adó felemeléséről, az államjegyek s részben a zálog-salinajegyek némi szaporításáról van szó. A fedezetlen maradó deficit rész kölcsön utján volna fedezendő. Állítólag a kormány úgy a jövő évi költségvetésre, mint a pénzügyi állapot alapos megvizsgálása, s az államadóssági járulék megállapítása czéljából birodalmi vegyes bizottságnak kiküldésére vonatkozó javaslataira nézve, bírná már Deák Ferencz helyeslését, s abbeli ígéretét, hogy azokat az országgyűlésen támogatni fogja.
