Eger - hetilap, 1867
1867-09-05 / 36. szám
295 idő tartama alatt, 4000 forinttal járult az óvoda emeléséhez. 2) A megyének Rimaszombatban levő börtöne megtekintésére egy 5 tagból áll bizottmány küldetett ki. 3) Felolvastattak a rimaszombati elemi és vasárnapi tanodák, az egyesült protestáus gymnasium és leánynöveldék adatai. 4) Tárgyaltatott a rimaszombati szegények intézete, kaszinó, olvasókör, dalárda és nöegylet tör ténelmi és statistikai mibenléte. 5) Ismertettek a városi takarék- pénztár, megyei és részvényes pénztárak. Ezen szaküléseken kivül augusztus 14-én még egy külön cholera-értekezlet tartatott, melynek főmozzauatai a következők 'voltak: 1) Dr. Oláh Gyula „Tanulmány a cholera lényege és gyógytanára vonatkozólag“ czimü értekezését terjeszti elő. 2) Korbélyi Endre tr. csaknem hatodfélszázra menő cholerabe- teget észlelvén Fehérmegyében a múlt évben, értekezett a chole- ráról elméletileg s gyakorlatilag; az ürülék általi ragályzást tartván a baj okául. 3) Fa n t a Adolf tr. Fehérváron béltakhár- tyabajtól származtatá a cbolerát. 0 is a katonaság által látá terjesztetni e betegséget, és főleg mocsáros, bűzös helyeken észlelte annak dühöngését 4) Dr. Frantz Alajos, Hevesmegye főorvosa Egervárosában és környékén szerzett tapasztalatokról tett jelentést, kiemelvén, hogy a lakásoknak hatóságilag elrendelt s az ennek végrehajtására alakult bizottmányi tagok közreműködése által eszközlött tisztántartása és szellőztetése, valamint a ka- tonákkali érintkezés megakadályoztatása, s viz- és eczetgö- zöknek fejlesztése által sikerült a járvány továbbterjedését s annak nagy fokbani dühöngését korlátozni, s csak is egy utczában, hol ezen rendszabályok teljesen kivihetetlenek voltak, lépett föl a járvány erősebben. 5) Rózsa tr., a pesti cholera-kórház főorvosa szerint, az ozon semmi hatással nem volt az egyes cholera- esetek lefolyására, és óvszerül a tisztaságot, szabad levegőt és fertöztelenitést ajánlja. - Még sokan adták elő véleményeiket és tapasztalataikat, e tárgyban, de mindnyájan abban egyeztek meg, hogy a lefertöztetés czélszerü, s hogy ez a cholera fellépésénél nagy szigorral, hatósági felügyelet alatt minden helységben, melyben a járvány mutatkozik, eszközöltessék, és pedig a szegények lakásaiban községi költségen. Augusztus 17-én tartatott a 2-dik közgyűlés , melynek elő- rajza a következő volt: 1) Az aug. 12-én tartott megnyitó közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2) A szakülések által a közgyűlés elé utasított tárgyak megvitatása. 3) V o 1 n y József vasgyári igazgató felolvasta tudósítását a Rimaszombatban rendezett ipar- és gazdasági kiállításról. 4) Jelentések az aug. 15-én végbement ajnácskői, ózdi és putnoki kirándulásról. 5) A jövő évi nagygyűlés helyének és tisztviselőinek megválasztása. 6) A megnyitó közgyűlés által kiküldött pénztárvizsgáló bizottmány jelentése. 7) A társulat érdekeit illetőleg netalán fölmerülő indítványok. 8) Hunfalvy János akad. tag „a nevelésről“ czimü értekezésének felolvasása. 9) Elnöki zárszó. Ezen közgyűlésen a XIII-ik nagygyűlés helyéül, a város részéről beérkezett szives meghívás folytán, Eger városa tűzetett ki, tisztviselőkul pedig megválasztattak, még pedig: elnökül az országszerte tisztelt Bartakovics Béla egri érsek ő nmlga; alelnökökül: Kubinyi Ferencz és dr. Flór Ferencz ; végre titkárokul: dr. Albert Ferencz és dr. Kátay Gábor. Ugyanezen közgyűlésen olvastatott fel Arad város polgármesterétől érkezett azon távirat, melyben a társulat oda 1869-re meg- hivatik. Aug. 19-én Kraszna-Horkán tartatott ülés, gróf Andrássy Györgynek ezen érdekes régi várában, melyben a gróf ő nagyméltósága főügyésze, Erősy ur által e régi vár története adatott elő, s ugyanezen napon déli 12 órakor Rosnyón a városház nagyteremében tartatott közgyűlés, melynek előrajza a következő volt: 1) Megnyitás. 2) Az aug. 17-én Rimaszombatban tartott közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3) Dr. Gyürky Lajos értekezék „a villamosságról.“ — 4) Greguss Ágost „Hogyan erősödjünk társalmilag“ czimü értekezésének felolvasása. — 5) Dr. Kiss Antal értekezett a rózsnyói vasas fürdőkről. — 6) Zárszó. A nagygyűlésen pályakérdések is tűzettek ki, még pedig: az első dr. Kovács Sebestyén Endre kir. tanácsos és főorvos részéről, egy hazai ásványvizeinket tárgyazó, két év alatt megjelenendő munkára, pályadij 100 darab arany; — és 2) Kocziá- novics József gyöngyösi gyógyszerész részéről 20 darab arany annak részére, ki a kínait oly alakban állítja elő, melyben keserű izét vesztve, a szükséges adagban kis gyermekeknek is nyújtható leend. — Az 1865-ben kitűzött két pályadijt dr. E n t z Ferencz és dr. Török János nyerték meg, az első 100 darab aranyat „új magyar gazda" czimü munkájáért, a második 300 a. é. frtot egy népszerű életrendtanért. íme, elősoroltam a magyar orvosok és természetvizsgálók ezen idei Xll-dik nagygyűlése munkásságának főrészeit. Ha ezt kissé körülményesebben tettem, annak hármas oka van, t. i. először azért tettem, mivel ezen nemzetünk tudományos haladását czélzó társulat e figyelmet mindenesetre megérdemli; 2-szor azért, hogy kitüntessem, miszerint nincs igazok azoknak, kik azon balitélettel telvék, miszerint ezen gyűléseknél az evés ivásra és a mulatságokra fektetik a fösulyt; és3-szor azért, hogy Eger város lelkes lakosai lássák, miszerint ők fölvévén városuk vendégszerető keblébe e társulatot, egyszersmind egy nagy elv, hazánk tudományos haladásának előmozdításához is járulnak. Ha az egybegyült tudósok ezen szorgos munkássága mellett a magyar vendégszeretet azokat, kik hazánk szellemi emelését szívén hordják, anyagi élvezetekben is részesíti, ez csak megtisztelő bizonysága a magyar jellem életrevalósága és a tényezők helyes felfogásának. Nem is hiányzott a kitüntetés, a vendég- szeretet és előzékeny baráti fogadtatás most sem azon vidékek lelkes lakói részéről, melyeken a természettudósok és orvosok gyűlése ez idén ülésezett; de ezen anyagi részt csak röviden akarom érinteni, minthogy az a politikai nagy lapokban bővebben olvasható. Az ismertetési estélyen és Rimaszombat városa részéről adott közebéden kivül a kirándulások alkalmával Ajnács- kön báró Kemény Gábor reggelivel és diszebéddel, Ozdon a vasgyár-egyesület ebéddel, Putnokon gr. Serényi diszebéddel kedveskedett a kirándult tudósoknak. — Hasonló szívességgel viseltettek az egybegyült orvosok és természetvizsgálók irányában aug. 18-án Szentmikióssy Viktor ur Tornallján, ki villásreggelivel kedveskedett, Aggteleken pedig Ragályi Gyula ur, ki 700 terítékű diszebéddel fogadta a társulatot. Augusztus 17-én reggel Kraszua-Horka várában gr. Andrássy György ő nmlga fényes villásreggelivel tisztelt meg, d. u. 2 órakor Rozsnyó városa szívesen látott vendégei voltunk, mig aug. 20-kán Dobsina szab. bányaváros a kies kaszinókertben villásreggelivel, a tengerszin fölött 3100 lábnyi magasságra emelkedő hegy tetején pedig diszebéddel fogadott bennünket. Hogy ezen vendégszerető lakomáknál, a szívélyes együttlét örömteljes perczeiben, a szív is megnyílt, és a pohárköszöntések számosak voltak, az természetes, és csak az nem tudja, ki a magyar jellem társadalmi jeles tulajdonait nem ismeri. De mire valók ezen kirándulások? kérdhetné egyik-másik olvasó, s én kötelességemnek tartom, arra felelni. Tudd meg tehát, tisztelt, jóakaró olvasó, hogy a természetvizsgálók vándorgyűlésének a tudományos tapasztalatok kicserélésén kivül egyik kiváló feladata: az ország természeti viszonyainak tanulmányozása kirándulások által. Azért rendeztet- nek minden nagygyűlés alkalmával ily kirándulások, de csak oly helyekre, melyek természettudományilag, vagy gazdászatilag, vagy régészetileg érdekkel bírnak. Jövő évben a mi kedves Egervárosunkban gyülendnek ösz- sze a természetnek szakavatott barátai, és kétséget sem szenved, hogy e város dicső nevéhez híven mindent el fog követni, hogy az egybegyülendö magyar orvosok és természetvizsgálók magyar vendégszeretetet leljenek keblében, és hogy minden egyes lakosa tehetsége szerint szívesen fog hozzájárulni, hogy lakvárosa e tekintetben hátra ne maradjon. Dr. montedégoi Albert Ferencz. Levelezés. Miskolcz, szept. 3-án. T-szerkesztő ur! A miskolczi kisdedóvoda múlt hó 31-én ülte meg megalapítása negyedszázados ünnepét, mely alkalommal derék igazgatósága, e jótékony intézet alapja növelésére sorsjátékkal összekötött tánczestélyt is rendezett a nemzeti szinház helyiségében. A sorsjáték és bál — mint biztos forrásból hallottuk — körülbelöl 420—30 o. é. forintot eredményezett. Nem hagyhatjuk emlitetleuül a helybeli Párma-ezred ezredesének abbeli szívességét, hogy a szent czél iránti tekintetből a zenekart dij nélkül engedte át. Szept. 1-én délután a tornaegylet tartotta gyakorlatait a ta- polczai erdőben nagy közönség jelenlétében. Mondják, hogy azok átalában sikerültek. Ugyanaz nap este műkedvelői szini előadásunk is volt az 1848-ik évi jul. 25-én Zsolczánál elesett honvédek emlékszobra
