Eger - hetilap, 1867
1867-08-29 / 35. szám
284 felének képviseletei az indirect adók rendszerében változtatásokat tehessenek. 4) Egy törvényjavaslat, mely szorosan meghatározza, mely vaspályavonalok birodalmiak, s melyek országosak, továbbá, mely törvényhozási tényező legyen jogosítva a vaspályaengedélyek megadására. 5) A pénznemekről. A két minisztérium aztán ezen előterjesztéseket, a küldöttségek észrevételeinek tekintetbevételével, a két parlament elé terjesztené. III. Napoleon Salzburgban. A franczia császári pár aug. 18 án d. u. 5 órakor érkezett Salzburgba. A pályaudvarban Ferencz József császár és Erzsébet császárné 0 Felségeik fogadták a magas látogatókat. A két császár szívélyesen kezet szorított, a császárnék pedig megcsókolták egymást. Ezután Napoleon császár Erzsébet császárnéhoz lépett, s kezet csókolt neki, mig Ferencz József császár Eugenia császárnénak csókolt kezet. Miután Ferencz József császár kíséretét bemutatta, a felségek négyfogatu nyitott díszkocsiban a residentia felé indultak, hol a magyar és osztrák miniszterek várták Ö Felségeiket. Beud báró és Andrássy Gyula gróf kezét Napoleon császár szívélyesen megrázta, s egyideig társalgóit velők. Esti 7 órakor udvari ebéd volt, melyre Hohenlohe és Metternich herczegek, Beust báró, Andrássy Gyula, Taaffe, Festetics grófok, Grammont herczeg sat. hivatalosak voltak. A két uralkodó közt ült a két császárné. Napoleon császár németül társalgott. Esti 8—9 óra közt a felségek kikocsiztak, s megtekintették a hegyi kivilágítást, mely nagyszerű volt. A Salzburgot környező összes hegyeken mintegy 20 mérföldnyi köriileten nagy tüzek gyujtattak. Aug. 19-én reggel a császárok sétát tettek a városban. Később Napóleon császár látogatást tett Erzsébet császárnénál, hol egy óra hosszat időzött. Ezután conferentia volt, melyben Beust báró s Andrássy Gyula gróf is részt vettek. Ebéd előtt Beust Napóleonnál hosszabb kihallgatásban részesült. Ebéd után a felségek Aigenbe rándultak. A nép mindenütt nagy ovatiokkal üdvözlé-4 T A R Egy kis leányka halálára. (1867. aug. 17.) Mint gyenge harmatcsepp a feslő Rózsa illatos kebelén, Midőn a nap füröszti benne Sugárit május reggelén; Mint bölcsőjének lágy ölében Szendergő kisded mosolya: Oly kedves volt a kis leányka, Oly szép volt — s mégis meghala! Még tegnap vidoran enyelgett, Futkosva mint kis őzike, S ma már letört, hervadt virágszál A gyermekek legszebbike. Holnap kemény, rideg kis ágyát Megveti ásó és kapa, Holnapután beléteszik, hajh! — Csicsí! alugyál kis baba ! . . Édesanyja, ki úgy szeretted ! Szüntesd gyászos keservedet; Játszótárs kelle angyaloknak: Az égbe hívták gyermeked. Az Ur adá, az Ur vévé el, Legyen megáldva szent neve ! így látta jónak bölcsesége: Ki zúgolódnék ellene!? Philomela, Egy hőslelkü nő. — Elbeszélés a franczia forradalomból. — (Folytatás.) Temérdek utánjárás után megtudta a nő, hogy férje az ora- torium-börtönben van. De mit használt ez? Lehetetlen volt hozzá hejutni. őket. A két császári pár után közvetlenül Beust báró és Andrássy Gyula gróf mentek. Aigenben a felségek körülbelől egy óráig időztek, s onnan visszatérve, a császárok 8 óra tájban megjelentek a színházban a „Wildfeuer“ előadásán. A 3-ik felvonás után a császárnék is megjelentek az udvari páholyban, s mindnyájan végig nézték az előadást. Aug. 20-án Napoleon császár kihallgatásokat adott. A vá rosi tanács fogadásánál a franczia felség német nyelven ezeket mondá : „Azért jöttem, hogy a császárnak a szenvedett veszteség fölötti mély részvétemet kifejezzem. Reményiem, hogy nem utoljára vagyok itt.“ A polgármester diszalbumot s havasi virágokat nyújtott át Eugenia császárnénak, ki ez alkalommal franczia nyelven igy szólt: „Ah, ez pompás! E virágok mind havasi virágok! Szép ország ez; remélem, hogy még egyszer látni fogom.“ — Délután két órakor Napoleon császár Taxis hg. altábornagy kíséretében a szomszéd Leopoldskronba rándult az ősz Lajos bajor király látogatására. Este felé a felségek Kleiszheimba, Lajos Viktor föherczeg birtokára kocsiztak ki, hol kerti ünnepély rendeztetek, melyre 130 egyén volt meghiva. *• Aug. 21 én a két császárné a sz. Péter-egyliázba ment, Napoleon császár pedig a múzeumot látogatta meg. Az udv. ebédnél a miniszterek sok munkájok miatt nem voltak jelen. Délután négy kocsin a hellbrunni kastélyba rándultak ki. Lajos bajor király, a hessen-darmstadti nagyherczeg s Andrássy Gyula gróf velők mentek. Este a felségek színházba nem mentek, állítólag azért, mert Napoleon császár Beust és Andrássy miniszterekkel dolgozott. Aug. 22-én Napoleon császár számos becsületrendjeit osztott szét, s a salzburgi szegények számára 4000 frankot adományozott. Napoleon Schiudler birodalmi tanácsost kihallgatáson fogadta, mely alkalommal vele az ausztriai viszonyok felett beba-j tólag társalgott. Délután a felségek Maria-Plainba rándultak ki. Napoleon császár sokáig értekezett Beust báróval, Metternich herczeggel s Andrássy gróffal. A bécsi 150 tagból álló dalegylet Ferencz József császár kivánatára Salzburgba rándulván, este énekelöadást tartott, mely fényesen sikerült. C Z A. {*Az éj leirhatlan aggodalmaival elmúlt. Kora reggel Dantonhoz sietett. Még jókor jött, a polgár igazságügyminiszter még aludt. Az ajtón állók ama durvasággal utasiták el a szegény nőt, melyet akkor hazaszeretetnek tartottak. Midőn később visszament, kérdezősködött, azt kapta feleletül, hogy a miniszter már kiment hazulról. „Hová?“ „Autenil-be.“ Kérdezte a cselédeket, vájjon Autenil-ben beszélhet-e a miniszterrel ? A cselédek gúnyosan kaczagtak , s vigasztalták , hogy hi- I szén holnap is nap lesz. Mit tegyen? A nap halálos gyötrelmek közt múlt el, de végre is engednie kellett a sorsnak. Elolvasta az újságokat. Szegény nő! Azt hitte, hogy azok majd módot nyújtanak ura megmentésére. Pedig nem úgy volt. Hiszen azok minden sora, betűje halált lehelt az elfogottak ellen. Másnap reggel Duportail asszony úgy öltözött fel, hogy a cselédek föl ne ismerjék. A cselédek ismét oly gorombán bántak vele. A miniszter — mondák ők — szobájában dolgozik, s megparancsolta, hogy senki se háborgassa. Duportail asszony négy végtelennek tetsző óráig várt egy szomszédkorcsmában. A korcsmárosné megszánta a szép, sápadt asszonyt, és saját szobájába vezette. A nap hanyatlott. A szerencsétlen nő úgy ki volt merülve, hogy alig járhatott. Végre összeszedte magát, s megköszönve a korcsmárosné szívességét, azon kétségbeesett elhatározással lépett a miniszter-polgár lakába, hogy Dantonnal beszélni fog. történjék bármi. A cselédség újra elutasitá, de a nő kihúzva kebléből a levelet, eltökélten kinyilatkoztatá: „Ez a levél R. conventi tagtól van, melyet sajátkezüleg kell azonnal átadnom.“ Végre beereszték az udvarra. Az eldöntő óra erőt adott tagjaiba, s egyenesen fölsietett a nagy kőlépcsőkön.
