Eger - hetilap, 1867
1867-08-29 / 35. szám
V. évfolyam. 35. szám. Augusztus 29-én 1867. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalom hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch O. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Népnevelési egyletek. Eger, aug. 27. Ismeretes és a népnevelés barátai által őszinte örömmel Udvözöltetett b. Eötvös József ur ama levele , melyben a népnevelés sikeresb előmozdítására megyei, kerületi és városi népnevelési egyletek alakítását hozza indítványba. A czél szent, üdvös és hasznos; a szándék nemes és szép ! Nem is hiszem, hogy találkozzék, ki e tekintetben a nemes báró nrral egyet nem értene, és nem óhajtaná, ha mindjárt a kivitel módjaira nézve eltérő véleményben volna is, hogy ez egyletek a körülményekhez képest mindenütt megalakuljanak, és üdvös munkálkodásukat minélelőbb megkezdjék. Történtek is e részben már több megyében és városban sikeres kezdeményezések. Kivételt eddig tudtunkra, egyedül a tiszántúli ref. egyházkerület képez, mely, mint az „Alföldi Hírlap“ írja, folyó hó 12—14-én tartott közgyűlésében ez eszmét teljesen elejtette, azzal indokolván ebbeli határozatát, hogy mintán a ref. hitfelekezetüek iskoláira és nevelési ügyének vezetésébe, minden egyházközség lelkésze és presbyteriuma által közvetlenül— az egyházmegye és egyházkerület pedig közvetve befolyást gyakorolnak, s ezek által mindazon czélok elérhetők, melyek a nevelési egylet feladatául tűzettek ki: ennélfogva azon egyletek megalakítását sem kivihetőnek, sem czélszerünek,sem kívánatosnak nem tartja. A debreczeni superintendentia e határozatát hihetőleg követni fogják a többi superintendentiák is, melyek féltékenyen örködnek vallási, egyházi nevelési önkormányzatuk felett, és óvatosan elejét veszik még azon gyönge s látszólagos idegen befolyásnak is, melyet ügyeikre a népnevelési egyletek gyakorolhatnának. De nem hiszem, hogy e határozatok a népnevelési egyletek alakulását mindenütt és minden irányban akadályoznák. A kath. hívek, és egyházközségek alkalmasint annál sikeresebben fogják a népnevelési egyletek megalakítását sürgetni, mert ohajtaniok kell, hogy egyházi és iskolai ügyeikben legalább is annyi önkormányzattal birjanak, mint a ref. egyházközségek. Megyei bizottmányunk e tárgyat, hajói értesültem, az októberben tartandó közgyűlésben fogja felvenni és megvitatni. Mint egrinek azonban óhajtanom kell, hogy a népnevelési egylet városunkban mielőbb megalakuljon. A népnevelést illetőleg az ab- solutismus nálunk oly nehézségeket szült, melyeket csak egyesített jóakarat és erő győzhet le. Van kisdedóvodánk. Mondják, hogy 1848. előtt szép alapítványi összeg is gyüjtetett e czélra. Hol van ? mi történt e tökével? nem tudjuk, vagy legalább a nagy közönség nem tudja; de azt látjuk, hogy óvodánk az illetők legbuzgóbb fáradozása daczára is mindennap a fennállhatás nehézségeivel küzd. Mondják és tudják, hogy egy egri megyei pap dolgozóházra jelentékenyebb hagyományt tett még 1853-ban; ezt a város kezeli;: de mily állapotban van, mennyi kellene még, hogy az alapitó szándéka eléressék ? s mily utón és módon kellene e hiányt pótolni? erről a közönség nem értesülhet, pedig egy-két kedvező körülmény fölhasználása nagyon sikeresen növelhetné ezen alapítványt is. Tudják, hogy 1854-ben a városi népnevelés érdekében 10,000 forintnyi nagylelkű adomány tétetett. Kiken múlt, hogy ez akkor, midőn lehetett, és kellett volna, be nem szedetett, és a szala-külvárosi iskola, mely oly szükséges, annyira nélkülözhet- len, még a mai napig sem épült fel? A hiba, a mulasztás megtörtént. Ezt jóvá kell tenni; azért egyesüljünk, alakítsunk népnevelési egyletet; az őszinte törekvést siker szokta követni. Egy-két fillér egyikünket semteszen tönkre, míg összetéve a közjó érdekében nagyokat eredményezhet. * * Az országos küldöttségek működése. A magyar országgyűlés s a bécsi reichsrath küldöttségei, melyek a közösügyi költségek aránylagos megosztása felett alkudoznak, munkálataikat még nem fejezték be, de remény van, hogy ..feladatukat szeptember elejéig meg fogják oldani. Mint tudva van, a magyar küldöttség tette az első indítványt, melyben a kérdés megoldhatásának alapjaul azon arányszám állittatik föl, melylyel a magyar korona országai az 1860— 65. évek végszámadásai szerint a központilag fedezett államkölt- ségekbez átlag hozzájárultak. Ezen arányszám pedig, mely alapul veendő, a tabellák szerint úgy viszonylik, mint 2ő.052 a 74 948- hoz, tehát a magyar korona országaira a közösügyi költségekből igen kevéssel esnék több egy negyedrésznél, mig azoknak majd három negyedrésze a lajthántuli országokat terhelné. A javaslat ezen aránynak tiz évre való megállapítását ajánlja. A reichsrathi küldöttség a magyar javaslatot f. hó 17-én vette tárgyalás alá, s válaszát már 20-án elnöki utón a magyar küldöttséghez átszármaztatta, mely annak tárgyalását másnap már megkezdette. Illetékes körök nézetei szerint, a két küldöttség véleménye a hányadrészt illetőleg nem annyira eltérő, hogy ennek tárgyalásain mielőbb keresztül ne eshetnének. De ha formaszerinti megállapodás nem jöne is létre a két deputatio között, még akkor sem lehetne tevékenységöket eredménytelennek tekinteni; mert ha a hányadrészt illetőleg nem is létesülne számokban kifejezett megállapodás, úgy a két deputatio elvileges értekezlete és egyezkedése annyira meg fogja érlelni az ügyet, hogy a magyar országgyűlés tanácskozásai és határozatai által egyrészről, s a reichsrath közbenjárása folytán másrészről bizonyára kielégitően fog a hányad kérdése véglegesen rendeztetni. A magyar küldöttség, mint a „M—g“ értesül, nem készül uj javaslatot készíteni, mely az eddigitől eltérő alapon fogna nyugodni. A közös költségek hányadának kérdésénél sokkal nagyobb nehézséget képez az államadóssági törlesztési és kamatköltségek hányadának kérdése, melyet illetőleg a küldöttségek szintén elő- leges értekezletbe bocsátkozhatnak. És ez meg is fog történni. Sőt tervben van még több kérdést is a küldöttségek elé terjeszteni, természetesen csak elöleges értekezés czéljából. A két minisztérium állítólag mindezekre nézve előterjesztéseket készít, számra ötöt, melyek a kővetkezők lennének : 1) Az államadósságok törlesztése s kamataik fizetése körül követendő arányról. 2) A magyar-osztrák vám- és kereskedelmi szerződésről. 3) Azon módról, mely szerint jövőre a birodalom két
