Eger - hetilap, 1867
1867-08-22 / 34. szám
V. évfolyam. 34. szám. Augusztus 22-én 1867. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2„50„ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejébeti minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmit hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. KI ft fizetése két elfogad; a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch 6. könyvkereskedése sminden cs. kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Az országos küldöttségek működése. Tudva van, hogy mind a magyar országgyűlés, mind a bécsi reichsrath küldöttségeket választott, melyek a közös (had- és külügyi) költségeknek a birodalom mindkét fele közt leendő aránylagos megosztása fölött, mintegy két hét óta tanácskoz- mányt tartanak Bécsben. A magyar küldöttség tagjai a felsőházból: Haynald Lajos érsek, b. Lipthay Béla baranyai főispán, b. Sennyey Pál, gr. Szécsen Antal és gr. Zichy János; a képviselő- házból: Bartal György, gr. Bethlen Farkas, Csengery Antal, Fest Imre, Ghyczy Kálmán, Kautz Gyula, b. Kemény Gábor, b. Pod- maniczky Frigyes, Somssich Pál és Trefort Ágoston. A magyar küldöttség választott elnöke b. Sennyey Pál, előadója Csengery Antal, jegyzőkönyvvezetője Kautz Gyula. — A reichsrath küldöttségének tagjai az urakházából: b. Hock, Pipitz lovag, Rauscher bibornok, gr. Salm. hg. Sapieha; a követek házából: Brestel, Herbst, Hopfen, Kaiserfeld, Klun, Plener, b. Tinti, Ziemialkovsz- ky, Winterstein, Vidulich. Ezen küldöttség elnöke Raucher bibornok, helyettes elnöke Hopfen, jegyzőkönyvvezetője Klun. A reichsrath küldöttsége mellett b. Becke és gr. Taaffe cs. kir. miniszterek, a magyar országos küldöttség mellett pedig Lónyay és Gorove m. k. miniszterek vesznek részt a tárgyalásokban. Mindegyik küldöttség előbb külön, s aztán mindkettő közösen tart tanácskozmányokat. Az első közös tanácskozmány f. hó 10-én tartatott, mely alkalommal az együttes értekezleteken követendő eljárásmódra nézve a magyar részről tett javaslat nyert elfogadást. Ezen eljárásmód a következő: 1. A tárgyalások a magyar-horvát országgyűlési küldöttségek által követett eljárásmód szerint folynak. A két küldöttség mindegyike külön s teljesen önállólag működik ; mindegyik megteszi a maga javaslatait, ezek tárgyaltainak, elfogadtatnak vagy elvettetnek; az igy hozott határozat aztán a másik küldöttséggel írásban az eredeti szerkezetben s fordításban (a német küldöttség részéről csak németül) közöltetik, s a másik küldöttség által mint előterjesztés tárgyaltatik. Ha e küldöttség is elfogadja azt, úgy a tárgy az együttes (teljes) ülés elé kerül; ha pedig nem fogadja el, úgy az egyezkedés az illető tárgy iránt semmiesetre sem kisé- reltetik meg a teljes ülésben ; mert itt nem folyhatnak viták, sem további fejtegetések, hanem az együttes ülés csak a már mindkét részről elfogadott határozatok helybenhagyásával, vagy inkább jegyzőkönyvbe iktatásával foglalkozik. 2. Hogy azonban gyorsabban s könnyebben jöjön létre a kiegyezkedés, mint az a folytonos Írásbeli üzenet váltás mellett volna elérhető: ennélfogva a két küldöttség mindegyikének szabadságában áll, a másik küldöttséget értekezletre hívni meg, mely meghívás el lesz fogadandó. De ezen értekezlet, vagy inkább bizalmas beszélgetés czélja nem lehet más , mint kölcsönös eszmecsere utján való egyezkedés. Tehát az ily értekezleteken semmiféle parlamentaris eljárásmód nem követhető; jegyzőkönyv nem vétetik fel; semmiféle pontozatok nem állapíttatnak meg; az értekezlet csupán a beszélgetés jellegét viselheti, mellőzve minden praejudikálható parlamentaris formát. Ez volt lényege a magyar küldöttség előterjesztett javaslatának, mely el is fogadtatott. Még az nap, t. i. aug. 10-én, a magyar küldöttség külön ülésében két albizottságot nevezett ki, vagy helyesebben mondva, a magyar küldöttség két osztályra szakadt. Az egyik osztály Haynald érsek elnöklete alatt, a kormány részéről előterjesztett ki- I , mutatásokat és statisztikai táblázatokat volt vizsgálat alá veendő, 1 a másik osztály, b. Sennyey elnöklete alatt, a hányadrész tár- ! gyában javaslatot volt szerkesztendő, miután e részben a kezdemé- I nyezés a magyar küldöttségnek jutott osztályrészül. A Sennyey elnöklete alatt álló albizottság ismételten tartott értekezleteket, s munkálatát már be is végezte. E munkálat alapja s fövonásai állítólag következők: A magyar küldöttség, illetőleg az albizottság azon nézetéből indul ki, hogy a hányadrész meghatározásában, mely szerint Magyarország a közös terhekhez közrejáruland, nem létezhetik más igazságos alapmérték, mint Magyarország tényleges hozzájárulása az utóbbi években, a mint ez a számadási kimutatásokból kitűnik. Sem a közvetett, sem a közvetlen adó, sem más valamely mozzanat egymaga nem vétethetik alapmértékül, midőn a hányadrész meghatározásáról van szó;. hanem egyesegyedül Magyarország tényleges közrejárulása az utolsó években szolgálhat zsinórmértékül. Magyarország adóképessége az utolsó években a legvégső határig felcsigáztatott; ha tehát a küldöttség késznek nyilatkozik Magyarország adórészét a múlt évek közrejárulása alapján kivetni, úgy ennél többet Magyarországtól nem követelhetni, mert a lehetőt megtette, és egyszersmind minden hazafias követelménynek is megfelelt. Első sorban nem is az a kérdés, hogy mennyit akar Magyarország magára vállalni, hanem hogy mennyit bir, és ha az utóbbira figyelemmel lesznek, úgy minden méltányos hazafi helyeselni fogja a magyar küldöttség javaslatát. Ha már ezen javaslat vétetik alapul, úgy átlagos számítás szerint huszonöt százalékot fogna Magyarország hányadrésze tenni. Ezen javaslat már átküldetett a reichsrathi deputatio elnökéhez ; most tehát a német küldöttségen van a sor, a magyar javaslatot megvitatni. Ha az arány menyiségét közösen megállapítani sikerült, csak akkor fog a magyar küldöttség a további, mellékkérdésekre áttérni, nevezetesen, hogy az arányra nézve kötendő egyezkedés hány évre szóljon. A német küldöttség már tanácskozás alá is vette a magyar javaslatot, de úgy látszik, megállapodás még nem történt, mert a reichsrati deputatio azt kívánja, hogy Magyarország 33% százalékkal, tehát teljes '/í részszel járuljon a közös ügyi költségekhez, mit Magyarország természetesen el nem fogadhat. Ezen tetemes nézetkülönbség miatt sokan aggódnak, hogy az egész alkudozás dugába fog dőlni. De ha a közös megállapodás szerencsésen létrejöhet is, azzal a dolog még koránsemlesz befejezve, mert a megállapodás azután mint kormányi javaslat a magyar országgyűlés, illetőleg a birodalmi tanács elé terjesztetik, s csak ha ezek jóváhagyták, és 0 Felsége szentesítette, lép mint törvény kötelező erőre. A reichsrathi deputatio hir szerint nem fog a hányad-kérdés tekintetében tett javaslatra szorítkozni, hanem az államadósságok kérdését is bevonandja válaszába. Ezáltal megindul az állam- adósságok iránti elöleges értekezlet,mert a magyardepntatiónak abba belebocsátkozni, az országgyűlés határozata szerint, joga is van, kötelessége is; ezen értekezlet eredményét mint használandó anyagot, a minisztérium rendelkezése alá fogja bocsátani, mig a hányadrész iránti formulázott megállapodást elfogadás végett az országgyűlés elé terjesztendő
