Eger - hetilap, 1867

1867-01-24 / 4. szám

27 a törvényhozó testületbe miniszterek fognak küldetni, hogy az interpellatiókra megfeleljenek. — A sajtóvétségek kizárólag a rendőri fegy-törvényszékhez fognak utasittatni, a gyülekezési jog szabályoztatni fog. A császári levél igy végződik: 0 a 15 évi nyu­galom által megalapított jóllétet nem ingatja meg, inkább megszi­lárdítja, azáltal, hogy bensőkké teszi a kamarákhoz való viszo­nyait, s befejezi és betetőzi a nemzeti akarat által emelt épületet. Valamennyi miniszter beadta lemondását. A „Moniteur a kö­vetkező ministen névsort közli: Rouher állam- és pénzügyminisz­ter, Niel a hadügy, Rigault de Gonouilly a tengerészet, Forcade Laroquette a közmunka minisztere. Moustier, Duray, Lavelette és Baroche miniszterek megtartják eddigi tárczáikat. Poroszország. A „Prov. Corr.“ Írja : A parlamenti válasz­tásoknál a német nép egységi óhajának teljesüléséről és 30 mil­lió népnek Poroszország vezetése alatti egyesítéséről, valamint arról van szó, hogy a szövetség támaszt nyújtson arra, mikép az összes német államok között a kötelék rövid időn szorosabbra tűzessék. — Poroszország tehát nyíltan bevallja, hogy az összes németeket egyesíteni akarja pálczája alatt. E nyílt kijelentés folytán alig lehet kételkedni, hogy a rajnai kérdés újra fel fog élesztetni. — Vilmos király állítólag úgy nyilatkozott Poroszországról, hogy az észak-német szövetségi mü biztosítása végett, egy évi nyugalomra van szüksége Poroszországnak. Olaszország. Olaszország helyzetét több lap tudósítása igen szomorúnak festi. A nép kezd nem fizetni, mert nincs honnan. Az adó már elviselhetlen, a kereset kevés, a nyomor nagy, s az általános elégiiletlenség már veszedelmes alakban kezd jelent­kezni. — A képviselöház jan. 18-iki ülésében a pénzügyminiszter constatirozta, hogy az évi deficit 185 millió, de reméli, hogy 1880-ban az egyensúly helyreállittathatik a budgetben; hogy ez történhessék, rendkívüli eszközökhez kell nyúlni; a papi javakra vonatkozólag javaslatot terjeszt elő, mely szerint a püspökök a papi javakat oly feltétel alatt kapnák vissza a kormánytól, ha a- zok kötelezik magukat, hat éven át, évenkint 100 milliót fizetni az államnak, tiz év lefolyása után pedig ama javakat a közforga­lomnak átadni, azaz eladni; az eladásból nyert összeg egyházi alapitványnyá tétetnék, mely a vallásügyi budgetet pótolandja, s megalapítja a papság függetlenségét az állampénztártól. A pénzügyminiszter reméli, hogy a papság az indítványt elfogadja. — A „Nuovo Diritto" jelenti, miszerint Bismark gróf az An- nunciata-rendjellel, — mig viszont Ricasoli és Visconti-Venosta a porosz fekete-sas-renddel diszíttettek föl. Oroszország. A „Mosk. Ztg.“ szerint, Oroszország felada­ta a keleti kérdéssel szemben: megakadályozni más hatalmak bea­vatkozását, s a törökországi keresztényeket magukra hagyni. így reméli, bogy ez utóbbiak győzedelmeskedni fognak a törökökön­— A pétervári „Invalide“ írja: Az orosz hadsereg a jelen­legi békelábon hétszázezer emberből áll. A hadilábra való kie­gészítés hat hetet vesz igénybe. A f. évben 300,000 hátultöltő fegyver és 300 vontcsövű ágyú leend kész. S,»a nyolország. A spanyol „forradalmi junta" kijelenti, hogy a forradalom mulhatlanul bekövetkezik Spanyolországban, s inti a polgárokat, hogy készen és nyugodtan tartsák magukat. — A spanyol menekültek mind számosabban érkeznek Francziaországba. Ezek közt vannak az O’Donnel-miniszterium egykori tagjai: Vega Armija és Bermudez de Castro is. Serrano tábornagynak is sikerült belebbezési helyéről menekülni, s most Francziaországba várják. liajorország. A müncheni jan. 19-iki kamarai ülésben Hoheulohe herczeg a kormány nevében a kormány politikája iránt következő nyilatkozatot tette: Arra kell törekedni, hogy Német­ország fentartassék és az összes német törzsek egyesittessenek ; a mennyiben pedig ez lehetetlen lenne, azoknak tetemesb részét kell — parlamenti képviselettel egybekötött egységes központi hatalom alatt — egyesíteni. Bajorországnak az északi szövetség­be való feltétlen belépése nem lenne Összeegyeztethető Bajor­ország méltóságával; másrészről sem egy idegen hatalom pro- tectoratusa alatti dél-nyugati állam szövetséghez, sem Austria ve­zetése alatti oly déli állami szövetséghez, melyben a német elem szemlátomást háttérbe szorittatnék, nem fog csatlakozni. Bajor­országnak nagyhatalmi támaszra és oltalomra van szüksége, s ezen nagyhatalom csupán Poroszország lehet. Bajorországnak ennélfogva feladata az, hogy Poroszországgal szövetség-társi viszonyba álljon. Törökország. Keleten a dolgok napról napra aggasztóbb alakot öltenek. A candiai fölkelök több újabb győzelméről tudó­sit a távirda. Thessalia és Epirusban is a lakosság nagy része fegyverben áll. Görögországgal a végleges szakítás elkerülhet- lennek látszik, a Porta már elhatározta, athenei követét vissza­ütni, mi annyit jelent, mint a diplomatiai viszony megszakítása. Ezenkívül a Porta a védhatalmaknál panaszt emelt Görögország magatartása miatt, mi a harczias szellemet és ingerültséget Gö­rögországban csak növelte. Szerbia, felhasználva a Porta szoron­gatott helyzetét, a szerb várak kiürítését nemcsak kívánja, de tagadó válasz esetére azzal is fenyegetőzik, hogy betör Bosniába, hol a keresztény alattvalók alig várják, hogy a törökök ellen fegyvert foghassanak. Szerbia pedig mintegy 100,000 fegyveres­sel rendelkezhetik. Törökország helyzete tehát valóban kétség- beesettnek mondható. Beust b. azon bizalmas kérdést tette Páris- ban, vájjon nem volna-e kívánatos, hogy az 1856-iki szerződést biz­tositó hatalmak maguk közt megegyeznének a törökországi ke­resztényeknek adandó engedményekre nézve, melyek foganatosí­tását aztán a Portától közösen követelnék. London és Páris közt is folytak e tárgyban alkudozások, de közösen követendő Pro­gramm mégnem jött létre, Anglia megmaradt reservált állásában. Conferentiáról, sőt congressusról is beszélnek, de bajosan jő az létre. Úgy látszik, aziránt egyetértenek a nagyhatalmak, hogy nem fognak beavatkozni még akkor sem, ha Török- és Görögor­szág közt nyílt háború tör ki. Ezt még Oroszország is megígérte azon esetre, ha a többi hatalmak sem interveniálnak. Oroszország, úgy látszik, abban bízik, hogy Törökországgal keresztény alatt­valói maguk is elbánnak. —Törökország erélyesen fegyverkezik. Amerika. A Johnson elnök vád alá helyezését jelentő táv­irat nem valósult. Újabb tudósításokból az tűnik ki, hogy a was­hingtoni congressus Johnson ügyét a bírói választmányhoz uta­sittatni határozta, nem pedig Johnsont vád alá helyezni, mit a radikálok minden áron kivenni törekszenek ; mi hogy fog-e nekik sikerülni, még bizonytalan. — Miksa mexicoi császár hirszerint köriratot intézett az összes hatalmakhoz, melyben Francziaországnak irányában ta­núsított magaviseleté ellen tiltakozik. A mexicoi osztrák légió, melynek, előbbi parancs szerint, a francziák- és belgákkal egyszerre kellett volna hajóra ülni, ellen­parancsot kapott, és most Pueblában van összpontositva. — New-Yorkból jan. 19-éröl jelenti a távirda, hogy Bazaina tábornagy megengedte a franezia katonáknak, hogy a mexiccw császár szolgálatába léphessenek. Mező-Kövcsd, decz. 27. 1866.. Az annyi kilátás, és kecsegtető reményekkel beköszöntött, s már az enyészet szélén álló 1866-ik év változatos eseményeire egy futó pillantást vetve, — fájdalom, bokrosán öszhalmozott azon kebelrázó eseményekkel találkozunk, melyek az annyi sú­lyos napokat átélt , s nevezetes válság küszöbén álló hazánkat is oly nagy mértékben megrázkodtaták, hogy aggódó honfikeb- lünk reményei is már-már a viz tükrén mutatkozó, s azon egy kis ideig csalóka fényben gyűrűzve lejtő buborékhoz hasonlít, — de ily sujtoló megrázkódtatás között is egyedül a mindeneket böl­* |

Next

/
Thumbnails
Contents