Eger - hetilap, 1867
1867-06-13 / 24. szám
195 t »f bandériumok kint lesznek a városligetben, 0 Felségeik is ott lesznek, s még pedig lóhátról tekintik meg e kitűnő szép csapatot. — á — A királyi hitlevél. Mi I. Ferencz József stb. mint Magyarország s társországainak Apostoli királya, adjuk emlékezetül jelen hitlevelünk rendében : hogy miután dicsőségesen uralkodott Felséges I. Ferdinánd ur ausztriai Császár, Magyarországnak e néven V-dik királya, a Mi mélyen tisztelt és szeretett nagybátyánk még 1848-ik évi de- czember 2-án Olmlitzben kelt lemondó levelénél fogva, mind az ausztriai császári koronáról, mind pedig az uralkodása alatt állott többi országai koronáiról ünnepélyesen lemondott; miután továbbá fenséges császári királyi főherczeg Ferencz Károly ur, a Mi mélyen tisztelt és buzgón szeretett édes atyánk, a kit az örökösödés rende szerint a trónöröklés illetett volna, erről lett lemondását ugyanazon alkalommal hasonló ünnepélyességgel nyilvánította: — az 1723. évi 1. és 2. t. ez. által megállapított örökösödési rend szerint Ránk, mint törvényesen jogosult örökösre szállott Magyarországban és társországaiban a királyi trónöröklés. Mi tettleg át is vettük az uralkodást, közbejött súlyos akadályok miatt azonban az 179l-ik é. 3. t. ez. által kijelölt határidő alatt, mint Magyarország és társországai királya Magunkat meg nem koronáztathattuk. Későbben 1861-dik évben megkoronázta- tásunk végett összehiván az országgyűlést, Felséges Ferdinánd ur császárnak s királynak mélyen tisztelt nagybátyánknak, és fenséges császári királyi főherczeg Ferencz Károly urnák, fiúi tisztelettel szeretett édes atyánknak említett lemondási okiratait az országgyűlés elé terjesztettük ; megkoronáztatásunk azonban a fenforgott viszonyok- és nehézségeknél fogva még ekkor sem teljesülhetett. 2. Újabban összehívtuk tehát 1865-ik évi deczember 10-ik napjára Pest szabad királyi városunkba a jelen országgyűlést királyi fölavatásunk és koronáztatásunk végett, s ezen országgyűlést saját legmagasabb Személyünkben Mi magunk nyitottuk meg, és vezéreltük folytonosan. Hosszasabb tanácskozások után Isten kegyelméből végre sikerült atyai szivünk örömére az alkotmány visszaállítása által elhárítani azon nehézségeket, a melyek miatt királyi fölavatásunk és koronáztatásunk eddigelé elhaladt. 3. Azon aggodalmakat pedig, melyeket az 1861-diki ország- gyűlés Felséges császár és király Y. Ferdinánd ur, mélyen tisztelt és szeretett nagybátyánk, és fönséges császári királyi főherczeg , Ferencz Károly ur, fiúi tisztelettel szeretett édes atyánk lemondási okirataikra nézve ismételt felirataiban Elénk terjesztett, eloszlatta felelős minisztériumunknak a jelen országgyűlés színe előtt Nevünkben tett nyilatkozata, melyben legmagasabb jóváhagyásunkat kijelenté arra nézve, hogy az említett lemondásoknak formahiányából az ország törvényes önállására s függetlenségére nézve káros következtetések ne vonathassanak, s a trónlemondás ténye jövőre Magyarország külön megemlítése, értesítése mellett, és alkotmányos hozzájárulásával történjék, — se részben az ország jogainak biztosítására ünnepélyes megkoronáztatásunk után azonnal külön törvény is alkottassák. 4. Az ország főrendéi és képviselői tehát, tekintetbe véve a hazai törvények rendeletét, azok értelmében Minket, mint Magyarország és társországai trónjának és koronájának törvényes és valóságos örökösét, minél előbb megkoronáztatni óhajtván; jobbágyi hódolattal járultak Elénk, s alázattal kérték, hogy Mi az ország sarkalatos törvényei szerint mindenesetre még szerencsés megkoronáztatásunk előtt kiadandó koronázási hitlevelünkben az ország jogai biztosítására az alább irt czikkeket, s minden azokban foglaltakat kegyelmesen elfogadni, királyi hatalmunkkal helybenhagyni, megerősíteni, s mind Magunk kegyelmesen megtartani, mind mások által is megtartatni méltóztatnánk. Mely czik- kek tartalma következő: 5. Szentül és sértetlenül megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal mások által is meg fogjuk tartatni az 1723-ik évi 1. és 2. t.-czikkekben megállapított kir. trónöröklést; — az 1791. évi 3. t.-czikk értelmében teljesítendő koronázást; — Magyarország s társországai alkotmányát, törvényes függetlenségét, szabadságát és területi épségét szentül és szigorúan megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal másokkal is megtartatjuk. Magyarország és társországai törvényesen fennálló szabadalmait, kiváltságait, törvényszerű szokásait és az eddigelé országgyülésileg alkotott, s dicső Elődeink, Magyarország koronázott királyai _által szentesített, valamint ezután országgyülésileg alkotandó s Általunk, mint koronázott magyar király által szentesítendő törvényeit, minden pontjaikban, czikkeikben és záradékaikban úgy, a mint ezeknek értelme és gyakorlata a király és országgyűlés közös megegyezésével fog megállapittatni; kivéve mindazonáltal dicsőült II. András 1222-dik évi törvényének azon megszüntetett záradékát, a mely igy kezdődik: „Quod si verő Nos,“ ezen szavakig: „in perpetuum facultatem.“ Mindezek biztosítására szolgáland azon királyi eskünk is, a melyet jelen királyi levelünk tartalmára dicső Elődünk I. Ferdinánd koronázási esküje szövegének alapján koronáztatásunk alkalmával le fogunk tenni. 6. Az ország szent koronáját az ország lakosainak régi törvényes szokása, s a hazai törvények szerint az országban fogjuk mindenkor tartatni s a kebelökből valláskülönbségre való tekintet nélkül választott és megbízott világi személyek által őriztetni. 7. Magyarország és társországainak mindazon részeit és tartományait, a melyek már visszaszereztettek, és azokat, a melyek Isten segedelmével ezután fognak visszaszereztetni, koronázási eskünk értelmében is, a nevezett országhoz és társországaihoz visszakapcsolandjuk. 8. Abban az esetben, melyet Isten kegyelme messze távoz- tasson, — ha az ausztriai föherczegek mindkét nemének magva- szakadása, elsőben is: a dicső emlékezetű ősatyánk Vl-ik, illetőleg III-ik Károly; utána dicsöült I. József; végre: dicsőült I. Lipót császárok és magyar királyok ágyékaiból leszármazó örökösök kihaltával bekövetkeznék, — a királyválasztás és koronázás előjoga az 1723-ik évi 1. és 2. t.-cz. rendelete szerint is visz- szaszáll Magyarországra és társországaira, s ezen országoknál régi szokásaik szerint az sértetlenül megmarad hajdani érvényében és állapotában. 9. A mint fönnebb az 1. pontban foglaltatik, valahányszor jövendőben ilyen koronázás Magyarországban országgyülésileg teljesítendő: örököseink és utódaink, a koronázandó örökös királyok, kötelesek lesznek mindannyiszor ezen hitlevélbeni biztosítások elfogadását előrebocsátani, és arra az esküt is letenni. 10. Mi tehát az országgyűlés fönnebbi kérésétgkegyelmesen fogadván, atyai szivünk kegyes hajlamánál fogva a fönn beiktatott összes czikkelyeket, s mindazt, a mi azokban foglaltatik, egyenkint és összesen helyeseknek s előttünk kedveseknek valljuk, s azokhoz kegyelmes megegyezésünkkel hozzájárulunk; Ígérvén, és királyi szavunkkal biztosítván Magyarországot és társországait, hogy mindezen előrebocsátottakat Magunk is megtartandjuk, és bármely rendű s állású alattvalóinkkal is megtartatjuk, — a mint azokat jelen hitlevelünkkel elfogadjuk, helybenhagyjuk és megerősítjük. 11. A minek hitelére és bizonyságára jelen levelet saját kezünkkel aláírtuk, és kir. pecsétünk ráfüggesztésével megerősítettük. Kelt stb. Eskü-minta. Mi I. Ferencz József, Isten kegyelméből stb. mint Magyar- ország és társországainak örökös és Apostoli királya, esküszünk az élő Istenre, a boldogságos Szűz Máriára s az Istennek minden szentéire, hogy az Isten egyházait, Magyarország és társországai törvényhatóságait, s egyházi és világi mindenrendü lakosait jogaikban, kiváltságaikban, szabadságukban, szabadalmaikban, törvényeikben, régi jó és helybenhagyott szokásaikban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Magyarország és társországai jogait, alkotmányát, törvényes függetlenségét és területi épségét sértetlenül fentartandjuk, dicsőült II. András király törve’nyeit, kivéve mindazáltal azon törvények 3l-ik czikkének záradékát, mely igy kezdődik: „Quodsi verő Nos“ egészen azon szavakig: „in perpetuum facultatem“ megtartandjuk; Magyarország és társországai határait, a mi ezen országokhoz bármi jog és czimen tartozik, el nem idegenitjük, sem meg nem csonkítjuk, sőt a mennyire lehet, gyarapítjuk és kiterjesztjük, s megteendjük mindazt, a mit ezen országaink közjavára, dicsőségére és öregbítésére igazságosan megtehetünk. Isten minket úgy segéljen s annak minden szentéi. Az országgyűlés mindkét házának tisztelgése Ő Felségeiknél. F. hó 6-án a főrendek és képviselők testületileg mutatták be hódolatukat a király és királyné 0 Felségeik előtt. A főrendeket a hg. prímás vezetése alatt d. e. 11 órakor fogadták Ö Felségeik a trónteremben. Miután 0 Felsége a király a hg. prímás
