Eger - hetilap, 1867

1867-04-25 / 17. szám

138

kitörjön, mert hiszi, hogy ez neki megnyitja az utat Konstantiná- polyba. Ezért Oroszország koránt sem fog komolyan csatlakozni Anglia és Ausztria közbenjáró szerepléséhez s ezt most előre tudtára adja a berlini kabinetnek. Az orosz tervek most sokkal tovább mennek, mint pár hónap előtt, s úgy látszik, hogy Berlinben helyeseltetnek, mert összeegyeztethetők Bismark egyesítési törekvéseivel.

— Az orosz czár május havában Varsóba váratik, melynek vidékén nagyszámú katonaság vonatik össze. Meglehet, hogy ez alkalommal a czár a berlini udvart is meg fogja látogatni, és Vilmos király által tán viszont meg fog látogattatni.

Poroszország. Az észak-német parlament april 16-iki ülésében megtörtént a szavazás a szövetségi összes alkotmányjavas- felett, mely 230 szavazattal 53 ellenében, némi lényegtelen módosítással el is fogadtatott. Ellene szavaztak a szélső bal, a lengyelek s a particularisták. Kantag a lengyelek nevében kijelenti : Miután utolsó kísérletük is meghiúsult az észak-német szövetségbe való erőszakos beolvasztásuk elhárítására, — a lengyelek tiltakozás mellett leteszik mandátumaikat.

Másnap Bismark kijelenté, hogy a szövetségi kormányok elhatározták, a szövetségi alkotmányt helybenhagyni. Délben a király bezárta a parlamentet. Az ezen alkalommal mondott trónbeszédet az összes franczia lapok a békére nézve kedvezőtlenül ítélik meg. —

— Poroszország Hessen-Darmstadttal katonai egyezményt kötött, hasonlót ahhoz, mely Porosz- és Szászország közt létrejött.

— Az olasz minisztérium uj alakulását nagyon kedvezőtlenül fogadták Berlinben. Bicasoli jó barátságban volt Poroszországgal; mindaddig, mig Ricasoli állt a kormány rúdja mellett, nem lehetett attól tartani, hogy Olaszország Francziaországgal szövetkezzék egy németellencs háborúra. Most egészen megváltozott a dolog. A mostani minisztérium tökéletes ellentéte elődének.

Spanyolország. Spanyol lapok jelentik, hogy a cadixi törvényszék a „Victoria“ angol hajó elfoglalását semmisnek nyilvánította. Ezzel azonban az angol-spanyol viszály még nincs elintézve, mert hátravan még a másik elfogott angol hajó, a „Tornado“ ügye.

Szerbia. Belgrádból jelenti a távirda, hogy a szerb várak | átadása april 18-án ment végbe.

Törökország. A keleti kérdést a luxemburgi ügy teljesen háttérbe szorította, úgy hogy azzal egy idő óta csak igen gyéren ! foglalkoznak a lapok. A keletről újabban érkezett gyér hírek kő- ! zül kiemeljük azt, hogy az orosz-amerikai birtokoknak az Egyesültállamok részére lett átengedése Törökországban nagy rettegést ! idézett elő, mert a porta ezen adás-vevésben orosz-amerikai szövetséget lát, mely ellene van intézve. Nem csoda tehát, ha a „La Turquie“ igy kiált föl: Törökország életveszélyben forog! Nálunk úgymond e lap, hatalmasan fegyverkeznek. Legtöbb aggodalmat Görögország okoz, melyről a porta meg van győződve, hogy Oroszország elöcsapatjaként akarja felhasználni Törökország ellen. I

— Legújabb hir szerint a porta fenyegető jegyzéket küldött ' Athénébe; erre a görög kormány azzal válaszolt, hogy rögtön hozzáfogott a hadi készülődéshez. A kamara 25 millió frankot szavazott meg hadiköltségre.

Amerika. Mexicoból egymással ellenkező hirek érkeznek, miért is igen nehéz, belőlük a valót megtudni. A legújabb hirt egy april 16-iki new-yorki távirat hozza, mely szerint Miksa császár és Escobedo közt döntő csata még nem fordult elő, noha a Que- retaro melletti ütközetben mindkét rész jelentékeny veszteséget | szenvedett. Escobedo visszavonult, hogy az újabb csapaterősité- j sek érkezését bevárja. í

Legújabbak.

— Páris, ápril 22. A „Pays“ Írja: A béke csak úgy tartható főn, ha Luxemburg kiürittetik. Poroszországnak Holland királyára és Napóleonra kell biznia, hogy Luxemburg sorsát tetszésük szerént rendezzék. Francziaországnak háborút kell folytatnia, ha Poroszország a franczia határon oly várat tart megszállva, melyet a népjog s Holland és Francziaország ellenére bitorol. Ha Bismark, a jogot és igazságot lábbal tapodandó, Poroszország követeléseire s a német nép érzelmeire hivatkoznék: Napoleon császár is kénytelen volna ily tulcsapongásoknak oly követelésekkel állni ellen, melyeket világosan kijelöl a franczia érzület. Európa közvéleménye mellettünk, a hatalom részünkön van; miután a francziák egy nép, mig az uj, roszul összetákolt Poroszország, régi hadseregünk és pánczélos hajóink közé szorítva, a franczia nyomást ki nem állná. Ha megveretnék a Rajnánál, a sadowai eredmény kérdésessé lenne, s a franczia flotta a német kereskedelmet 10 évre megrontaná. Francziaországnak higgadt megfontolás mellett sem lehet hátrálnia. A mexikói expeditio rósz sikere, s az 1866-iki loyalis neutralitás a közvéleményben kellemetlenül érintették zászlainkat. A hadügyminiszter körlevele behívja a szabadságos tiszteket és altiszteket már april 30-ra. Grammont hg. visszatért bécsi állomására.

— Bécsböl april 22-röl jelentik, hogy Anglia, Oroszország és Ausztria megegyeztek a kiegyeulités alapjára nézve. Az illető javaslat Berlinben már elő is terjesztetett Ausztria által, s Loftus lord angol, és Oubril bg. orosz követ támogatták. Vájjon hogy fogadtatott, még arról semmi hir nem érkezett.

Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék bizottmányának

tagjaihoz.

Az országgyűlés határozata szerint a megyei tiszti kar az 1861-iki megyei bizottmányok által lévén újra választandó, — a megyei bizottmány tagjainak mai nap tartott értekezlete pedig azon közohajtást fejezvén ki, hogy ezen tisztujitás tartassák meg minél előbb, — a megyei tisztikar választására f. é. april 30-ik napját tűzöm ki, — mely határnapra^, e. 9 órára az 1861-iki megyei bizottmány t. ez. tagjait ezennel Egerbe a megyeháza teremébe meghívom.

Kelt Egerben, 1867. april. 16-án.

Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék föispáni helyettese,

Gróf Szapáry Gyula, m. k.

Levelezés.

Tisza-Füred, april 19.

Városunk szomszédságában múlt hó 11-én egy községi iskola első félévi próbatétén voltunk jelen , hol közel másfélszáz ta- noncz mutatta fel tanulmányainak sikerét; jelen voltak még az elöljárókon kívül a szülök közül is számosabban, valamint a járási szolgabiró is esküdtjével. Mi meglehetős későn érkeztünk meg, javában folyt már a vizsga, de azért kedvünkért több tantárgy előadása ismételtetett.

Szemlélői voltunk a hangoztatási rendszer, az irvaolvasás, az ütenyirási mód oly ügyes begyakorlásának s kezelésének, mely minden várakozást felülmúlt; s egyszersmind annak , mily nagy hézagot pótol ez újabb rendszer a régi olvasás és irástani- tási mód mellett, s mily korszakot alkotott s hozott ez be az elemi iskolákban ; mely nemcsak azért előnyösebb a réginél, mivel könnyebben s hamarabb képes általa a gyermek jól megtanulni olvasni, írni, s ezúton a szükséges tanulmányokat, s ismereteket elsajátítani: de azért is, mivel a szegény Földműves embernél s kézimunkásnál gyakran megtörténik, hogy hamarabb elfogja az iskolázástól gyermekét, mintsem az iskolaköteles kor engedné.

Nem mondjuk mi azt, hogy e tanítási rendszer felmutatásának csak most lettünk volna először tanúi, mert hiszen kisebb nagyobb mértekben már átaljában gyakorlatban van az véve az elemi iskolákban mindenütt; de igen azt, hogy ily ügyes kezelés, s foganatosítás alatt azt még kevés helyütt láttuk; azt pedig,