Eger - hetilap, 1866
1866-03-15 / 11. szám
92 laniint az öszbirodalomhozi viszonylatok felett tanácskozzék, s I az eredményt végleges elhatározás végett az országgyűlés elé j terjeszsze. E küldöttségnek következő utasítás adandó: 1 A ktíl döttségnek a 42-ik czikk szelleméhez kell magát tartani és kijelentenie, hogy a háromegy királyság államjogi viszonyai Magyarországhoz a magyar országgyűlésben alkotott törvények által sem meg nem határoztathatnak, sem meg nem változtathatnak, hanem kirekesztőleg csak a két országgyűlés közt létesítendő szerződés folytán. 2. Azon államjogi viszonyok meghatározásánál, melyekben a háromegy királyság Magyarországhoz jö- í vöre állani fog, a küldöttségnek nem szabad a 42-ik czikknek az autonómiára és a budgetre vonatkozó határozataitól eltérni. 3. Az öszbirodalomhozi viszonyok megállapításánál a küldöttség rendithetlenül oda törekedjék, hogy ama közlegben (comité), mely ez ügyek részletezésével lesz megbizatva, közvetlenül képviseltessék. 4. A küldöttség a királyi hitlevél kidolgozásánál oda ! hasson, hogy annak az integritásról szóló harmadik pontja kellőleg betöltessék. — A többi a küldöttség józan értelmére és ha- zafiságára bízandó, miután a zár-votum különben is az ország- gyűlést illeti. — Mivel azonban az országgyűlés nem tudja, vájjon és mikor fog a magyar országgyűlés egy hasonló küldöttséget választani, a bizottmány indítványozza, hogy ezen országgyűlés elnöksége az e tekintetbeni tudomásszerzés végett a magyar képviselöház elnökségéhez forduljon, és csak azután lesz a küldöttség útnak indítandó.“ h} T A li Irodalom. A Magyar Nemzeti Irodalom Története. A legrégibb időktől a jelen korig rövid előadásban. Irta Toldy Ferencz. Pest. Emich. Ara 2 frt. Első tekintetre talán csak kevesen veszik észre olvasóink közül teljes jelentékenységében azon korszakias irodalmi eseményt, mit az itt bemutatott mü megjelenése képez. Ezen könyv megjelenésével először mondhatjuk el ugyanis, hogy végre megszülemlett a magyar nemzeti irodalomnak története! Eddig tehát még irodalomtörténettel sem bírtunk volna ?• Valóban, fájdalom, nem! Legalább teljessel nem. — Amit bírtunk, mindössze töredékes egykét mű volt: Magyarországi irók életrajzi s könyvészeti, azt is hiányos, név- és czimsorozatai, vagy csak bevégzetlen s féligmeddig sem kielégítő kísérletek, ügy hogy bízvást utánmondhatjuk : hogy valamint csak Révai óta van nyelvtanunk, úgy csak is Toldy ezen müve megjelenésével kaptunk irodalomtörténetet. Valamint a nemzetek öntudata úgyszólván csak történel- mökkel kezdődik sajátlag; úgy az irodalmi öntudat is csak az irodalom történelmével ébredez. A népek mint az egyének sokáig élnek, tengenek, fejlődnek, mig teljes öntudatra jönnek. így az irodalom is sokáig tenyészik, fejlődik, mig történelme által férfikorának délpontjára ér. Az őskor fényes classikai irodalmai az irodalomtörténetet azért még alig ismerték; s a világirodalom történelmének is első nyomai csak a XVI. században mutatkoznak, midőn egy urbinoi olasz theologus, Polydorus Vergelius, majd utána a német Gessner és Lambeccius megvetik alapját. De mindez csak kezdemény volt. Az újabb kor irodalmi mozgalmai érlelték meg a tudománynak ezen tájékozó ágát. Csoda-e, hogy nekünk, a legifjabb nemzetcsaládnak, a XIX-dik századközepén túl kellett irodalmunk történetére várnunk! Csak mire a nemzet érezni kezdi azon befolyást, melyet az irodalom életére gyakorol, kezd egyszersmind eszmélkedni annak tényezőiről és hatásáról. Ezen inditvány az országgyűlés által, az utasítás fölött támadt heves vita után elfogadtatott, mihez képest a Pestre küldendő tagok, a távirat jelentése szerint f. hó 11-én választattak meg. E szerint a bizottmány a következő tagokból áll: Subotics, Prica, Csepulics, Smaics, Stroszmayer, Racki, Mrazovics, Kuslán, Suhaj, Vranicani és Klaics. Szerémmegye oda utasította képviselőit, hogy a Magyar- országhoz való kapcsolatnak minél szorosabbra fűzésére törekedjenek. A márcz. 7-iki ülés egyéb tárgyai közül kiemeljük még, hogy Stroszmayer püspök jelenté a háznak, miszerint a délszláv akadémia és a nemzeti múzeum alapszabályai megnyerték • a legfölsőbb megerősítést; mely jelentés élénk zsivióval fogadtatott. A „Pozor“ írja, hogy a k. leirat azon helyei, melyekben Dalmátia uniója és a végvidék bekebleztetése megtagadtatik, Zágrábban igen rósz benyomást szült. Erre nézve dr. Polit az utolsó országos ülésben ismételve kijelentette azon meggyőződését, hogy a háromegy királyság területi épsége csak Pesten érhető el, de Bécsben soha. Végül mint legujabbat megemlítjük egy zágrábi távirat után, hogy a f. hó 12-iki ülésben az országgyűlésnek május 1-ig való elnapolása határoztatott el. Utolsó ülés f. hó 17-én leend. C Z S alig hangzottak el még az Akadémia palotája ünnepélyes megnyitása alkalmával Toldynak a nemzet színe előtt elmondott fenkelt szavai a magyar irodalom befolyásáról a nemzet életére, mire a magyar irodalom történetének házát, melyen mesteri kezével annyi éven, sőt egy egész életpályán át lankadatlanul dolgozott, végre teljesen fölépitve bevégezte. Azok, kik irodalmi köreink munkálkodásába be vannak avatva, egy idő óta már is nagy várakozással néztek ezen mű megjelenése elé. Toldy neve s a magyar irodalom történelme úgyis már régen egymástól elválaszthatlanok ; több mint negyven éve, hogy e téren nem csak folytonosan munkás, de az egyetlen tehetség is; méltó önérzettel mondhatja azért előszavában magáról, hogy mig többi irodalomtörténetiróink nagyobbára csak az ö plagiatorai, addig ö csak önmagának lehet plagiatora. Mióta irodalmunkat s történetét a magyar költészet kézikönyvével (Handbuch der Ungarischen Poesie 1828.) a müveit világ elé is vezette, a magyar irodalomtörténetet megalapító műveinek egész sora jelent meg ; mint: A magyar történeti költészet. — A magyar nemzeti irodalom története. — Ennek a következő években egymást ért további kötetei; majd újabb bővített kiadásai, s e közt: A magyar költészet története. — A magyar nyelv s irodalom kézikönyve. Mindannyi művek, melyek mind újabb s váratlan világot derítettek irodalmunkra. De mindezen müvek és számos irók összes kiadásai, melyek Toldynak már régen „a magyar irodalomtörténet megalkotója“ s „a magyar irodalom kincstárnoka“ fényes neveket vítták ki, mégis sajátlag csak részletek, és részben töredékek vagy befejezetlen müvek voltak. Úgy álltak, mint a művészileg emelt, de befejezetlen épület, mely kitűnő alkotásánál fogva aa- nálinkább kívánatossá tette teljes kiépítését. És midőn ennek bevégzését várnök, egyszerre megjelent az itt jelzett mü, mely most a magyar irodalomtörténetnek összefoglalt egészét adja külön egy öntetben; s vele egyszersmind a nemzeti irodalomtörténetnek magasztos háza egy időre teljesen be van fejezve. I
