Eger - hetilap, 1866
1866-03-08 / 10. szám
86 kel kedvelt Magyarországunk irányában viseltetünk, s a melyektől indíttatva alkotmányos uralkodói tisztünket közvetlenül szándékunk gyakorolni, — soha sem fognánk megnyugodhatni; ép oly kevéssé bírnánk megnyugodni a 4-ik t. ez. azon határozmá- nyában, mely szerint az országgyűlés feloszlatása, a költségvetés megállapítása előtt, nem volna foganatosítható. Hiszsziik, hogy azon okoknál fogva, melyek az országnak alkotmányos jogai iránti ragaszkodását a kegyelet oly magas fokára emelik, az ország alkotmánya sarkkövét képező királyi jogainknak és tekintélyünknek épségét és sérthetlenségét is szentül fogja fentartani. 10. Mellőzhetlennek tartjuk továbbá az országosan egybe- gyült képviselők figyelmét azon nehézségekre irányozni, melyekbe a helyhatóságok rögtöni helyreállítása ütközik, már azért is, mert az 1848-ki XVI. és XVII. t. czikkek ideiglenes, és egyedül az akkori pillanat igényeihez mért szabványainak sikeresitése, — tekintettel a társas viszonyok közbejött átalakulására, a beligaz- gatás követelményeinek legnagyobb veszélyeztetése nélkül lehetetlenné vált. A megyei rendszer az ország első alapitójának uralkodásától kezdve folytonos gyakorlat által a nemzet életébe szövődött, s az 1848-ki törvények, midőn az ország közkormányzatának alakját megváltoztatták, a nélkül, hogy azt ezen ősi intézménynyel öszhangzásba helyezték volna, oly elvi ellentétet állapítottak meg, melynek megoldása csak a legbehatóbb tanulmányozás és komoly megvitatás alapján várható. Óhajtjuk tehát, hogy az országosan egybegyült főrendek és képviselők ez állapotok rendezését kiváló figyelmük tárgyává tévén, tanácskozásaik eredményét Élénkbe terjeszteni sürgős feladataik közé sorolják. 11. Okvetlen szükséges továbbá, hogy a nemzetőrségről szóló XXII-dik törvényczikk eltöröltessék, miután létezésének rövid időtartama alatt a nép felesleges terheltetését, és a békés foglalkozástól! elvonatását okozta, czélját pedig, a közbiztonság fentartását tévesztve — ép ellenkező irányban gyakarolta hatását. 12. Kívánatos ezenkívül, hogy a 1848-ki törvények mindazon határozmányai, melyek Általunk eddig foganatosítva nem lettek, annak idején gondosan átvizsgáltassanak, miután azok világren- ditö viszonyok nyomása alatt keletkezvén, a rögtönzés jellegét viselik magukon; mit az elmélet feltüntet, és a gyakorlat még azoknál is megerősít, a melyeknek foganatba vétele, mint p. o. a választási törvényé, két Ízben megkísérelve lön. 13. Ezekből önként foly, hogy e törvényeknek ajogfolyto- nosság alapján igénybe vett tettleges helyreállításába, azoknak szorgos átvizsgálása, a tényleges viszonyok igényeihez leendő idomitása, a tapasztalás tanúságához mért tökéletesbitése előtt, fejedelmi hivatásunk érzetében nem egyezhetünk. Nem pillanatnyi megnyugtatás, hanem állandó czélszerü intézkedések létrehozatala fekszik atyai szivünkön, és a közszolgálat különböző ágai jövendő rendének megállapítása előtt a létező szerkezetet felbomlásnak indítani, az államgépezet kerekeit zavarba hozni, egy ideiglenes állapotot a másikkal felváltani, és ezáltal a csillapodni indult kedélyek nyugalmát szélesebb körben megingatni, uralkodói tisztünk, s összes népeink irányábani kötelmeink egyaránt tiltják. Az országosan egybegyült képviselők maguk is érzik ez átmenet nehézségeit, és azok irányában a szigorú törvényesség helyett a körülmények méltányos figyelembe vételét helyezik kilátásba. — Tőlük függ, elősegíteni alkotmányuk helyreállítására irányzott atyai törekvéseinket, ha e méltányosság fokozott mérvét a jelen állapotok bírálata körül is alkalmazni hajlandók, 14. Nálunk senkisem érezte inkább azon nehézségek és akadályok súlyát, melyek nem egy oldalról gördültek a kiegyenlítésnek Általunk kezdeményezett müve elé; mégis önmegtagadással és szilárd eltökéléssel léptünk az ország bizalmának lelkesült nyilvánulásai között e térre, melyen — hinni szeretjük —■ az országos főrendek és képviselők szívélyes támogatásával találkozni fogunk, már azért is, mert a siker dicsősége ép úgy, mint a felelősség terhe Reánk, és az országra egyaránt fog háramlani. 15. A jogfolytonosság gyakorlati alkalmazásának a jelen rendkívüli körülmények között csak is abban látjuk lehetőségét, hogy a törvények változtatása egyedül a törvényhozás jogosult tényezői közreműködése mellett eszközlendö országgyűlési megállapodások alapján történjék. Igazolja ezt a történelem, melynek lapjai nem egy példát hoznak föl a felől, hogy hason körülmények között, hasonló eljárás követtetett, mely példák követése annál inkább ajánlható, minél áthatóbb volt a rázkódtatás, melynek sajnos következményeit elhárítani, közös törekvéseink föladatát képezi. 16. Ekképen létre fog jöhetni az egyetértés, ki fognak egyen- littethetni a nehézségek és rendeztethetni miudazou viszonyok, melyeknek, ha a jövendő bonyodalmak forrását végleg elrekesz- teni akarjuk, tisztába hozatni és elintéztetni szükséges. 17. Mélyen érezzük Mi is a Reánk háruló kötelmek súlyát, érezzük a királyi felavatásnak közjogi jelentőségét és a hitnek szentségét, melylyel a koronázott király fogadalmat tesz az alkotmány sértetlen megtartására. De épen azért, mert a koronázást nem tartjuk egyedül ünnepélyes szertartásnak, tartózkodunk oly törvényes határozmányok helyreállításától, melyek sértetlen fenntartását eskünkkel erősíteni, vallásos hitünk, és lelkiismeretűnk sugallata egyaránt tiltják. És úgy vagyuuk meggyőződve, hogy az országosan egybegyült főrendek és képviselők e vallásos érzelmeinkben fogják az ország alkormányos létének legbiztosb zálogát fölismerni. 18. Miután ez ünnepélyes cselekmény reménylhetőleg véget vetend a politikai élet ingatagságának, aggálytalanul fogjuk követhetni kegyelemre mindenkor kész atyai szivünk hajlamát, és a közrend veszélyeztetése nélkül gyakorolhatni teljes mérvben királyi jogaink legnemesbikét. 19. Az országgyűlés kiegészítését tárgyazó, és Dalmátiára, Fiumére és azon kerületekre, melyeket az 1848-iki V. t. czikk az országgyűlésre meghivatni rendel, vonatkozó kérelmüket illetőleg, miután, e kérdések Horvát- és Tótországok közjogi viszonylatának szerencsés megoldásával állanak szoros kapcsolatban, azok tüzetes tárgyalását akkorra véljük halasztandónak, midőn a folyó észt. febr. hó 27-én Horvát- és Tótországok gyűléséhez intézett királyi leiratunk következtében megnyílandó országgyűlési ta- nácskozmányok során erre vonatkozó javaslataik fognak Élénkbe terjesztetni. 20. Kedvesen vettük az országosan egybegyült főrendek és képviselők azon Ígéretét, miszerint „a hon polgárainak minden osztályai iránt, vallás- és nyelvkülönbség nélkül, az igazság és méltányosság elveit fogják mindenkor irányadókul tekinteni, és hogy jelesül Magyarországnak nem-magyar ajkú lakosai irányában mindazt, a mit e részben az ö érdekeik és a haza közérdeke megkíván, törvény által óhajtják biztosítani.“ Uralkodói tisztünk teljesítésének sorában legkedvesebb teendőink közé fog tartozni mindaz, a mivel az ország területi épségének fenntartása mellett ez Általunk buzgón óhajtott eredmény valósítását előmozdíthatjuk; mert a ország lakosainak békéjét, egyetértését és érdekekben egybeforrását mindenkor élénk örömmel fogjuk szemlélni és hathatósan gyámolitani. 21. Az országosan egybegyült főrendek és képviselők erélyes tevékenysége és bölcs gondoskodásától függ immár, siettetni azon időpontot, a melyben fejedelmi jogaink épsége, birodalmunk jogos követelményei és a társországok méltányos igényeivel öszhangzó javaslataik Élénkbe terjesztetni fognak; és Mi életünk legszebb pillanatai közé fogjuk sorolni azt, midőn megnyugI
