Eger - hetilap, 1866

1866-01-11 / 2. szám

IV. évfolyam. 2. szám. Januar 11-én 180(1. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . . . 2 „ 50 ,, Negyedévre . . I „ 30 .. Egy hónapra . — 44 Hirdetésekért minden hasábzotl sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Klftfizctéseket elfogad' a szerkesztőség (Busti-hdz, 80S. szám),— Jentseh G. könyvkereskedése s minőjén c-s. kir. postahivatal. mentettük volna a megállapodás iránti tudomásunkat, haj­landók lennénk azt álhirnek mondani, mert nézetünk sze­ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS AZ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP 1866-ik évi folyamára. Előfizetési föltételek. Egész évre....................................................5 £t — Félévre.........................................................2 ft 50 kr. Negyedévre....................................................1 ft 30 kr. Egy hónapra ...............................................— 44 kr. T . gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Busti-ház 803. sz.) bérmente­sen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Országgyűlési tudósítás helyett. Pest, 1866. jan. 9-én. (*) A képviselőház rögtöni és igy kezdetben elég hosszas szünetelése, mely bizonyára a vidéken is némi fel­tűnést okozott, és különféle magyarázatok tárgya volt, maholnap lejár, és a nemzet képviselői, a kik már csak­nem mindnyájan visszatértek a fővárosba, rövideden meg­kezdik nem kevésbbé nehéz, mint nagyhorderejű tanács­kozásaikat. A honfiái kebel égve a vágytól, minélelőbb láthatni hazánk szebb napját, ezen szünetelés alatt is gon­dosan kereste a jeleket, melyek e vágyában, reményében megerősítenék. Hazánk ügye képezé ez idő alatt is a társalgás főtár­gyát, és nem találkozhatánk sem helybeli, sem vidéki is­merő síinkkel, ki azonnal nem ezen kérdésekkel ostromolt volna: mi lesz már? mit hallani? mily állást foglal el a képviselőház ? A hír, mely néhány lapba is átment, bizonyos érte­kezletekről beszélt, melyek Deák Ferencz körében az ünnepek alatt tartattak volna. Ennek alapja kétségtelenül van, bár a megállapodás oly szűk körben történt, hogy azt képviselői értekezletnek épen nem mondhatni. Ez állítólag történt megállapodás szerint, a minisz­térium legalább részben leendő kinevezését, és a me­gyék autonom rendezését, visszaállítását fogják mindjárt kezdetben kérelmezni. Ha oly meghihető forrásból nem rint. e két fogalom: felelős ministerium és autonom megyék, egymással szemben meg nem állhatnak. Mondják, hogy a rendezendő megyéknek szabad lesz a miniszter rendelete ellen egyszer repraesentálni; de ha a miniszter újabban is rendelete mellett marad, a mint hogy fog és kell is ma­radnia (mint a ki okokból indul ki, és cselekszik,) azt a megyének teljesitenie kell. — így értve az autonom megyét, elhiszszük, meg lehet egyeztetni a felelős minisztériummal ............de bátrak vagyunk kételkedni a felett, hogy ez a utonom megye lenne. Az erdélyi kérdésnek már legközölebb a magyar or­szággyűlés elé leendő hozatala által e megyei és miniszte­ri kérdés hihetőleg jóformán háttérbe szorul. Sok függ e tekintetben azon királyi izenettől, mely biztos hirszerint, az unió ügyében, és az erdélyi követek meghívása felől a képviselőházzal f. hó 10-én fog közöltetni. A végső időt hazai közügyeink megoldására nézve mindenki elérkezettnek tartja, és érzi a roppant felelősség súlyát, mely jelenleg a nemzet képviselőire nehezedik. Nincs is ez iránt kétség és kérdés; hanem annál több van a „hogyan és miként“ ? iránt. Erre vonatkozólag Deák Ferencz azon alkalommal, midőn a Pesten levő képviselők újév napján nála tiszte­legtek, köszönő válaszában a többi között ezeket mondá: „a jövő áldozatokat fog tőlünk kívánni, miket meg kell adnunk; de két dolog az, mit áldozatul hozni semmi eset­ben sem lehet: a haza függetlensége és a becsü­let“. Nem tartjuk időszerűnek, és azért nem is osztjuk azon napról napra jobban terjedő hirt, mintha a képvise­lők közűi többen idegen, külföldi befolyásnak engedve, nem tértek volna vissza azon békülékeny szellemben, mely most annyira szükséges. — Meghiszszük, hogy a porosz és talán más minisztériumnak nincs érdekében a kibékü­lés ; de hiszen mi csak nem fogjuk más érdekeitől venni cselekvésünk irányát?! Legközelebbi teendője törvényhozásunknak az iga­zolás lesz. Tartozik önmagának a képviselőház, tartozik a nemzetnek azzal, hogy e tekintetben a törvény kellő szi­gorával járjon el. Ha 1861-ben ez elv követtetik vala:ma nincs annyi zavar és törvénytelen választás. Többen túl­hajtottak, mert hitték, hogy a „beati possidentes" elv sze­rint, majd ismét megmaradhatnak, mint sokan 1861-ben. A választási törvények minden reformjai között első és legjobb reform a szigorú verificatio. Tegnap az országgyűlési ifjúság tartott értekezletet. Több képviselő segélyez jogvégzett ifjakat, óhajtván ben- nök a hazának hasznos tagokat képezni; reméljük, az il­lető ifjak is felfogják szép hivatásukat, és nem fog meg-

Next

/
Thumbnails
Contents