Eger - hetilap, 1866
1866-12-20 / 51. szám
51. száui Deczember 20-án I860 IV. évfolyam. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr, Félévre . . . 2 „ 50 ,, Negyedévre . . 1 „ 30 ,, Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejébe:, minden hirdetéstől 30 ki fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. rjftíizctéscket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jent 8 eh G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. előfizetési fölhívás AZ CZIMÜ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP Előfizetési föltételek. Egész évre ...............................................5 ft — F élévre ...............................................2 ft 50 kr. Negyedévre ...............................................1 ft 30 kr. Egy hónapra...............................................— 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi-utcza 26. sz.) bérmentesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Országgyűlési tudósítás. Pest, decz. 17. ** A felirati javaslat élénkebb vitára adott alkalmat a kép viselöház f. hó 15-én tartott ülésében, mint várni lehetett. Tisza Kálmán pártja nevében kijelenté, hogy a javaslatnak a jogfolytonosságra vonatkozó részét teljesen elfogadja, de nem osztja annak a ház további működésére vonatkozó tételeit. Zichy Nándor gróf basonlólag igen röviden adta elő, hogy a felirati javaslatban nem találja fel mindazokat, mik a ház körében ügyeink annyira sürgetett helyreállítása érdekében a többség részéröl kimondattak, azért a szavazástól valamint ö, úgy elvtársa Bartal is visszavonul, egyszersmind — mint a kormány tagja , aggodalmát nyilvánítván az iránt, hogy a felirat jelen szövege inkább fog ügyeink elintézésének hátráltatására, minisem előmozdítására szolgálni, habár részéröl az ellenkezőt óhajtja. Vitát azonban még Zichy Nándor gróf e kétségtelenül lehangoló, de nem indokolt nyilatkozata sem idézett volna elő; e dicsőség kizárólag a szélső baloldalon ülő, Miletics Szvetozár, hosszasabb és Írásból felolvasott beszédét illeti meg. A felirati javaslatot ő átalában és egész terjedelmében megtámadd; beszédében erősen kikel a 48-diki törvények visszaállítása ellen, Magyarország alkotmányát nem azok alapján, hanem a nemzetiségek szövetségén (confoederatio) kívánja visszaállíttatni; fél a magyaroknak a németekkeli szövetségétől , azt Arnulf-Zoltáni német-magyar szövetkezésnek nevezi, és fenyegetöleg mondja a többi között: „ha sikerül Ausztriában a német-magyar szövetséget létesíteni, (azaz ha 48-iki alkotmányunk visszaállittatik) akkor az a szlávokat nagyobb ellenállásra fogja kihivni, mint a milyen 1848-ban volt, s akkor ismét nem nagy kérdés, kinek segítenének a szomszéd nagyhatalmak egy második „March-mezőn“ vagy „Világosnál.“ De ezen segítség nélkül is beteljesednének Riger azon szavai, hogy Ausztria, és vele Magyarország, csak addig áll fenn, mig azt a szlávok akarni fogják. Mondá továbbá: „hogy e szövetség (német-magyar) ellen ott áll a szlávság egy vonalban a Névától Czetenyig.“ Nyiltabban már nem lehetett volna szólani, hogy a helyzetet fölismerjék még azok is, kik az eseményeket megfigyelni nem szokták és gondolkozni nem szeretnek. Miletics bár r talán akarata ellen, igen hangosan mondotta el, hogy kik Magyarország természetes és legbiztosabb szövetségesei ? De ezen beszédében azok előtt is indokolta, kik eddig megérteni nem akarták, hogy miért foglal ö, és elvtársai a szélső baloldalon helyet, s miért nem óhajtja a törvényes békés kiegyenlítést?.......... Deák Ferencz Miletics beszédére röviden válaszolt, hogy a magyar alkotmány Magyarország területén nem foederatiora, hanem alkotmányos egységre van alapítva; hogy ezen alkotmányban semmi nyoma a foederationak akár a román, akár más nemzetiséggel. Ezen alkotmányt tehát úgy kell visszakivánni, mint az fennáll, s arról, hogy foederatiová alakittassék-e át az alkotmány, vagy nem, most e helyen nem lehet tanácskozni. Az élesebb vitatkozás azonban akkor fejlett ki, midőn a részletes tárgyalásnál Stratimirovics György „a magyar nemzetnek“ helyett „Magyar- ország nemzeteinek“ indítványozd tétetni, mely módositványt Milutinovics azonnal pártolt, és a ház figyelmébe ajánlott, Stefa- nidesz pedig élesen ellene nyilatkozott. Gozsdu Manó közvetitö- leg akarván föllépni, a „magyar nemzetnek“ helyett „magyar hazánknak“ kifejezést ajánld, Gozsdu ezen közvetítő javaslatát Popovics-Desseanu János, Dobránszky Adolf, Mocsonyi Sándor, Papp Zsigmond, Borlea, Vlád és Hodusiu siettek pártolni, felszólalásaikban sokszor keserűbb kifejezést is használván, de a ház többsége az eredeti szöveg mellett maradt, és ezen módositványt is elvetette. Az eredeti szöveg mellett Szentkirályi, Makray László, Kuba János, Kerkápolyi és Markos István szólották, megezá- íolván a módositványt pártolók heves állításait, kik még oly állításokat is megengedtek magoknak, mint példáúl Papp Zsigmondé, ki tagadta, „hogy a magyar nemzet a politikai nemzet. Szerinte öt nemzet képezi a hazát." A magyar nemzet képviselői, mint ez már annyiszor kijelentetett, mihelyt alkotmányosan törvényt hozhatnak, bizonyára minden nemzetiség méltányos igényeit ki fogják elégíteni; de ily követeléseket, melyek az ország integritását fenyegetik, soha nem fognak teljesíthetni. A felirat ma hitelesíttetett, és a főrendiházhoz,mely bórakor a vármegye teremében ülést tartott, átküldetett. A főrendeknél napirendre a felirat f. hó 19-re tűzetett ki. Biztosan hiszik, hogy e felirat a főrendek által hosszasabb vita nélkül el fog fo- I gadtatni. — I I
