Eger - hetilap, 1866

1866-11-15 / 46. szám

378

szükség szerint, segíteni, hol segítség kell, javítani, hol javítás kell.

Hazánknak pedig, ily szempontbél véve, statistikája nincs, mert ez csak akkor felel meg a törvényhozó czéljának, ha hivatalos alakban jelenik meg. Ha valamely tudomány képes az állami közigazgatás magasztos czéljait előmozdítani, a kormánynak a szükséges intézkedésekről s egyszersmind a tett intézkedések eredményeiről óhajtott tájékoztatást nyújtani, úgy a statistjj^t kell azon tudománynak tartani. Ezt valamennyi európai állam elismerte, s azért valamennyi európai kormány egyeseknek és társulatoknak a statistikára vonatkozó törekvéseit gyámolította.

Minden jól rendezett állam kormányzatához szükséges:

I. A földirati Statistik a, vagyis anyagi statistika, | mely a szokásban levő sorzatba foglalja mindazt, mi a megyében megvan. A megye nagysága, határai, hegyei, vizei, utjai mocsárjai ásványai sat. Itt szükséges elősorolni járásonkint p. o. az ut- készitési anyagokat, és azon földterményeket — vasat, kőszenet, márványt sat., melyekre ipari vállalatokat alapitni lehetne. A méréseknél szükséges megnevezni: van-e hiteles földabrosz, ki által készítve, mikor? s ha nincs, mely adatokra van az előadás alapítva? sat.

a) A városok, faluk, helységek sat. megnevezve határaikkal s házaik számával.

b) Birtokstatistika: nemzeti birtok, papok földe, városok s községek birtoka, úrbéri föld.

c) Földminősége : cultivált és nem müveit föld, szántóföld, rét, legelő, erdő, kopár, szőlő, kert stb.

II. Termési s fogyasztási, vagy is gazdasági statistika. Mennyi s mi terem, mennyi fogyasztatik, mennyi vitetik ki a megyéből s hova ?

III. Népességi statistika a) polgári osztályzat sze- rint, nemes és nem nemes, b) nem és kor szerint, férfi, nő, leány, fiú; c) vallás szerint; d) nyelv szerint; e) foglalkozás szerint: derűs, földművelő, kézműves, napszámos, iparos, tudományos sat.

Ezekből következik f) a népességi mozgalom, halálozás és születés, házasságok, természetes gyermekek sat.

IV. Polgári statistika: ipar és kereskedés mibenléte, Vámok, kézmüvészet és egyéb productio, közadó, katonatar tás, közmunka.

V. É r t e 1 m i statistika: intézetek és iskolák, mennyi a tanuló és tanító, a tanítás költségei sat.

VI. Erkölcsi statistika: a bűnök nemei, foglyok, a megyének perei, ítéletek, javító- és kórházak, dolgozóház, segítség a szegényre és szenvedőre nézve.

VII. Megyefinancialisstatistikája: személyzet, évi budget, bevétel, kiadás, adók kezelése, maradványok.

VIII. Törvényes statistika: megyei statútumok, határozatok, bírói s rendőrségi eljárás, felsőbb intimatumok és rescriptumok, főispánok eljárása sat. Időről időre a hiányzó rovatok kipóto- landók.

Megjegyzendő, hogy ezen osztályok között találkoznak olyanok, melyeket a megyék tartoznak évenkint meghatározott. 1 időre nyilvánítani; de vannak olyanok is, melyeket csak több év leforgása után kell és lehet megújítani. Végre a geograph iái rész, egyszer elkészülvén, sok időre megmaradand.

(Vége köv.)

A jelen 1866-dik év harmadik negyede folytán az egri érseki csillagdában intézett légtüneti észleletek

eredményei.

1. Légnyomat.

A légsúlymérönek a Keaumurféle fagypontra visszaszármaztatott

havi középállása.

9 órak. regg. 3 órak. d. u. 9 órak. este. átalánosau

júliusban 330/105 329/677 329/799 329/827

augusztusb. 330, 398 330, 205 330, 254 330, 253

szeptemberb. 331, 558 331, 158 33l, 146 331, 288

A légsúlymérönek legmagasb állása: júliusban: 333/148 (12-én reg. 9 ór.) augusztusb. 333/838. (27. r.9 9 ór.) szeptemberben: 333/746 (25-én reg. 9. órak.)

■4 T Á R

A fegyencz.

— Ausztráliái történet. —

(Folytatás.)

Estére a Maquarie folyóhoz értünk. Azt hittük, hogy a négereket messze elhagytuk, s hogy tölök nem félhetünk. Midőn reggel fölébredtünk, a távolban hátunk megett egy kis fehér légoszlopot láttunk fölfelé emelkedni. Az európai ezt észre sem venné, de egy gyakorlott szem mindjárt kitalálja, hogy ez: füst. Átkozott feketék! Mindjárt gondoltuk, hogy nyomunkban vannak. Minden reggel megpillantottuk azon füstoszlopot, mely hennün- kot üldözni látszék. Eh! itt vannak pisztolyaink s feles töltényeink. Van két jó lovunk, s mig lovaink bírnak, addig nem féltünk.

Csakhogy nemsokára kitaláltuk, miszerint ezek a gaz négerek épen azt várják, hogy lovaink kidüljenek.

Berta lova ötödnapra csakugyan kidült. Magamhoz vettem a nyereg mellé, s derék lovam még két napig ügetett a kettős teher alatt. Midőn ez is összerogyott, egy gödröt ástunk, betakartuk homokkal, s gyalog folytattuk utunkat.

Estefelé egy kis fenyűerdőnél megállottunk fáradtan s éhesen. Véletlenül hátrafordultam, s fekete pontokat láttam mozogni a homokos síkságon. Megmutattam Bertának, ki nevetve mondá:

— Ez a mi austerlitzi előesténk! Holnap csatázni fogunk, addig is keressünk magunknak jó ágyat.

Tudtuk, hogy legalább az éjjel nyugodtak lehetünk, mert a nap lemeuvén, a feketék nem láthatták nyomainkat. Annyi világosság még volt, hogy délfelé egy sötét vonalat pillantottunk meg, mely azt jelenté, hogy mézgafáknak, következőleg víznek szomszédságában vagyunk.

Szaladva siettünk a fák felé, s két órai ölő fáradság után egy oly mézgafa alatt voltunk, melynek teteje magasabb volt, mint akármelyik székesegyház tornya. A fa oly vastag volt, hogy fényes és sima törzsét hat ember sem karolhatta volna át.

— Csak enuek a szörnynek a tetején volnánk — mondá Berta — Ausztráliának valamennyi feketéje ellen is kiállanók az ostromot!

Én táskámból kivettem egy pár aczélkeztyüt, melyeknek ájjai hegyes szegben végződtek, s egy pár szíjakkal ellátott sarkantyút. E tárgyakat én Sydneyben vettem, Ausztrália bensejé- ben teendő kirándulásom alkalmára. Felkötöttem a sarkantyúkat s felhúztam a keztyüket; a sima fán, melyről különben lecsúsztam volna, e szeges eszközeim segélyével mint evet másztam fel, s nehány perez múlva a fa legmagasabb ágán ültem, nyolcz- van lábnyira a földtől. Ezután ledobtam eszközeimet, s csakhamar én és Berta ott ültünk egymás mellett az ágon, mint valami telivér angol paripán.

Azon a helyen, a hol az ág elválik a törzstől, oly mély lia- sadékok voltak, hogy azokban egy ember egész hosszában kényelmesen elfekhetett. Vacsoráltunk, fájdalom! ez volt a maradék az eleségből, s azután köpenyeinkből csinált matraczon nyugodtan, kinyujtózva elaludtunk.