Eger - hetilap, 1866

1866-11-15 / 46. szám

379

A légsúlymérönek legalantabb állása : júliusban : 326,802 (30-án reg. 9 ór.) augusztusb. 326,689 (1-én reg. 9. ór.) szeptemberb. 327,755 (3-án reg. 9 órak.) Legnagyobb különbség a légnyomásban : júliusban: 6/346. — augusztusb. 7/149. — szeptemberb. 5, v991 A légsúlymérönek napi középállása: Legmagasabb:

júliusban: 332,v599 (10-én); — augusztusban: 333/210 (27-én); i — szeptemberben: 333/377 (24-én). Legalantabb:

júliusban : 327/283 (30-án); — augusztusban : 328/052 (1-én). — szeptemberben: 328/385 (3-án).

II. Szabad lég hömérséke:

A Reaumurféle hőmérőnek havi középállása, fokokban és azok

századrészeiben:

napkeltek, reg. 9 ór. déli 12 ór. délut. 3 ór. naplementek, esti 9 ór. általánosan

Julimban : -f- 14,014 -(- 17,«93 -f- 19,»90 -f- 20,«72-f- 17,o74—}- 17,»06-(- 17,o91 »agusatb. -f- 12, 31 -J- 15, 52-f- 17, 86-f-17, 79 —15, 64 —(— 14, 66-j- 15, 63 tieptembb. —12, 06-)- 16, 15 -j- 19, 18 -f-18, 85-f-16, 91 —f-14, 50 -f- 16, 15

A hőmérőnek legmagasb és legalantabb állása:

1 egm agas b: júliusban: -(- 27/5 (16-án 21/» órak. délut.); — augusztusb. -J- 22,°0 (9-én 12 órak. délb.); szeptemberb. -|- 22,°0 (25. 26. d. 12 órakor.)

legalantabb: júliusban: -j- 11/0 (28-án napkeletkor); — augusztusban -f- 8,7 (15-én napkeltekor); szeptemberben -f- 9,0 (5. 15-éu napkeltekor.)

Legnagyobb klilönbséga hömérsékben : júliusban: 16/5: — augusztusb. 13/3; — szeptemberben: 13/0 A hömérséknek napi középállása: legmelegebb nap: júliusban : -f- 21/20 (3-ika); — augusztusb. -|- 18/46 (29-ike); szeptemberb. -f- 18/20 (18-án); leghidegebbnap: júliusban : -f-14/31 (2l-ike); — augusztusb. -f- 11/03 (13-ika); szeptemberb. -f- 12/33*(4-ke).

III. Felhőzetnek havi középállása:

napkeltek. déli 12 ór. naplementek. általános tubusban: 1,74 2,45 2,48 2,23

augusztusb.

2,06

2,48

2,42

2,32

szeptemberb.

1,23

1,57

1,37

1,39

IV. A 8 z

élnek havi

k ö z ép er ej e:

na

pkeltek.

déli 12 ór.

naplementek.

általános

júliusban:

0.92

1,34

1,13

1,13

augusztusb.

0,61

1,37

0,73

0,90

s^ptemberb.

0,53

1,08

0,57

0,73

Y. A szélirányok feloszlása: fáit a szél hány napon

Ószak.ÉÉK.ÓK.KÉK.Kelet.KDK.DK.DDK.Dél.DDN.DNNnN.Nyugat.NKN.ÉN.ÉÉN.

felöl

jnliusb. 10 V* '/■> ~ *V» — '/> */s 1 '/ 1% — 42/a I1/, 5*/s 3>/a napon

augb. 8*4 */, 1 */• 2 - 1«/, 1% 2«/*— */a '/a 2% _ 7>/3 2% „

szeptbb. 8*/a >/, 1% 1>/, 4»/3 >/a 2 •/„ 2'/j ’/a 3'/3 >/3 1*4 — 2 */, ,

VI. Arány a szélirányok között.

Állottak az északi szelek a déliekhez mint: a keleti szelek a nyugatiakhoz mint :

juliusb. 1: 0,146 1 : 5,571

augb. 1:0,371 1:2,286

szeptbb. 1: 0,310 1: 0,733

azaz kerékszámban kifejezve esett: 10 északi szélre júliusban 1,

augusztusban 4, szeptemberben 3 déli, és 10 keleti szélre esett

júliusban : 56, augusztusban 23 és szeptemberben 7 nyugati szél.

VII. Szélerő a közönséges nyelvszokás szerint

k if eje z v e.

egészen szélcsendes, majd egészen szélcsend, kis szél, középszerű szél, nagy szél, vihar

jnliusb. 5 — 16 9 12 napon

augb. 5 9 8 3 4 — „

szeptbb. 9 12 4 5 — — „

VIII. Időjárási jelenségek.

telj. majd telj. inkább: telj. maijd telj. inkább; eső esett, égiháború, volt, villamlott, mennydörgőit

derült

nap

borult nap

hány

napon

juliusb. —

— 9 —

4

8 12

2

—

5

1 augb. —

3 2 2

3

12 16

—

—

1

szeptb. 5

3 13 1

1

4 2

—

1

2

IX. Esömennyiség párisi vonalokban és azok századrészeiben kifejezve: júliusban: 15/70, augusztusban: 61,^98; szeptemberben: 8T,13esö esett egy-egy négyszöglábnyi területre.

Másnap, amint fölébredtünk, a gályák közül egy fekete tömeg tűnt szemeinkbe, mely ott nyüzsgött-forgott a homokban. Tehát utolértek. Mintegy kétszázan lehettek , férfi, asszony, gyermek. Velők volt még vagy húsz piszkos, sovány kutya, nagyobbak mint a farkas, melyeknek vérben forgó szemei rémitö vadságot árultak el.

A feketék akkor pillantottak meg bennünket , midőn fekhelyünkről kihajoltunk, hogy őket jobban vizsgálhassuk : egyszerre valamennyi elkezdett beszélni s élénken hadarászni, s azok, kiknek nyiluk volt, czélba vettek ; egy nyil nehány hüvelykre a fejem fölött fúródott a fába. De ettől mi nem féltünk: mert ha akartuk, gallyak védtek bennünket. Azután még feljebb is hur- czolkodhattunk volna.

Én, mint utazó, tanulmányoztam a bennszülöttek nyelvét, s igy tökéletesen értettem, amit a feketék beszéltek. Beszédjökből megértéin, hogy: messziről jönek , s hogy a kék hegyeken át kisértek nyomról nyomra. Említették ezt az angol szót: money (pénz). Aha! — gondolám — ezek már kezdenek czivilizálódni, minthogy már tudják, hogy jó, eladni két ember vérét nehány pénzdarabért! Már arról beszélgettek, hogy levágják fejeinket, s a kapott fejpénzért pálinkát fognak venni Sydneyben.

Csakhogy a mi fejeinket, melyek bizony veszélyben forogtak, nem oly könnyű volt levágni. Igaz, hogy a mi feketéink ost- romzáraltak bennünket, az ostromzár pedig rémitö dolog egy ele- ségnélküli helyőrségre nézve; de itt az ostromlókat épen úgy fenyegette az éhség, s hozzá nekünk lőfegyvereink is voltak.

— Körülbelöl harminczan vannak az ostromképesek, a kik

jól megtermett ticzkók, — mondá Berta, végig futva,szemeivel a négertörzsön. — Hány lövés van a löporszaruban ?

— Kétszerannyi — felelém. Azután még táskámban is van vagy tizenöt töltvény.

— Ez több, mint a mennyi kell, mormogá Berta; jó lövő vagy-e Henrik?

A feketék meggvujták tüzöket, s körötte tánczoltak, előre örülve a pálinkának, mely nekünk életünkbe fog kerülni.

A harmincz harczoson kívül, a törzs mintegy húsz öregből, ötven , vagy hatvan gyermekből, negyven öreg s fiatal asszonyból s egy csomó úgynevezett betegekből állott. E betegek, kik csak Ausztráliában láthatók , iszonyú látványt nyújtanak. Némelyeknek karja vagy lába egészen el van száradva, mig testök egyéb része egészséges. Mások száraz lábszáraikon rémitö gii- möket hordanak, s karjuk aránytalanul hosszabb egyéb tagjoknál. Az angol orvosok még nem tudhatták meg e két baj természetét a feketék ezt a lég szellemei boszújának tulajdonítják. Ezen betegek a néger törzsöknél általában úgy tekintetnek , mint nálunk a bolondok s hülyék.

Berta kérdésére azt feleltem, hogy biztos vagyok lövésemben, daczára helyzetünk hátrányának, mert a függőleges lövés valamennyi közt a legalkalmatlanabb.

— Nos! Henrik, kérdé erőltetett mosolylyal, volna bátorságod ezeket a szegény ördögöket lelödözni?

— Értelek, mondám, dicsérem emberszeretetedet. Valóban nagy bátorság kell arra, hogy e nyomorult feketékre lőjünk. De utóvégre is, igy csak nem maradhatunk ....

*