Eger - hetilap, 1866

1866-10-18 / 42. szám

346 tartozásokra nézve a már foganatba vett bírói eljárást magának j jövőre is fentartja. A hozott végzés elismerőleg tudomásul vétetett, egyszers­mind határoztatok , hogy miután ezen végzés többeknek, vagy azért mert jeleu uincsenek, vagy azért mert a lapot, melyben kö­zölve van,nem olvasván,tudomásukra nem juthat: a végzés ezen pontja annyi példányban, mennyi a Jászságban ily hátralékos taláítatik, külön is kinyomattassék, s minden ily tagnak egyénen- kint is megküldessék; felkéretvén tehát az újonnan alakult érdek- egyesitö bizottmány , hogy az annak idejében megküldendő pél­dányokat a melléklendő névsorozat szerint kinek-kinek kézbesí­teni, vagy megküldeni, egyszersmind őket fölvilágositani és biz­tosítani szíveskedjék arról, hogy az egyesület úgy az egész Jászság, mint annak egyes tagjai iránt mindenkor testvéri szere­tettel és szives baráti ragaszkodással viseltetik, söszinte örömmel veendi, ha a kissé meglázult testvéri kapocs ez ujabbi egyesülés folytán teljesen szilárddá és szétbouthatlanná válik. 36. Olvastatott a számvizsgáló bizottmány által 1866-ik évre kidolgozott következő költségvetés. Bevétel: 1. Készpénzmaradvány 1865-ki évről . . . 16 frt 90V4 kr. 2. Múlt évekrőli tartozások 3532 frt 36 kr, melyből 1866-ra bevehetni remélhető . . 1800 frt — — 3. Mizsey volt pénztárnok tartozása . . . 22 frt 69 kr. 4. Darányi asztalos „ .... 10 n 50 71 5. Fehér Zsigmond 105 frt tartozásából . . 90 ii — n 6. Alapítványi kamat 1866-ik évre .... 167 ii — n 7. Részvénydijakból „ „ . . . . 1112 ii 50 n 8. A kertjövedelem nem vétetik föl, miután az az igazgató dicséretet érdemlő eljárása folytán maga magát eltartja. Összes remélhető jövedelem 3219 frt 593/4 kr. Kiadás: 1. Titkár fizetése .......................................... 3 00 frt — kr. 2. Szolga „................................................ 144 n — » 3. Szállás fűtési bére 1865-ik évre. . . . 26 n 25 71 4. Szállás és fűtés „ 1866-ik „ .... 110 ii 25 11 5. Postaköltség............................................... 5 0 V — 1 111 TÁR 6. Iroda „ ............................................... 50 7 1 — 7. Nyomdai kiadások..................................... 90 n — V) 8. Orsz. gazd. egyes, részvény dija két évre 42 71 — 71 9. Különfélékre................................................ 135 — 10. Kisdedovodai tőketörlesztésre . . . . 100 11 — 11. Ennek kamatja 1865. és 1866-ik évekre . 36 11 — 71 12. Pesti tak. pénztár tőkéjére ..................... 1 20 11 — 11 13. Ennek kamatja . . .,.......................... 1 0 71 — n 14. Spetykó Gáspár illetménye..................... 30 1 1 — ii Összesen 1243 frt 50 kr. E szerint a remélhető jövedelem lévén . . 3219 frt 593/4 kr. A remélhető kiadás pedig .......................... 1243 7 1 50 71 Mutatkozik felesleg 1976 „ 93/< „ Mely összegből a költségvetésben még számitásba nem vett kisdedovodai 500 frt tőketartozás, valamint a pesti tak. pénztári 120 frt töke, és a netalán tartandó kiállítás költségei elegendőleg fedeztethetnek. Kelt Gyöngyösön, 1866-ik év szept. 7-éu. Berecz Ferencz, Mahóvszky Antal, Vezekényi Horner István, Szávoszt Frigyes. Tudomásúl vétetvén, teljesen helybenhagyatott. Egyszers­mind a számvizsgáló bizottmány tagjai — mint kik az ügyek fo­lyamát leginkább tudják — ezen működésre jövőre is fölkéretni rendeltettek. 37. Olvastatott Berecz Ferencz kertészeti szakosztályi elnök következő jelentése: Az egyesületi kertre nézve a lefolyt 1865-ik év kedvezőnek nem mondható. — Tavasz kezdetével ugyan minden megindúlt, növény és fák virágzása a legszebb reményekre jogosított, de ezt a május 2-án virradóra volt 4 foknyi fagy mind megsemmisítette, — a gyengébb növények letaroltattak, a gyümölcsfák virágai és szőlőtök fürtjei, vagy nyomban lehúllottak, vagy ha egy rész meg­maradni látszott is, és kevés gyümölcsöt mutatott, mindez annyi­ra meg lett sanyargatva, hogy a magában is gyenge gyümölcs, a következett szárazságban mind elhullott; —s ezen időjárásnak következménye lett, hogy a kert elöhaladását kielégítőnek mon­dani nem lehet, s a következett eladás mennyiségét s minőségét nagy részben meghiúsította. A lefolyt 1865-ik év alatt eladatott az egyesületi kertből : CZ A. §s­Mikor álló . . Mikor álló-tükröd előtt Igazítod haj ékedet, Nem gyönyörrel néz-e abba Ibolyánál kékebb szemed!! A nagy tükör üvegén át Angyali arcz mosolyg reád . . . És te visszamosolyogva Nézed körül felvett ruhád. Te csak tükörből szemléled Arczodat, a rózsás arezot . . . S mégis, úgy-e büszke vagy rá, Hőgy azon arcz — a te arezod ! Tehát ne is csodálkozzál, Hogy nekem is tetszel nagyon : Te csak másolatban látod . . . Én az eredetit látom!! Ktírthi Jenő. Az írón-gyártás Az írón, e kevésbbé érdekesnek látszó íróeszköz — ha fej­lődési történetét közelebbről tekintjük, azonnal érdekesebb szín­ben tűnik föl előttünk, nem csupán mert az ember napi foglala­tosságaiban ezer meg ezer szolgálatot tesz; hanem azért is — mit kevesen tudnak — mert napjainkban már milliók vannak befek‘ tetve az iróngyárakba. Ha az ember az írón történeti vázlatát akarja adni, első kérdés: régi e tulajdonképen e kis — napjainkban már nélkülöz- hetlen — eszközöcske ? vájjon használatban volt-e már az őskor képzettebb népeinél ? vagy ha nem, mi pótolta helyét két évezred előtt a közlekedési életben ? A mi papirosainkat hajdan vékony fatáblácskák is pótolták, ezek viaszszal vékonyan bevonattak, mibe aztán a bötü nyél — (stilus) segélyével bevésetett. E táblácskák használtattak az isko­lában , sőt végrendeletek följegyzésére is. Különösen értékesek : valának azon táblák, melyeket consulok, praetorok s a királyság egyéb hatóságai barátjaiknak szoktak volt ajándékozni, midőn ezek új hivatalt nyertek. Ez időből több ily tábla jutott el hozzánk. Erdélyország egy ősrómai bányájában 1790-ben talál­tatott egy, K. sz. u. 167-ik évből, — a rajta levő irás egy nyilvá­nos hirdetés másolatát tartalmazta. A nyél — stilus vagy graphium — úgy volt a táblácská­hoz erősítve, mint most a tárczák jegyzőkönyvecskéihez az irón, — egyik vége hegyes — a betű bevésésére, — a másik lapos — az irás letörlésére — rendesen fa, vas, bronz, elefántcsont, vagy drágább érczből, mint ezüst s aranyból készíttetett. A mostani alakban használt irón csak újabb találmány. A klassikai őskor és művészete előtt, mint láttuk, a mi irónunk, de általában az ónnak irásrai hasznavehetősége egészen ismeretleu volt. Csak a középkor kezdte az ónt e czélra használni, és pedig nem irás- vagy rajzolásra, hanem csak vonalzásra, s csakis a modern festészet fejlődésével látunk irónnali rajzolatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents