Eger - hetilap, 1866
1866-10-18 / 42. szám
347 26590 szál két éves, gyökeres szölövesszö, 1108 nemes gyümölcsös 8232 vadfa, miért, valamint 111 font burgundi répamag, s némely vetemény és gyümölcsért bevétetett 812 ft 77 kr; kiadatott i pedig 815 ft 46 kr; megjegyezvén, hogy ezen költséget nagyrész- | ben emelte az előbbi évben ásatott kútnak fölszerelése, a vizfogó | gödörnek ujra-rakása, kertészlak igazítása és a szölötelepitvény részére hozatott nagyobb mennyiségű és drága szölövesszők, mi összesen 323 ft 81 krba került, és igy a rendszeres kerti költség nem egészen rúgott 500 ftra; ezenkívül a kertész és bojtár fizetését, 550 ftot, a pénztár fizette. Folyó 1866-ik év igen sokban hasonlít a múlthoz ; — a tavasz ismét a legszebb kilátást nyújtotta , de újra a fagy és szárazság igen sok kárt tett, különösen a téli gyümölcs annyira ruegrongáltatott, hogy már is alig látható valami; — a nyáriakból azonban, a kedvezőtlen idő daczára is sok szép lett fölmutat ható, — különösen cseresnye, meggy, őszi baraczk és szőlő, miről meggyőződést szerezhettek mindazok, kik a kertet néha megtekintették. A mi a folyó évi jövedelmet és költséget illeti: tekintve azt, hogy a tavaszkor eladatott 2270 gyümölcsfa, 24300 gyökeres szölövesszö, 585 vadfa és némely nyári gyümölcsért eddig ezer forint bevétetett, — biztosan állíthatom, hogy a remélhető őszi eladást is ide értve, a f. évi kerti minden költség, a kertész és bojtár fizetésével együtt, a jövedelemből fedeztetni fog, miből egyszersmind az is látható, hogy ha a gyümölcstermésre kedvező idő jövend, a kert nemcsak magát fentartja, de hasznot is igér. Jelenleg van az egyesületi kertben az anyafákon némely vetemény- és kerti növényeken kívül: Alroaoltvány . . . . 5837, ebből eladható 2528, Körte „ . . . . 1849, „ 611, Őszi baraczk . . . . • • 1170, „ 1100, Cseresnye és meggy . • • 77, ff ,, 60, Szilva .......................... 60, * 40, Noszpolya . . . . 50, ff „ 30, Kajszinbaraczk . . . 350, T) „ 200, Diófa .......................... 20, * 20, Kanadai nyár . . . 3000, „ 3000, Jávor .......................... 68, ff » 68, Két éves akácz........................... 1500, „ „ 1500, Idei „ ...................... ..... 6000, ------K étéves szölövesszö .Rizliug ............................................................................... 10,000, K adarka ................................................;.......................... 12,000, A sztali fajok .................................................................... 2000, Idei szőlő iskolában..................... 60,000.................................... Ez en eladandók árát aként véleményezem meghatározan dónak, hogy alma, körte, cseresnye, meggy, szilva, kajszinbaraczk darabja lenne választva 30 kr, vegyesen 25 kr; őszi baraczk, és noszpolya választva 52 kr, vegyesen 20 kr; nyárfa választva 12 kr, vegyesen 8 kr; kétéves akácznak száza 1 ft; szölövesz- szönek: rizling és kadarkának száza 1 ft 20 kr; asztali fajnak száza 5 ft. — Nyalábolás fáknál darabonkint 1 kr ; szölövesszö százától vászonba burkolva 20 kr. Végre megemlítem, hogy ez idén 20 tag részesült a múlt évi határozat folytán fejenkint 12 dar. oltványban. Kelt Győr gyösön 1866. szept. 9-én Berecz Ferencz szakosztályi elnök. Mely felolvasott jelentésből, de egyes tagok előadásából is kiderült, hogy az egyesületi kert — daczára a folytonos mostoha időjárásnak — örvendetes haladást tanúsít, melynek eredménye egyedül Berecz Ferencz szakosztályi elnök fáradhatatlan szorgalma és páratlan szakavatottságának tulajdonítható, miért is neki a közgyűlés részéről méltó elismerés s jegyzőkönyvi köszönet szavaztatik. A mi pedig a jelentésnek azon részét illeti: hogy a múlt évi közgyűlés határozata folytán, minden 10-ik tag kapott fejenkint 12 dar. oltványt, miután úgy a jelentésből, mint a szakosztályi elnök előadásából kiderül, hogy ez idén az egyesület minden megrövidítés nélkül többet is részesíthet ezen kedvezésben, határoztatott: hogy ez évben kivételesen ne minden 10-ik, hanem minden 5-ik egyesületi tag kapjon — a határozat értelmében — 12 dar. oltványt; minek végrehajtása annak idejében | az igazg. választmányra bizatik. 38. Olvastatott az év folytán bevett tagok névsora: Rendes tagokul 1865-ik évtől kezdve: Bokrosa László, Hegedűs Zsigmond, Hevesi Kabos, Karpelesz Albert, Kovalik Lajos, Kovách Gyula, Puky Miklós if. 1866-ik évtől kezdve: Vimpffen Kálmán báró, Szabadhe- i gyi Mihály. A graphit föltalálása a 16-ik századra esik, minek következtében egy új irás- és rajzolási anyag találtatott föl: az irón. Ezen, a gyakorlati élet és művészetre oly áldásos következményű találmány Angolországban Erzsébet királynő uralkodása alatt látott világot. 1664-ben födöztetett föl ugyanis a cumberlan- di graphit-bánya, s a következő évben készíttettek az első írónők. A nevezett bánya — mely becses tartalma végett eleinte a hegyi lakók rabló-megtámadásainak is ki volt téve — az angoloknak még most is a legjobb miuöségü irónhoz szolgáltat anyagot. A nyert graphit földolgozása oly módon történt, hogy azt — úgy amint a bányából kihozatott — rudacsokba vágták, s minden ve- gyiték nélkül fa közé foglalták. Különös, hogy ez első — ekkép készített irónokat — minőség tekintetében — egyetlen gyár sem érte utói. A cumberlandi bánya évenkint csupán hat hétig volt nyitva, s mégis e rövid idő alatt nyert graphit-érték meghaladta a 40,000 font sterlinget, vagyis az egy millió frankot. A termény a bányából egyenesen Londonba szállíttatott, s ott a graphit-pia- czon (black lead market) minden hónap első hétfőjén elárve- reztetett. Hogy e bánya, s az ezzel összekötött iróngyártás Angolországra nézve mily nagy jelentőséggel birt, bizonyítja az, miszerint az angol kormány szükségesnek látta a graphitnak más, mint irón- alakbani kivitelét a legszigorúbban eltiltani. Daczára annak, hogy a bánya évenként csak hat hétig állt nyitva, mégis a folytonos zsákmánylás folytán a graphit úgy kifogyott, hogy alig adott mást hulladéknál, mely alkalmatlan volt az irón-gyártásra. Ez idő óta az angolok mindig uj graphit-telepeket kerestek, de mindekkorig siker nélkül. Nem volt hát más mód, mint egy új módot keresni, hogy e megmaradt tisztátalan hulladékot megtisztíthassák. Azonban az igy előállított anyag a természetes graphitnál sokkal alantabb állott, habár mindenféle keveréket megkisérlettek. A múlt század vége felé az iróngyártás Francziaországba áttiltettetett, s csakhamar nagy kiterjedést nyert. 1795-ben itt jöttek azon gondolatra, hogy a graphit-részek összekötésére az agyagföldet használják, s e jelentékeny javítás folytán egy uj irón-ipar kezdődött. Mindemellett is, hogy az elöhaladt művészet és finomodott életigények kielégitessenek, az irón-gyártás körül még igen sok javítani való volt. Különböző keménység-fok s igy többféle irón állíttatott elő, de mindezek sem feleltek meg a különböző s oly sokoldalú használatnak. A kemény anyag földolgozása mély tanulmányozást igényelt, s arra egyszersmind lelkiismeretes munkások kivántattak. — A franczia új módszer — a graphitot t. i. agyaggal kötni össze — csak igen lassan terjedt el; sőt e mód föltalálása után még a hires Fáber-féle gyár is igen sokáig a régibb eljárást követte, t. i. a spanyol ónt olvasztás és metszés által dolgozta föl irónná. Most már igen különbözöleg állítják elő az irón-keverékeket. Hogy az írásra, rajzolásra sat. alkalmas — igen kemény, középszerű, lágy sat. irón elöállittathassék, a graphit a szükséges és a keménységnek megfelelő anyagokkal (kén, kolophonium, gummi, enyv sat.) vegyittetik; azonban csak legalkalmasabb az agyagve- gyiték. — A kénneli vegyiték igen kemény irónt ad, melyet nehéz meghegyezni, egyenetlen szinti vonásokat ir, a papirost könnyen fölkarczolja, a gyertyalángon hamar meggyulad, kékes lánggal ég, és kén-szagot terjeszt; a kolophonium, enyv és gum- mival vegyitett graphit szintén kemény irónt ad ; de az agyagföld legszorosabban összekötődik a graphittal, a keverék szép, finom, s ha a vesszőcskék jól gyártatnak, vagyis: ha az agyag-
