Eger - hetilap, 1866

1866-10-11 / 41. szám

340

nak elnyomását követelni az Uniótól, vagy háborút izemii az j Egyesült-Államoknak.

— Az angol kabinet a britt seregek reorganisatiójával fog- j laikozik. E czélból a tengeri és szárazföldi hadsereg számára ) húsz millió font sterling fog kiadatni. E körülményből azt > vélik következtethetni, hogy Anglia lemond eddigi non-interven- tió politikájáról, és a continensen fejlődő események irányában ! megváltoztatott állást foglaland el.

Olaszország. — A római függő adósság ügyében Páris és Florencz között folyó tárgyalások a „Fr. Cor.“ szerint az utóbbi napokban komoly fordulatot vőnek. Francziaország sürgetőbben lépett fel, és miután Ricasoli megmaradt passivitásában , kijelentette, hogy seregei előbb nem hagyandják oda Rómát, mig a szeptemberi conventio e pontja is betüszerint nem lesz teljesítve. Ennek folytán Mancardi olasz megbízott uj utasításokkal utazott Párisba.

— Florenczből jelentik, hogy a senatus f. hó 11-én ül össsze, hogy Persano tengernagy felett Ítéljen.

— Utóbbi időben a pápai Curia és Francziaország közt folyt tárgyalásokról hiteles kútfőből merített némi részletek közöltéinek. Mindenekelőtt való, hogy III. Napoleon kinyilatkoztatta, miszerint a szeptemberi conventio szigorúan életbe léptetik. Róma a franczia helyőrség elvonulása után is a franczia zászló oltalma alatt álland, mert Francziaország, valamint a pápaság érdekében van , hogy ö szentsége Rómában maradjon. Másrészt azonban szintoly szükséges, hogy Olaszország és a pápa kibéküljenek. E végből Francziaország következő utat hoz javaslat ba: a pápa a város névleges souverainje marad, de a kormányt a város kezébe visszaadja; Róma a pápa souverainitása alattrnuni- cipalis rendszer által kormányozva olasz várossá leend, és a ki- ráJj^sájJgal legszorosb közlekedési és polgárosodási szövetségbe lép, e mellett azonban a pápaság nélkitlözhetlen souverainitása megóva marad.

— A „Memorial Diplomatique“ Írja, hogy IX. Pius Reisach bibornok által legújabban kijelentette a franczia császárnak, mi- j szerint szigorú elhatározása a francziák elvonulása után nem I

Kopogtam az ajtón, mig kísérőm egy fa mögé vonta magát. Az ajtót egy félmeztelen néger nyitotta ki, kinek mondám, hogy Duff úrral akarok beszélni, mire belépni engedett, mialatt a hadnagy Iábujjhegyen követett.

Donald lakszobájában az asztal mellett ült, melyen boros- palaczk és ppfrár állt, s egy puska feküdt, mert délután kacsavadászaton volt. Én a lőfegyvert kezembe vettem, s a gyutacsot levevén róla elvejém. 0 bámulva nézett rám.

— ÁtkozotPgazember, te részeg vagy! kiáltott föl.

Én nyugodtan vettem elő rendörpálczámat, s őt nyakon ragadtam.-^P^nd Caleb, mondám, ő felsége Viktoria királynő nevében, ötf foglyom. Ha az elfogatási parancsot látni akarja, előmutathatom ; de legjobb volna, ha engem minden teketória nélkül követne.

▼.Egy pillanatig rám bámult, aztán borzasztó szitkok közt felugrott, s kést vont elő, s belém akarta ütni. Küzdöttünk egymással, s Vaughan hadnagy oly hatalmas csapást mért kezére, hogy a kés kiesett belőle. A házbeli rabszolgák nem szerethették, mert habár Donald oroszlánként ordított, egyikök sem ütött lármát. Száját be kellett tömnünk, s lábait összekötöznünk, s igy hurcoltuk végre mint egy bornyut a sajkába. A matrózok derekasan dolgoztak evezőikkel, s a csatornán sebesen repültünk tova. Épen midőn az ültetvény határán áthaladtunk, a parton fehér kendő lobogott, s egy szeüd csengő hang ütötte meg füleinket. Linwood kisasszony volt lóháton, s egy négergyermek kíséretében, ki a hold fényénél bámulva látta a felügyelőt összekötözve a sajkában feküdni.

Yaughan parancsára a matrózok partra eveztek, sö kiszállván, hosszabb ideig suttogva beszélt jegyesével, ki szép fejét annyira lehajtotta a hadnagyhoz, hogy arczaik majdnem érintkeztek, mit látva Donald, görcsösen vonaglott. Ezután a bájos kisasszony köszönve kezemet megszoritá, és szerencsés utat ki- vánt. A hadnagy ismét a sajkában termett, s folytattuk utunkat. Princetownban a hadnagy jelenléte fölötte nagy hasznomra volt. 0 részemre kiadási parancsot eszközölt ki, melyet én segélye nélkül aligha nyerhettem volna a sherifftöl, továbbá embereivel segített, a foglyot New-Orleans felé vett utunkban őrizni, hol őt egy angol hajóra vittem. Nehány nappal azután Angliába indultunk, s Liverpoolba szerencsésen megérkeztünk.

Donald sok évi deportatióra Ítéltetett, s én rendőri felügyelőnek neveztettem ki. Csakhamar barátságos levelet kaptam Vaughan hadnagytól, melyben tudatta, hogy Linwood kisasszonynyal egybekelt, a tengeri szolgálatot odahagyta, s az ültetvényben a gazdálkodást az öreg Linwoodtól átvette. Legyenek boldogok !

hagyni el Kómát, hanem bízván az isteni mindenhatóságban és Francziaország oltalmában, a szent apostol sírjánál fog minden eventualitást bevárni. III. Napóleon megbízta Reisach biborno- kot, miszerint legünnepélyesebben biztosítsa ő szentségét, hogy Francziaország oltalma sohasem vonatik el tőle, miután annak kormánya el van határozva, a szeptemberi conventio loyalis s lelkiismeretes kivitele fölött őrködni.

— Olaszországgal a béke megköttetvén, a két állam közötti kereskedelmi viszonyok szabályozása képezi most. a politikai napirend tárgyát, s a külügyi ministerium consularis osztályában máris nagyon élénken foglalkoznak az Olaszországban felállítandó consulságok ügyeivel. A nagyobb kikötőkben részint fő-, részint alconsulságokat, a kisebbekben consularis ügynökségeket állítanak fel, melyekre most szemelik ki az illető egyéniségeket.

E mellett, mint bécsi lapok biztosítanak, a ministerium azzal is foglalkozik, hogy Japánnal s Chinával kereskedelmi szerződések köttessenek. A Keiet-Ázsiába tervezett expeditió, mely már a háború előtt volt elhatározva, most nem sokáig fog késni. Most fiatal embereket küldenek oda, kik az ottani állapotokkal megismerkedvén s a nyelvet elsajátítván, később a consulságnál mint dragomanok alkalmaztatnak.

Francziaország. A „Fr. Corresp.“ jó forrásból Írja, hogy a tuileriák kabinetje nagy idegenkedéssel nézte a bajor kormány és Poroszország közötti közlekedést, mely idegenkedését illető helyen nem is titkolta el. Úgy látszik, hogy Benedetti ide vonatkozó megjegyzései Berlinben nem gyakoroltak valami különös hatást.

— Az esti „Moniteur“ jelenti, hogy Indiában lázadás ütött ki. A király két fia fegyvert fogott, mert nagybátyjukat, a törvényes trónörököst el akarják tenni láb alul. A felkelést nagy vérontás kisérte. Az angol követ, valamint a keresztény lakosság nagy része, brit területre menekültek.

— Franczia lapok a következő táviratot közük: „A porosz király fenyegetőzik, hogy elfogatja a szász királyt, ha ez Szászország határához közelednék.“ Közöljük e hirt a nélkül, hogy ^ felelősséget vállalnánk érte.

— Moustier mamuis, az uj külügyi miniszter, már belépettje