Eger - hetilap, 1866
1866-10-11 / 41. szám
339 Fölhívás könyöradományokra. Gyöngyös városunkat szept. hó 27—28 iki éjjel siralmas csapás érte. 97 ház, — hihetőleg gondatlanságból eredett, és a dühöngő szélvész által élesztett, — tüzlángoknak lett áldozata, és 149 lakosnak egész évi szorgalma, sőt ezek között többeknek ! egész éltükön által gyűjtött keresete egy pár óra alatt porrá és j hamuvá enyészett. A levertség, az elkeseredés, a kétségbeesés j leirhatatlan; de méltán is! E város derék és szorgalmas magyar j népét 5 év előtt kétszer egymásután hasonló szerencsétlenség érte, azonfelül 1863-dik évben Ínséggel küzdött, 1864—65, és 66-ik évben a késő tavaszi fagyok egyetlen keresetét és élelmi ágába, szőlőtermést emésztették föl; most pedig, midőn a tél már a küszöbön áll, és mindenki tertóését betakarította, tető nélkül lesz kénytelen az idő viszontagságait elviselni, vagy pedig mint földönfutó, saját szülővárosában egy szűk kamrát vagy istállót könyörülő embertársai kegyelméből elfogadni. Minek írjam le bővebben e nyomort, mely anélkül is minden emberbarát előtt ily alkalommal ismeretes? Minek fárasz- szarn ennélfogva ennek leírásával a t. olvasó türelmét? E sorokban egyedül azt kívántam felemlíteni, hogy a tűzvész által károsultak felsegélésére városunkban rögtön bizottmány alkuit, melynek elnöksége alólirt igénytelen személyére ruháztatok. Ezen, a legszorosabb felelősséggel összekötött szent ^hivatásomnak megfelelni óhajtván, fenhangon hirdetem a fentebbi szerencsétlenséget, bár szavaim édes magyar hazám egész területére széthang- zanának, és bár mentül többen találkoznának, kik siralmas helyzetünket nagylelkűen felkarolva, irgalomfilléreikkel a keserű könyeket elapasztani sietnének. A könyöradományok egyenesen alólirotthoz czimeztetni kéretnek. A hírlapok t. szerkesztőségei pedig tiszteletteljesen megkerestetnek, hogy e felhívást becses lapjaikban felvenni, és könyöradományok gyűjtését e czélra elfogadni szíveskedjenek. *) _____ I .'' ‘ • * ) Szerkesztőségünk szívesen elfogad e czélra fordítandó könyöradományo- kat az illető helyre leendő átküldés végett. Eddigelé szerkesztőségünknél adakoztak: Zsendovics József 1 ft, dr. Hűkért János 1 ft,Riót, magát meg nem nevezett kisasszony 3 ftot. ■ Szerk. .------------------------------...............-............... - ............... M inden 8 napban a beérkezett könyöradományok hirlapilág fognak közzététetni, a munka befejezése után pedig a végleges számla híven fog közöltetni. Kelt Gyöngyösön, okt. hó ő-kén 1866. Vezekfinyi Horner István, a tűzvész által károsultak felsegélésére megalakult bizottmány elnöke. Politikai hírek s események. Ausztria. Az osztrák centralista képviselők a múlt héten Bécsben tanácskozásra gyűltek össze dr. Hein elnökleté alatt. A gyűlés a következő határozatot fogadta el: „A néiíet képviselők gyűlése kinyilatkoztatja, hogy az összes politika eredményei a szeptemberi patens óta, a birodalriii alkotmányhoz való szilárd ragaszkodást, eltekintve a kérdés jogi oldalától is, meg- gyözöleg szükségesnek tüntette fel, s hogy a birodalmi tanács azonnali összebivattatása az egyetlen eszköznek tekinthető, mely által a megoldást sürgetöleg igénylő belzavaroknak a végtelenig elnyúló késleltetéséből kimenekülhetni. A gyűlés ennek folytán alaki és anyagi okokból minden delegált gyűlés, valamint atar- tománygyiiiések által adandó véleményezések ellen nyilatkozik, mig a birodalmi tanács nem fejezte be a törvényhozási tárgya* lást.“ — E határozat zsinórmértékül fog szolgálni a német kép; j viselőknek a tartománygyülésekben, mire különben a már tervezett nagygyűlés által még több tájékozás íog nyujtathatni. Az albizottmányba a következők választattak: Praiobevera (elnöjkjj Hopfen, Skene, Hasner és Schindler. Ez albizottmany azonnal megkezdi működését, a nagy gyűlés ideje a tartománygyülések összebivattatásának idejétől tétetik függővé. A határozat elfogadása által az értekezlet véget ért. :J * Aiigulország. Kanadába Angliából folyvást ujabb"níft£N*. újabb katonacsapatokat küldenek. A kanadai hírlapok alig tárgyalnak egyebet, mint a féniek fenyegető betörését, melyért a szövetségi kormányt és az összes amerikai népet teszik felelőssé. Az ő vélemények szerint a brit kormánynak nem lehet más vá-/ lasztása, mint vagy határozottan és kereken a féniek mozgalmá— Csak kötelességemet teljesítem kisasszony, viszonzám, — de biztosítom önt, hogy Dónald, miután azon alávaló csalást meghallottam, melyet a kisasszony és atyja ellen elkövetett, semmiesetre sem fog kezeimből kisiklaüi, hamindjárt Princétówn i valamennyi gazfia segítségére jőne is. Azonban az ifjú hölgy e pillanatban óvatosabb volt, mint én, s nem akarta, hogy valami meggondolatlant cselekedjem; miért is a dolog fölött hosszasabban tanácskoztunk, miközben én látszólag folyvást az elromlott zár kijavításával foglalkoztam, és suttogva beszéltem, nehogy valamelyik fekete cseléd beszélgetésünkből valamit meghalljon. Végre Linwood kisasszony örömsugárzó arczczal felkiáltott: — Ah, majd elfelejtettem — én egyiigyü! •— Henrik segélyünkre lehet, ö visszatért! E szavaknál elpirult, valószínűleg azért, mert azt hitte, hogy Vaughan Henrikről még mitsem hallottam ; én azonban gyorsan megnyugtattam e tárgyra nézve,s meg kell vallanom,hogy azon hir, hogy hajója a new-orleansi kikötőben van, s hogy Kati kisasz- szony tőle azon nap reggel levelet kapott, előttem fölötte kedves volt. Hosszabb tanácskozás után végre abban állapodtunk meg, hogy én a hadnagyot táviratilag megkérjem, hogy egy sürgős ügyben, melytől Linwood kisasszony jólléte és szerencséje függ, sietve Princetownba jőjön. — Levélküldésre nincs idő, monda a szegény leány, mert reszketve gondolt Donalddali egybekelésére, melynek napja a könyörületlen apa által már ki volt tűzve, és igen közel volt. Hogy gyanút ne ébreszszek, munkámat gyorsan bevégezve távozájn. A fasorok közt Dunáiddal találkoztam, ki lovon ülve, nagy- urásan intett felém, míg én oly alázatosan üdvözöltem, mintha a londoni lordmayor lett volna. Mihelyt másnap reggel a távíró-hivatalt kinyitották, a'tudósítást azonnal feiadtam, de cbak este nyertem azon választ, bogy Vaughan Henrik szabadsagot kapott, s másnap meg fog érkezni. Másnap alkonyat felé csakugyan megérkezett, s matrózai közül kettőt, kikben leginkább megbízhatott, magával hozott, mi igen szerencsés ötlet volt töle.^Bj^j^an nem tudta, mi forog szóban, de ismerve a délamerikaiá^jsííbk^sait, gondolta, hogy két markos legény szükség esetében jó«f|zolgála- tot tehet. A hadnagy szép ember volt, s bátor, mint egy Osszián. Hosszas tanácskozást tartottunk, — haditanácsot, mint ö^nevezé. Eleinte igen heves volt, s többször mérsékletre kellett intenem ; de Kati kisasszony neve elég volt arra, hogy elhatározza magát, óvatosabban járni el, s az ügy vezetését nekem átengedni. Lin- wood kisasszonyt levél által tudósítottuk szándéklatainkrúl. A hadnagy irt neki, s a levelet egy négergyermek juttatta kezébe, miután egy kulcsot tettem bele, hogy azt higyjék, hogy a lakatos- munkát érdekli. Este 8 órakor egy Princetownban bérelt sajkába ültünk, s a két matróz derekas evezése folytán csakhamar megérkeztünk az ültetvénybe. Itt nesztelenül partra szállva, a fiatal tiszttel a felügyelő lakása felé indultunk, mely meg volt világitva.
