Eger - hetilap, 1866
1866-10-11 / 41. szám
IV. évfolyam. 41. szám Oktober 11-én 1866. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . I „ 30 „ Egy hónapra . — 4-1 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s veaves tartalmú hetili * í (i Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. l-IIAiizetéseket «llos.xl a szerkesztőség ( Széehenyi-ateza 26. sz.) — Jentseh G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. — ............................................... ■ ■—-------------------------------------- — -------------—' 1,1 ........ - ...............■■■ír—i------------------— E ger, okt. 10. Az osztrák-olasz békekötés végre csakugyan létrejött, a szerződés okt. 3-án íratott alá, s mint Florenczböl jelentik , rati- fieatiója olasz részről okt. 7-én Bécsbe már el is küldetett. A békeszerződés 24 czikkből, egy toldalékból és a lefolyt tárgyakról fölvett 3 jegyzőkönyvből áll. A mi tartalmát illeti, bár hivatalosan még közölve nem volt, a lapok közlései folytán lényegileg már ismeretes. Mint már múlt számunkban jelentők, a fönehézség a pénzkérdés körül forgott, s a dolog végre úgy lön elintézve, hogy Olaszország a Monte-Veneto adósságon felül 35 millió államadóssági kárpótlást fizet, és pedig, az „A. A. Ztg.“ szerint, 1,750,000 frtot havi részletekben. A békepontok egyike az elűzött olasz fejedelmek (egyszersmind osztrák föherczegek) magánvagyonának visszaadását köti ki, a nélkül, hogy az olasz királyságnak résziik- röli elismerése, mint föltétel tűzetett volna ki. A békeszerződésben nem fordul elő az olasz királyság formaszerii s határozott elismerése Ausztria részéről; az 1-sö czikk következő szavai: „Ausztria császára ő Felsége s Olaszország királya ö felsége alattvaló! és államai közt örök időkre béke és barátság uralkodjék*1 — az elismerés kifejezésére elegendőnek találtattak. Az Ausztria és Olaszország közötti határokat a lombard-velenczei tartomány eddigi administrativ határai képezendik. — A békeszerződés hirsze- rint a vaskoronának Olaszország részévei visszaadatását is kimondja. — A velenczei várak kiürítése f. hó 9-én kezdődik, s gyorsan fog végrehajtatni. Ausztria a velenczei terület kiürítése után azonnal kinevezendi olaszországi követét, s hogy Vikto- Emánuel is csakhamar követni fogja a példát, az kétséget nem szenved. Az általános szépszavazás a velenczei területen, hirsze- rint okt. 12-én kezdődik, s annak bevégzése után (minthogy az eredmény előre is bizonyosnak mondható) Viktor Emánuel ünnepélyes bevonulását fogja tartani. — Porosz- és Szászország közt a béke megkötése még nem sikerült, daczára annak, hogy János szász király, mint egy bécsi lap értesül, újabb, jelentékeny engedményeket ajánlt a porosz kormánynak, mely azonban mindaddig nem akar további tárgyalásokba bocsátkozni, mig a szász csapatok Königstein várát ki nem ürítik. A békealkudozások lassú menetével szemben, bécsi lapok szerint most már komolya^ kezdenek gondolkozni a szász csapatok téli elszállásolásáról, mely. czélra Lincz környéke lenne kiszemelve.— Attól-Uehet tartani, liögy Poroszország bekeb- lezi Szászországot is, ha a körülmények erre kedvezők találnak lenni. A berlini lapok mindig világosabban nyilatkoznak Szászországnak Poroszországba leendő bekeblezése iránt; A „Nat. Ztg.“ egyik közelebbi czikke világosan elárulja azon szándékot, melyet Berlinben Szászországra nézve táplálnak. — A németországi ügyek rendbehozatala igen lassan halad előre, az északnémet szövetség megalakulása nehézségekkel jár, melyek a porosz kormánynak nem csekély gondot okoznak. Mecklenburg kijelentette, hogy csak úgy hajlandó a szövetségben résztvenni, ha az kiterjesztetik egész Németországra, s igy is a külön meckienburgi alkotmányt lehet őleg minden lényeges pontjában teun akarja tartani. Azonban Bismarck lapja kijelenti, hogy az észak-német parlament Mecklenburg részvétele nélkül is össze fog ülni. A parlament létrejövetelét Poroszország sohasem teszi függővé — úgymond — a meckienburgi rendek beleegyezésétől : mivel ha azt tenné, úgy ez annyi volna, mint visszatérés a régi szövetség politikailag használhatlan állapotaira, midőn a legje. lentéktelenebb állam minden reformot meghiúsított. — A eandiai fölkelő görögök újabb győzelméről s a fölkelés terjedéséről hoznak tudósítást a lapok ; mindazonáltal a siker napról napra kétségesebbé válik , mert a török kormány nagy eréiyt tejt ki a lázadás elnyomására, a kiilhatalmak beavatkozása pedig, a legközelebbi időkben, nem nagy valószínűséggel bir. Görögország nem meri szive hajlamát követni, mert a nyugati hatal- iak a beavatkozást ellenzik , sőt hirszerint Moustier marquis a iplomatiai viszonyok megszakításával is fenyegetőzött azon esetre, ha a görög kormány teljesen semleges nem maradna. A nyugati hatalmak minden áron el akarják napolni a keleti kérdést; a „France“ szerint Franczia- s Angolország közt egyetértés létesült minden viszály kikerülése végett, a eandiai fölkelés alkalmából, melynek komoly következményei a keleti kérdést újra föléleszthetnék. A két nyugati nagyhatalmasság egyetértőleg minden beavatkozást megelözend Görögország részéről, s Törökország jogait fönntartandja. Mindazáltal ez utóbbi kormányhoz előterjesztések fognak intéztetni a keresztények javára, s ekkép nem fog megengedtetni, hogy egyedül Oroszország keljen védelmükre Keleten. — ügy látszik tehát, hogy a már hatalmasan szikrázó tüzet egyidöre ismét hamu alá rejtik. A mezei rendőrség szomorú állása Egerben. A szőlők Eger város lakosainak egyedüli külsőségi tulajdonukat képezvén, a lakosságnak tetemes része valamint soknemü adóit, úgy egyéb szükségleteit is nagy részben szőlői terméseiből kénytelen fedezni. A legközelebb lefolyt évek szárazsága, és különösen a csaknem évenkinti tavaszi fagyok, a különben is annyi elemi csapásoknak kitett szőlők terméseit évről évre többé- kevésbbé silány- nyá teszik, azonban az ezektől menten maradt részt a folytonos tolvajlások oly nagy mérvbeni szaporodása teszi részben semmivé, hogy ha ezen állapot fokonkint igy halad, úgy a tulajdon- biztonság Eger város szőlőhegyein csak illusio leeud, vagy már most is az. Nem akarom a múlt évek eseményeit e tekintetben elősorolni, hiszen a mezei rendörkapitányi panaszjegyzökönyvek tömegét mutatják fel a lopások, károsítások bejelentéseinek. Tavaszkor a szőlőtulajdonosok által ültetett gyümölcsoltványok orozva kiásatnak és elvitetnek, a szölőkunyhók feltöretuek, zárai, ablakai, bútorai ellopatnak, a fák gyümölcsei leszedetnek, a szőlőkbe vetett vagy ültetett hagyma, tehénrépa, káposzta termeszt-