Eger - hetilap, 1866
1866-09-20 / 38. szám
314 pusztaija ezt többször, anélkül, hogy arra gondolna, hogy az ér- j zékek minket másutt is csak igy rászednek. Mi a külvilágot mindig csak perspectiv-módra látjuk, azaz a távolabb levő tárgyak s téreket aránylag kisebbeknek látjuk, mint minők valódilag. így egy hosszú, egyenes uteza másik vége keskenyebbnek s házai kisebbeknek tetszenek ; — ugyané csalódás áll be egy hosszú sétány látásánál, pedig mind az uteza, mind a sétány két sora egymástól mindenütt egyenlő távolban, egyközüleg fut. Az erdőt is messziről nézve sűrűnek látjuk, közeledve felé, a térek s távolok egyes fák között nagyobbodnak, végre odaérve tapasztaljuk, hogy az erdő nagyon is ritkás. Az érzéki felfogás s Ítélet, mely a különböző távolok s tárgyakról jövő világbenyomásokat egy képpé egésziti, megcsal minket, és egy hamis képet ad, mely a valóságnak nem felel meg. Érzékeink minden köréből tetszés szerint szaporithatnók a példákat, de a szükség nélküli hosszúságot kerülni akarván, csak az érdekesebbekre szorítkozunk. És e téren számos előítéletekre találunk, melyeket az érzékek csalásai toltak az emberiségre. Némely közmondások évezredek tapasztalatain nyugszanak, s egy-egy természeti elismert igazságot, vagy közvéleményt röviden, de gyakran találón fejeznek ki. Ezeknek egyike azt mondja: „az ember a falon vagy a hegyen nem láthat keresztül.“ Ennek értelme csak ez lehet: hogy a látható tárgynak a szemtől egyenes vonalban kell lennie. És igaz-e ez? — Valóban sok esetben nem az. Az egész csillagos ég bizonyítja ezt, melynek megragadó tekintete nem egyéb, mint egy nagy, fényes csalódás!— Tekintsd az égnek legtlindöklőbb csillagát, a „S i r i u s ts huzz szemedtől gondolattal egyenes vonalat az ég azon pontjáig, hol e csillagot látni véled, e vonal vége korántsem fogja érinteni aSiriust, hanem fö.lebb a tetőpont felé az égnek tán oly pontját éri, hol semmi csillag sincs. Hogy a szemünkből képzelt vonal aSiriusra essék, annak jócskán kell meggörbiilnie, és mi csakugyan e ragyogó égi testet 4 T A It Csend. — Angolból. — Oh, figyelj csak, némaság terül A ligetre — — és én veled vagyok, Veled, egyedül! Mélán elkongott már az esteli Harangszó, s a holdfény a tájat Ezüstszinre festi. S te, a csendnek e szent ünnepén Nem hallod-e ? szivem azt dobogja: Hogy szeretlek én! Kürthy Jenő. A megszökött pénztárnok. Egy angol rendőrtiszt naplójából. (Folytatás). New-Yorkböl Norfolkba mentem Virginiában, bár tudva volt előttem, hogy Donald már nincsen ott, minthogy később már Tenessében látták ; de czélszerünek találtam, nyomát megszakítás nélkül követni, s minden reá vonatkozó adatot összegyűjteni, a mit csak kitudhattam, azon esetre, ha vállalatom dugába dőlne. A rendőri hivatás alapelve, mindenre, bármily csekélységnek látszanék is az, kiterjeszteni a figyelmet; mert vannak rá példák, hogy egy hitvány gomb, vagy egy széttépett levélboriték, miután egyéb eszközök sikeretlenek voltak, szolgáltatta a bűnöst a bo- szuló igazság kezeibe. Norkf ólból, miután minden adatot összegyüjték,a mit csak kikutathattam, Tenessébe Nashvillebe utaztam. Csakugyan járt ott Donald, de természetesen nem saját neve alatt, mert ily együgyü- séget ő el nem követhetett. Norfolkban Smith, Nashvilleben Green a belőle kivillant, de meggörbült sugár által látjuk. És igy vagyunk a többi csillagokkal is, egyet sem láthatunk a maga valódi helyén. Sőt azt is mint bizonyost mondhatjuk: hogy mi a napnak valódi keltét vagy nyugtát sem láthatjuk soha; mikor a nap nekünk fölkelni látszik, még akkor a láthatár alatt van, mikor pedig leáldozni látszik, már akkor jóval előbb lenyugodott. így péld. nekünk Egerben (ész. szélesség 48-ik fok, 6 perez hián) máj 21- és jul. 24-kén ') a nap valódi kelténél 3‘/2 perczczel hamarább látszik, mikor pedig már le nyugodott, ugyanennyi ideig látszik még a láthatár felett, tehát összesen majd fél negyedórával tovább látjuk, mint fennvan. Te szemedre, mint érzéki tanúra hivatkozva mondhatod: ott kell lenni, mert ott láttam; de a tudomány ellened szól, s kísérletei s számaival rád bizonyítja, hogy csalódd, és a mit te látsz, az nincs ott, hol lenni láttad. E csalódások részben a jeles angol, Bradley által fölfedezett világ t é v e d és b ö 1 (aberratio) erednek, melyhez még, a tetőponton létező csillagokat kivéve, egy másik hatalmas ok, a légköri sugártörés (refractio) is járul. *) A sugártörés többféle meglepő tüneményeit földünkön is láthatni s könnyen érthetni. Ha egy véka mellé akkép állunk, hogy annak oldala fenekét szemünk épen elfödje; mihelyt bele viz öntetik, a fenek azonnal feltűnik, melyet a vízből a légbe kijött, meggörbült sugár tesz láthatóvá . . A doveri kastély és a több angol mérföldre fekvő Ramsgate között egy, 70 lábnyi magas domb emelkedik, mely okozza, hogy Ramsgateből a kastélynak csak négy toronycsúcsát láthatni, Yinces cambridgei tanár írja:* 3) „1806. aug. 6-kán Ramsgate-ből a doveri kastély mind a négy tornyával tetőtől talpig a dombon innen volt látható, maga a főépület tisztán s minden melléklete éles vonalokkal állott szemei előtt. E szintén sugártörés okozta tünemény oly meglepő s való hü volt, hogy alig hitt szemeinek.“ Nem annyit tesz-e ez, mint a hegyen keresztüllátni? — Még csak Schreiner jesui- tának egy ide vonatkozó különös kísérletét hozzuk fel. Legyen C Z A. {*kapitány név alatt tartózkodott. Ezen névváltoztatás folytán végkép elvesztettem volna nyomát, ha arczképe birtokomban nincs. E képet előmutattam egy elsőrangú vendéglőben szolgáló néger- pinezérnek , ki válaszoló: „Ez Green kapitány ur!“ A néger annál tisztábban emlékezett rá, mert Donaldtól, midőn ez a tekejátékon jelentékeny összeget nyert, egy ötdollárost kapott ajándékba. Megtudtam, hogy Little Rockba Arkansas-államba ment, s én oda is követém, de ott nem volt szerencsém, uj nyomokat fölfedezhetni. Hat napig időztem Little Rockban, a nélkül, hogy a szökevényről csak legcsekélyebb adatot is szerezhettem volna, úgy hogy feladatom nehézségei valóban nagyon kezdtek aggasztani. Az amerikaiak igen kiváncsiak, s rendszerint nem nyugosznak addig, mig az idegennek czéljait, szándékait és ügyeit ki nem fürkészték; azonban épen oly gyorsan el is feledik a velők közlőiteket mert a dolgok őket nem érdeklik, s csak szokásból tesznek kiváncsi kérdéseket. így történt,-hogy fürkészéseim csaknem oly reménytelenek voltak, mintha szénaboglyában tűt kerestem volna. Miután tehát hat napig Little Rockban időztem, végre a gőzhajó fűtője azon újsággal lepett meg, hogy egy Donald nevű egyén nehány nap előtt a „Columbia“ szállodában Memphisben tartózkodott. Eleinte bámultam ugyan rajta , hogy delinquensem saját neve alatt lakott ott; de csakhamar megnyugodtam abban, hogy alkalmasint nem tartotta veszélyesnek, rövid ideig saját nevét venni föl, miután már annyiféle álnevet használt. Természetes, hogy tüstént Memphisbe indultam, de bármily gyorsan történt is ez, megérkezésemkor Donald már nem volt ott. A vendég*) Mind a két időben a napnak elhajlása egyenlő és 20 fokot tesz. Mind a világtévedés, mind a légköri sugártörésről a népszerű csillagászati müvekből könnyen s elegendőleg értesülhetni. Ilyenek péld. Arago Astronomie III. 150 lap és: Littrow-s D. Wunder d. Himmels. 3) Marbach: Physikalisches Lexikon III. 491.
