Eger - hetilap, 1866

1866-09-20 / 38. szám

314 pusztaija ezt többször, anélkül, hogy arra gondolna, hogy az ér- j zékek minket másutt is csak igy rászednek. Mi a külvilágot min­dig csak perspectiv-módra látjuk, azaz a távolabb levő tárgyak s téreket aránylag kisebbeknek látjuk, mint minők valódilag. így egy hosszú, egyenes uteza másik vége keskenyebbnek s házai kisebbeknek tetszenek ; — ugyané csalódás áll be egy hosszú sétány látásánál, pedig mind az uteza, mind a sétány két sora egymástól mindenütt egyenlő távolban, egyközüleg fut. Az erdőt is messziről nézve sűrűnek látjuk, közeledve felé, a térek s távo­lok egyes fák között nagyobbodnak, végre odaérve tapasztaljuk, hogy az erdő nagyon is ritkás. Az érzéki felfogás s Ítélet, mely a különböző távolok s tárgyakról jövő világbenyomásokat egy képpé egésziti, megcsal minket, és egy hamis képet ad, mely a valóságnak nem felel meg. Érzékeink minden köréből tetszés szerint szaporithatnók a példákat, de a szükség nélküli hosszúságot kerülni akarván, csak az érdekesebbekre szorítkozunk. És e téren számos előítéletekre találunk, melyeket az érzékek csalásai toltak az emberiségre. Némely közmondások évezredek tapasztalatain nyugszanak, s egy-egy természeti elismert igazságot, vagy közvéleményt rövi­den, de gyakran találón fejeznek ki. Ezeknek egyike azt mondja: „az ember a falon vagy a hegyen nem láthat ke­resztül.“ Ennek értelme csak ez lehet: hogy a látható tárgynak a szemtől egyenes vonalban kell len­nie. És igaz-e ez? — Valóban sok esetben nem az. Az egész csillagos ég bizonyítja ezt, melynek megragadó tekintete nem egyéb, mint egy nagy, fényes csalódás!— Tekintsd az égnek legtlindöklőbb csillagát, a „S i r i u s ts huzz szemedtől gondolat­tal egyenes vonalat az ég azon pontjáig, hol e csillagot látni vé­led, e vonal vége korántsem fogja érinteni aSiriust, hanem fö.lebb a tetőpont felé az égnek tán oly pontját éri, hol semmi csillag sincs. Hogy a szemünkből képzelt vonal aSiriusra essék, annak jócskán kell meggörbiilnie, és mi csakugyan e ragyogó égi testet 4 T A It Csend. — Angolból. — Oh, figyelj csak, némaság terül A ligetre — — és én veled vagyok, Veled, egyedül! Mélán elkongott már az esteli Harangszó, s a holdfény a tájat Ezüstszinre festi. S te, a csendnek e szent ünnepén Nem hallod-e ? szivem azt dobogja: Hogy szeretlek én! Kürthy Jenő. A megszökött pénztárnok. Egy angol rendőrtiszt naplójából. (Folytatás). New-Yorkböl Norfolkba mentem Virginiában, bár tudva volt előttem, hogy Donald már nincsen ott, minthogy később már Tenessében látták ; de czélszerünek találtam, nyomát megszakí­tás nélkül követni, s minden reá vonatkozó adatot összegyűjteni, a mit csak kitudhattam, azon esetre, ha vállalatom dugába dől­ne. A rendőri hivatás alapelve, mindenre, bármily csekélységnek látszanék is az, kiterjeszteni a figyelmet; mert vannak rá példák, hogy egy hitvány gomb, vagy egy széttépett levélboriték, miután egyéb eszközök sikeretlenek voltak, szolgáltatta a bűnöst a bo- szuló igazság kezeibe. Norkf ólból, miután minden adatot összegyüjték,a mit csak kikutathattam, Tenessébe Nashvillebe utaztam. Csakugyan járt ott Donald, de természetesen nem saját neve alatt, mert ily együgyü- séget ő el nem követhetett. Norfolkban Smith, Nashvilleben Green a belőle kivillant, de meggörbült sugár által látjuk. És igy va­gyunk a többi csillagokkal is, egyet sem láthatunk a maga való­di helyén. Sőt azt is mint bizonyost mondhatjuk: hogy mi a nap­nak valódi keltét vagy nyugtát sem láthatjuk soha; mikor a nap nekünk fölkelni látszik, még akkor a láthatár alatt van, mikor pedig leáldozni látszik, már akkor jóval előbb lenyugodott. így péld. nekünk Egerben (ész. szélesség 48-ik fok, 6 perez hián) máj 21- és jul. 24-kén ') a nap valódi kelténél 3‘/2 perczczel ha­marább látszik, mikor pedig már le nyugodott, ugyanennyi ideig látszik még a láthatár felett, tehát összesen majd fél negyedórá­val tovább látjuk, mint fennvan. Te szemedre, mint érzéki tanú­ra hivatkozva mondhatod: ott kell lenni, mert ott láttam; de a tudomány ellened szól, s kísérletei s számaival rád bizonyítja, hogy csalódd, és a mit te látsz, az nincs ott, hol lenni láttad. E csalódások részben a jeles angol, Bradley által fölfedezett vi­lág t é v e d és b ö 1 (aberratio) erednek, melyhez még, a tető­ponton létező csillagokat kivéve, egy másik hatalmas ok, a lég­köri sugártörés (refractio) is járul. *) A sugártörés többféle meglepő tüneményeit földünkön is láthatni s könnyen érthetni. Ha egy véka mellé akkép állunk, hogy annak oldala fenekét szemünk épen elfödje; mihelyt bele viz öntetik, a fenek azonnal feltűnik, melyet a vízből a légbe kijött, meggörbült sugár tesz láthatóvá . . A doveri kastély és a több angol mérföldre fekvő Ramsgate között egy, 70 lábnyi ma­gas domb emelkedik, mely okozza, hogy Ramsgateből a kastély­nak csak négy toronycsúcsát láthatni, Yinces cambridgei tanár írja:* 3) „1806. aug. 6-kán Ramsgate-ből a doveri kastély mind a négy tornyával tetőtől talpig a dombon innen volt látható, maga a főépület tisztán s minden melléklete éles vonalokkal állott szemei előtt. E szintén sugártörés okozta tünemény oly meg­lepő s való hü volt, hogy alig hitt szemeinek.“ Nem annyit tesz-e ez, mint a hegyen keresztüllátni? — Még csak Schreiner jesui- tának egy ide vonatkozó különös kísérletét hozzuk fel. Legyen C Z A. {*­kapitány név alatt tartózkodott. Ezen névváltoztatás folytán vég­kép elvesztettem volna nyomát, ha arczképe birtokomban nincs. E képet előmutattam egy elsőrangú vendéglőben szolgáló néger- pinezérnek , ki válaszoló: „Ez Green kapitány ur!“ A néger an­nál tisztábban emlékezett rá, mert Donaldtól, midőn ez a tekejá­tékon jelentékeny összeget nyert, egy ötdollárost kapott ajándék­ba. Megtudtam, hogy Little Rockba Arkansas-államba ment, s én oda is követém, de ott nem volt szerencsém, uj nyomokat fölfe­dezhetni. Hat napig időztem Little Rockban, a nélkül, hogy a szö­kevényről csak legcsekélyebb adatot is szerezhettem volna, úgy hogy feladatom nehézségei valóban nagyon kezdtek aggasztani. Az amerikaiak igen kiváncsiak, s rendszerint nem nyugosznak addig, mig az idegennek czéljait, szándékait és ügyeit ki nem fürkészték; azonban épen oly gyorsan el is feledik a velők köz­lőiteket mert a dolgok őket nem érdeklik, s csak szokásból tesznek kiváncsi kérdéseket. így történt,-hogy fürkészéseim csaknem oly re­ménytelenek voltak, mintha szénaboglyában tűt kerestem volna. Miután tehát hat napig Little Rockban időztem, végre a gőzhajó fűtője azon újsággal lepett meg, hogy egy Donald nevű egyén nehány nap előtt a „Columbia“ szállodában Memphisben tartózkodott. Eleinte bámultam ugyan rajta , hogy delinquensem saját neve alatt lakott ott; de csakhamar megnyugodtam abban, hogy alkalmasint nem tartotta veszélyesnek, rövid ideig saját ne­vét venni föl, miután már annyiféle álnevet használt. Természe­tes, hogy tüstént Memphisbe indultam, de bármily gyorsan tör­tént is ez, megérkezésemkor Donald már nem volt ott. A vendég­*) Mind a két időben a napnak elhajlása egyenlő és 20 fokot tesz. Mind a világtévedés, mind a légköri sugártörésről a népszerű csilla­gászati müvekből könnyen s elegendőleg értesülhetni. Ilyenek péld. Arago Astro­nomie III. 150 lap és: Littrow-s D. Wunder d. Himmels. 3) Marbach: Physikalisches Lexikon III. 491.

Next

/
Thumbnails
Contents