Eger - hetilap, 1866
1866-09-13 / 37. szám
309 vele, s összes aristokraticus pártfogóival ugyanily módon bánhassunk." Francziaország. A „Patrie“ tudni hiszi, hogy a chalonsi táborban megkisérlett puska legközelebb véglegesen elfogadtatott, a kísérleti bizottmány által öszhangulag javaslóit két módosítással. Mint állítják, a szolgálat szükségeinek kielégítése végett haladéktalanul 200,000 ily uj mintájú fegyver gyártása fog eszközöltetni. — A „France“ szerint újra meg fognak kezdetni az alkudozások, egy Francziaország s Ausztria közt köteudő kereskedelmi szerződés iránt. Ezen két hatalmasság közt 3 más szerződés van már paraphirozva, t. i. a hajózási, a consulatusi- s az irodalmi szerződések. — Paris, szept. 6. Napoleon császárnak Lavelettehez intézett levele a hírlapoknak adandó irányt illetőleg desavoualja Francziaország harczias nagyobbodási terveit. - Cowley Mal- hesbury által helyettesittetnék. Olaszország. A „Nazione“ következő félhivatalos jegyzéket közöl: „Némely lapok folyvást ismétlik azon hirt, mintha az olasz kormány a római udvarnál újra alkudozásokat kezdett volna meg, a szept. 15-diki egyezmény legközelebbi lejárása tekintetéből. Mi kijelenthetjük, hogy ezen állításban a valóságnak még csak árnyéka sem létezik. Kormányunk szigorúan hü lévén az egyezményekhez, bevárja, mig az idő s az események a római főpapok eszméiben előidézendik azon gyökeres módosulást, mely nélkül semmiféle alkudozás sem juthatna kedvező eredményre. A franczia kormánynak e tárgyban tulajdonított sürgető határozatai pusztán a képzeletben léteznek. Páris s Florencz közt ezen kérdésben szintúgy, mint a két országot érdeklő minden más kérdésben, tökéletes egyetértés uralkodik.“ Florenczb öl szept. 10-ről jelentik, hogy a király dec- retumot bocsátott ki, mely által a háború tartamára belépett önkénteseket szétbocsátja, s a rendes hadseregből 58,000 embert küld haza szabadságidőre. Oi •oszország. A „Journ. de St. Petersbourg“ a Manteuffel porosz tábornok pétervári küldetésének czélját és eredményét illetőleg igy nyilatkozik: A cs. kabinet a semleges hatalmakhoz azon indítványt intézte, miszerint Európa hivassék föl ama területi s politikai változások megítélésére, melyek a közösen aláirt szerződéseken alapuló súlyegyent illetik. Ezen javaslat a többi kabinetek által nem támogatatott. Már valamint most az európai solidaritas elve a jelen perczben maguk ama hatalmak által lön mellőzve, melyek beleegyezése azon solidaritasnak egyik föltételét képezi, úgy a cs. kormány is minden további véleménynyilvánítástól tartózkodott. E szerint fentartva marad számára, hogy maga ítéljen, mint európai nagyhatalmasság, Oroszország jogai iránt; s szintúgy fentartja magának cselekvési szabadságát. A nemzeti érdekek fognak Oroszországra nézve egyedüli zsinórmértékül szolgálni. Minden egyéb, mi eddig a sz.-pétervári kabinet határozatai iránt közöltetett, teljesen alaptalan.“ Németország. Poroszország és Hessen Darmstadt nagyher- czegség közt a béke szept. 3-án megköttetett. Darmstadt 3 millió hadikárpótlást fizet, és átengedi Felsö-Hessen északi részét, miáltal az összeköttetés Wetzlárral helyreállittatik; végre Homburg is átengedtetik. — Az „International“ szerint azon alkudozónak, kit a han- noverai király saját jogai s érdekeinek védelmére küldött Berlin be, Bismark azt válaszold, hogy száműzetni s vagyonai el fognak koboztatni, ha tovább is folytatná a megbukott dynastia javára tett lépéseit. — A porosz képviselőház nagy többséggel elfogadta az indemnitási törvényt, úgyszintén a 154 millió tallérnyi hitelre vonatkozó törvényt is. — A „Nordd. Alig. Ztg.“ Moustier marquis kineveztetésé- ben, ki — szerinte —jól ismeri a német kérdést, újabb zálogát látja annak, hogy a Porosz s Francziaország közti viszonyok igen szívélyesek fognak maradni. — A Szászországgali béketárgyalások igen lassan haladnak előre; a szász király Poroszország követeléseire, melyek mellett Szászország önállósága illusoriussá válnék, ráállani vonakodik. Duiiafejedeleniségek. Bukarestből Írják: Az itteni orosz barátok igen tevékenyek; számos emissarius vonul helyről helyre az országban, úgy hogy nem sokára valami lázadásról fogunk hallani, melynél az Észak beavatkozása alig fog elmaradni. — A Porta, nem tekintve belső zavarait, a crétai mozgalmat és az orosz propagandát, nem igen mutat a hohenzollerni iránt kiegyezkedési hajlamot. Amerika. Mexikóban az „Indep.“ szerint oly nagy a pénzhiány, hogy már a seregek sem kapják ki zsoldjaikat; az anarchia nőttön nő. Pueblaban nyíltan hirdetik Juarez és Sancta Anna proclamatióit, végre a bennszülött hadseregben annyira nem lehet bízni, hogy az ausztriai légió, midőn Matamoras körül a ju- aristákat megverte, a bennszülött császári katonák által hátul tá- madtatott meg, és igy két tűz közé jutván, kénytelen volt visszavonulni. Eger város közigazgatási hatóság ához. Szőlő-termésünket, legalább a várostól nyugatra fekvő hegyeken, a köznép nyelvén úgynevezett fekete ragya által rendkívüli veszély fenyegeti. A termés, és méf”ennéFis legérettebb része, szárad és hull; s a ki szőlejét tüzetesebben megfigyeli, el- bámul a rohamos sebességen, melyei e baj terjed, midőn látja, hogy hol még néhány nap előtt semmi bajt sem észlelt, vagy legfelebb itt ott egy-két lepergett szem mutatkozott a tőkék alatt, ma már fürtök hevernek a földön, s a vizsgálat nem hagy fenn semmi kétséget az iránt, hogy 7—8 nap alatt az összes termés a földön, sőt ha eső jő közbe, a föld alatt lesz. Ez okból a szőlőbirtokosok aggódnak, s nyugtalankodnak, és a szüretnek haladéktalan megeresztését követelik elaunyira, hogy magamnak is alkalmam volt számos szőlő-tulajdonossal szót válthatni a kapások osztályából, kik nyíltan kimondották, miként jövő hétfőn, történjék aztán bármi, hozzáfognak a szürethez , sőt tudvalevőleg a veszendő termést már most is többen szedik. Teljes figyelésen, és tapasztaláson nyugvó meggyőződésem szerint, magam is csatlakozom ezen óhajtás és követeléshez, és többek nevében is felkérem a város hatóságát: miszerint a szüret idejének megszabására vonatkozó követelt, de a nagy rész által még a köznépből is, alaposnak el nem ismert jogát úgy gyakorolja, hogy a birtokosoknak, már különben is a csapás láttára eléggé ingerült hangulata a halogatás által ne fokoztassék, annyiak érdeke ne koczkáztassék, és elvégre is ne legyen alkalom arra, hogy vagy a város intézkedése ne érvényesüljön, vagy j pedig a birtokosok házait kelljen kereset alá vonni, szóval, óhajtjuk és kívánjuk, hogy a szüret jövő hétfőn, azaz f. hó 17-én legalább a szalóki oldalon szabadittassék fel. Egy szőlőbirtokos. Ugyancsak az egri szüretet illetőleg egy másik szőlősgazdától a következő, épen ellenkező nézetet tolmácsoló sorokat vettük: A napokban azon hírrel leptek meg, hogy f. hó 20-án megtartják a szüretet. Én e hírnek hitelt nem adtam, mert nem hiszem, hogy találkozzék Eger müveit népe közt, ki Eger borának jóhírét készakarva megrontani törekednék, akkor, midőn jeles borra legjobb kilátás van. Tegnap összejártam a Sikhegy legjobb részét, és alig találtam egy élvezhető fürtöt, de félig zöldet igen sokat. Hogy lehet tehát ily állapotban szüretről beszélni ? Azt mondják, vesz a szőlő; igaz, itt-ott láthatni egy veszendő fürtöt, de hiszen minden gyümölcsből lehull a hibás, és azért kinek jutott még eszébe,hogy éretlenül leszedje? Nem árt, ha kis számadást teszünk; például egy gazda 20-án szüretel 100 hordóval ; ezen bor nem sokkal lesz jobb a lőrénél, és tegyük, eladhatja hordóját 10 írtért, kap tehát érte 1000 frtot. Ha két hét múlva szed, talán csak 80 hordóval szűr, de bora meg fog érni legalább 20 frtot; kap tehát érette 1600 frtot, vagy sokkal többet, ügy hiszszük, könnyű a választás. Véleményem szerint még október elején is elég korai lesz a szüret. Hallomás szerint a szomszéd o s t o r o s i hegyeken a szüret 24-én fog tartatni. Úgy látszik, az ostorosi gazdák sem szeretik a jó bort. Egy szőlőbirtokos. Vegyes hírek. **(A helybeli kath. legényegylet) alakulásának hatodik évfordulati napját f. hó 8-án következőleg ünnepelte meg. Délelőtt az irgalmas-szerzet templomában a 10 órakor tartott istenitiszteleten jelentek meg az egyleti tagok és az Úr szent asztalához példás buzgósággal járultak. Az egylet alelnöke nagyon- tisztelendő Skody József úr ez alkalommal a vallás üdvös befő lyásáról úgy egyesek boldogitására, mint a társadalom jólétére
