Eger - hetilap, 1866
1866-08-30 / 35. szám
291 Politikai hírek s események. Ausztria. Veronából írják, hogy az osztrák foglyok kiváltása az olasz fogságból már megtörtént. Valamennyien nagyon panaszkodnak a fogságban tapasztalt bánásmód miatt, kivéve azokat, kik Garibaldi önkéntesei által fogattak el; a tisztek nevezetesen azt mondják, hogy jó, és a legelőzékenyebb bánásmódban részesültek. Garibaldi kijelentette, hogy mindenkit agyonlövet, ki valamely fogolylyal roszul bánik; ennek folytán senkinek sem volt oka panaszkodni, s az irántuk tanúsított bánásmódért valamennyien teljes elismerésöket fejezik ki. — Az „Ostr. Ztg.“ azt Írja, hogy most, midőn az adóhátralékoktól nagyon kell tartania a kormánynak, szó sem lehet adóemelésről (mint némelyek beszélték.) A kormány Ugyekszik egyfelől az állam adóerejét emelni, másfelől a kiadásokat kevesbitni. Ezen nagy feladatot a kormány csak a néppel kezetfogva érheti el, azaz: a nép képviseleteinek lesz fentartva. De addig is a kormánynak gondoskodnia kell a pillanat szükségeinek fedezéséről, s alig lenne erre egy-egy alkalmasabb mód, a közlekedési esz- | közök szaporításánál, oly módon, hogy az a termelést előmozdítsa, s igy az adóerőt nagyobbitsa. Egyszersmind az adóterhek is apasztandók, de ez csak későbbi közös tanácskozások eredménye lehet. Valótlan különösen azon állítás, mintha a szelvényadót akarná emelni a kormány. Áugolország. A „Times,“ valamint a „M. Post“ valószi- | nünek tartják, hogy a hannoverai király Angolországban fog letelepülni, s újra fölveendi a Cumberland herczeg angol czimet. A hannoverai királyon kívül, úgy látszik, még több más birtokvesztett német fejedelem is Angolországba fog menni. A Hughes-készüléknek legtöbb jelentősége van azon hosszú, tenger alatti vezetékeknél, melyeknél a villanyfolyam csak gyengén működhetik, azért jelenleg az indiai vonalra a persiai öblön át már ez alkalmaztatott. Alkalmazása legújabban nemcsak a fran- czia sodrony-hálózatban, hanem az angol s orosz vonalokon is mindinkább terjed. Nyomtató képessége mai javított szerkezetének 60 szóra emelkedett egy első perczben. Egy rendes szónok csak még egyszer oly sebesen beszél, mint a telegraf ir, és most azon fáradoznak, hogy irósebességét fokozva képes legyen a kimondott szót azonnal távirni. Mi bámulandó, mi nagyszerű tünemény lenne az, ha a parliamentekben kimondott szó egyszerre villanysodronyokra repülne, s Európa több pontjain ugyazon órában a beszédet már e telegraf által lenyomatva olvashatnók ! ... er. Hő nyarak. A legrégibb kimutatásokat 484-ik évről találjuk, melynek nyara oly rendkívül hő és száraz volt, hogy még a szölötö és olajfa is kiszáradt. A 6-ik század közepén nagy és tartós hőségtől kisért ragály tölté el Egyiptomtól kezdve egész Európát; ez heves láz, főfájás, képzelgés és eltompultsággal kezdődött, s a leghevesebb vérhányás és láz közepeit ezrenként haltak az emberek. — E baj általános félelmet keltett, a betegek támadó betegségök kezdetén megholtaktól és kísértetektől hitték magukat Űzetni és megfogatni, vagy halált jósló hangokat vélének hallani. Sokan templomokba és elszigetelt helyekre siettek a szentek segélyül hívása végett, sokan vízbe dobák magukat. Az 590-iki hő nyár a burut- lázról nevezetes; ez heves főfájással kezdődött, melynél a beteg gyakran egészen eszméletlenül rogyott össze, mi alatt a halál heves tüsszentés és ásitás közben rögtön bekövetkezett. így az I. Gergely pápa által ezen csapás enyhítése végett tartott körmenetnél 80 személyeseit ezen baj áldozatául, aligkezdénekugyanFrancziaország. A Eajna-határ kérdése, mint Párisból erősitik, némelyek szerint tavaszig, mások szerint a jövő évi világkiállítás berekesztéséig elnapoltatok. Addig Francziaország készül, hogy minden eshetőségre készen legyen. A franczia hadsereg közt hirszennt rövid idő alatt 200,000 gyorspuska fog kiosztatni, melylyei már kísérletek is tétettek a legjobb sikerrel. — Franczia és belga lapok csaknem meghiúsultnak állítják Charlotte mexikói császárné küldetését, minélfogva Miksa császár lemondását valószínűnek s közellevőnek hiszik. A mexikói császárné más versiok szerint levelet kapott Napoleon császártól, melyben ez sajnálkozását fejezi ki, hogy nem léphet többé vissza egyrészről az Egyesilltállamokkal történt megállapodásától, másrészt a Miksa császárral, Saillard báró által kötött stipulati- óktól. A mexikói ügy a „Bund“ párisi levelezője szerint átalán- véve nagyon roszul áll. Az Eszakamerika és a törvényhozótest irányábani viszony legfölebb azt engedi meg a császárnak, hogy Mexikó kiürítését lassítsa, hanem a budget és a közvélemény egyhangúsága lehetlenné teszik neki uj pénzáldozatokat hozni. A mexikói udvar péuzszüksége hirszerint roppant. Miksa császár lemondása okvetlenül be fog következni, és Bazaine marsai visz- szatérését, a mely januárban történnék meg, alkalmasint akadályozni fogja, miután a francziák Mexikóban nagy veszélynek vannak kitéve. A mexikói császár lemondása előtt közzéteendi azon leveleket, melyekben a császár a legbiztosabb Ígéreteket tette neki, hogy Miramareból leendő elutazásra bírja. Törökország. A Portának a Dunafejedelemségeken kívül Kréta szigetével is nagyon meggyűlt a baja, melynek lakói, miután követeléseiket a török kormány visszautasította valna, fegyis tüsszenteni, azonnal halva rogytak össze. Innen származtathatók a tüsszentésnél e szólamok* „Segítse Isten!“ vagy „egészségére!“ A 849, 867. és 874-iki években a tartós hőre és aszályra nagy éhszükség következett, mi az utóbbi évben nagy mennyiségben megjelenő sáskasereg által még fokoztatott. — Ezek Német- és Francziaországon mérföldnyi terjedelmű csoportokban húzódtak keresztül, megettek mindenféle növényt, mit csak találtak, és végre a tengerben lelék sírjukat. A 987 és 988-iki években Német- és Angolországban az aszály épen ily éhszükséget eredményezett. 927-ben pedig Németországban veszélyes gyuladó-ragály mutatkozott, az úgynevezett szent Antal tüze, s nagy pusztításokat okozott. E ragály csakhamar a benső szervekre vette magát, erre heves görcsök álltak be, s a betegek közönségesen elhaltak, némelykor azonban a gyuladásba jött tagok roncsoltattak le. E végből kórodák (Antal-házak) építtettek, vezeklési gyakorlatok és zarándoklások rendeztelek. A 12 ik század vége felé kezdett először eltűnni e kellemetlen csapás. 1022-ben a nyár szerfölötti heve és szárazsága az emberi és állati egészségre igen kártékonyán hatott. Az 1113-iki kemény télre oly hő nyár következett, hogy a fák meggyuladtak. Az 1135-iki év hasonlag a nyár és ősz iszonyú aszályáról nevezetes, mely némely tájakon egész 1139-ig tartott. 1186-ban már májusban arattak, és augusztusban szüreteltek. Az 1231-diki év julius és augusztus havaiban Dél-Németországban oly nagy volt a hő, hogy az évkönyv jelentése szerint, a fövenyben meg lehetett főzni a tojást. Az 1302-ik év különösen csodálatraméltó volt, mivel a télnek két szerfölött hideg, a nyárnak pedig 2 különösen meleg napja vala. 1313-ik évben a nagy höség-szülte ragály miatt Wormsban 6000-en, Mainzban 16,000-en, Strasszburgban 13,000-en, Bázelban I4,000-en, Kölnben 30,000-en haltak meg; — s az állatok nagy mennyiségben búlltak el, — a földeken és falvak utczáin az ember mindenütt csak bullákra talált. A drágaság annyira *
