Eger - hetilap, 1866

1866-07-12 / 28. szám

IV. évfolyam. 28. szám. Julius 12-én 1866. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzotl sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Busti-hdz, 803. szám), — Jentsch G. könyvkereskedése 8 minden cs. kir. postahivatal. Felhívás Magyarország hü népeihez! A gondviselés keze súlyosan nehezedett reánk. A harczban, melybe nem enakaratom, hanem a vi­szonyok kényszerűsége ejtett, minden emberi számítás meghiúsult, egyedül azon bizalom nem, melyet derék had­seregem hősi vitézségébe fektettem. Annál fájdalmasabb ama súlyos veszteség, mely ebát­rak sorait érte, és atyai szivem minden érdeklett családdal együtt érzi az e csapás feletti fájdalom keserveit. Hogy az egyenetlen küzdelemnek véget vessek, hogy időt és alkalmat nyerjek, a hadjárat által támadott hé­zagokat pótolni, és a haderőt birodalmam északi részein dúló ellenséges csapatok irányában öszpontosithatni, nagy áldozattal fegyvernyugvás megkötése iránti tárgyalások­ba egyeztem. És most teljes bizalommal fordulok Magyarországom hü népeihez, — nehéz időkben ismételten tanúsított áldo­zatkészségükhöz. Ennek birodalmam minden népei erőfeszítésével kell találkoznia, hogy az óhajtott békének méltányos feltételek alatti megkötése biztosítva lehessen. Erős a hitem, hogy Magyarország harczképes fiai, az ősöktől öröklött hagyományos hűség érzete által vezérel­tetve, önként fognak sietni zászlóim alá véreik segélyére és a hadi események által közvetlenül is veszélyeztetett ha­zájuk oltalmára. Seregeljetek tehát minél számosabban a megtámadott birodalom védelmére; legyetek méltó fiai vitéz elődeitek­nek, kik hős-tetteik által hervadhatlan babérkoszorút fűz­tek a magyar név dicsőítésére. Bécsben, 1866. julius hó 7-dikén. . Ferencz József s. k. Pest, júl. 10. A testvérfővárosok nem remélt szerencsében részesültek, Ö Felsége a királyné nehány napra körünkbe érkezett, hogy legmagasb megjelenésével megvigasztalja az itt elhelyezett, több ezerre menő sebesült harczosokat, s nemes szivének részvé­tével balzsamot csepegtessen sajgó sebeikre. A fogadtatás, miután minden ünnepélyesség eltiltatott, egyszerű, de annál szívé­lyesebb s tiszteletteljes volt. Az indóháznál a tárnok ő exeja bájos nejével, Deák Ferencz, Szentiványijgr. Szapáry, gr. Almássy, b. Kemény Zsigmond, Szentkirályi, Kovács László, Somsich Pál, s több képviselő, és mágnás, Rottenbiller polgármester sat. nagy, hullámzó néptömeggel fogadták 0 Felségét. A lovagias magyar nemzet törhetlen hűséggel s fájó rokonszenvvel üdvözli Ö Felségét Magyarország földén ! Az események rohanva haladnak. Minden pillanat uj és uj meglepetést hoz, melyek uj politikai irányt jelölnek. Velencze föltétien átadása nem a pillanat müve volt. Ez iránt már előbb élénk tárgyalások folytak, és az átengedés eszméje a mélyebb- ben látó politikusok között, kik a nehéz pillanatokban a helyzet uraivá lőnek, sok pártolót számlált. Ausztria ezen lépése Euró­pában átalános rokonszenvvel találkozott, kivévénaz önhitt poro­szokat és a tulvérmes reményű olaszokat. Páris e hírre fényesen kivilágittatott. A fegyverszünet a legújabb tudósítások szerint még nincs megkötve. Benedek e részbeni lépését 0 Felsége nem helyesel­hette. A porosz föltételek el nem fogadhatóknak találtattak. Mind a fegyverszünet, mind az ennek folytán megkötendő békére nézve Napoleon vállalta magára a közbenjárást, ki mint a „P. L.“ tegnapi esti lapja írja, a Poroszország által tett föltételeket szintén elfogadhatlanoknak találja, és e helyett állítólag azon föltételek tűzettek volna, ki Francziaország részéről, hogy a poro­szok Csehországot ürítsék ki, az eltávozott fejedelmek állíttassanak vissza, és a hadi költségekről kölcsönösen mondjanak le. A külügyi nagyhorderejű kérdések mellett, mint a „Debat­te“ állítja, 0 Felsége elnöklete alatt Bécsben tartott miniszteri tanácsokban élénk tárgyalás alá kerültek a belügyi kérdések is. A magyar országgyűlés hir szerint rövid idő alatt újra egybe fog hivatni, hogy a kiegyezés Magyarországgal 0 Felsége kez­deményezése mellett a legrövidebb utón létrejöjön. Okunk van minden jót remélem. Élénk benyomást tett itt azon hir, hogy a volt honvédsereg több törzstisztje együttesen fölirt 0 Felségéhez, felajánlva szol­gálatukat a trón, a haza és birodalom védelmére. Már több nap ótahire járt,hogy az ujonczozás Magyarországra nézve fölfüggesztetik. E hirt most hitelre méltó táviratokon kívül megerősiteni látszik 0 Felségének Magyarország népeihez inté­zett fölhívása is, melyben a fejedelem azon erős hitét fejezi ki, hogy Magyarország harczképes fiai önként sietendnek véreik se­gélyére s a hadi események által közvetlenül is veszélyeztetett hazájok oltalmára. Eger, jul. 11-én. A julius négy utólsó napján vivott csehországi harcz után, melyben a porosz táborkar főnökének jelentése szerint, a mi veszteségünk mintegy 30—40,000 emberre rúgott volna, Benedek táborszernagy Königgrätz felé vonult vissza, hogy a döntő csa­tát, mig a nagyon kimerült sereg magát kissé rendbe szedheti, elnapolhassa. Azonban a sors keresztülhúzta az osztrák hadvezér számí­tását. A győztes poroszok föltartóztatlanul nyomultak előre, hogy az osztrák hadsereget, mely Josephstadt és Königgrätz közt fog­lalt állást, még elgyengült állapotában döntő csatára kényszerít­sék. A támadás porosz részről jul. 3 án történt, mely nap örökre emlékezetes marad a történetben. E csatáról, mely az összes északi hadsereg által vivatott a

Next

/
Thumbnails
Contents