Eger - hetilap, 1866
1866-06-14 / 24. szám
IV. évfolyam. 24. szám. június 14-én I860. Előfizetési dii: Egész évre . . 5 ft — kr Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra '. — 44 „ EGER Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejébe», minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmit hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad •• a szerkesztőség (Busti-Mz, 803. szám),- J entsch G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. Damocles kardja. A semleges hatalmak, névszerint Angol-, Franczia- és Oroszország, minden erejük megfeszítésével tettek kísérletet — habár egynémelyikök bizonyára csak szinleg — a fenyegető háború meggátlására, s e czélból congressust indítványoztak, de az, miként előre látható volt, létre nem jöhetett; majd miniszteri confe- rentiát hoztak javaslatba, mellnek létrejövetele a múlt hét elején még némi valószínűséggel birt, s a vérmes reményíiek attól, ba nem is tartós, legalább pillanatnyi eredményt is vártak. Ma már biztosan constatálhatjuk, hogy'a conferentia-terv is halva született, s igy a béke fentartásának legutolsó reménysugára is elenyészett. S mindennek ki az oka? Természetes, hogy a bűnbak Ausztria, mert leplezetlenül kijelentette, hogy a conferentiában csak oly föltétellel vesz részt, ha mindazon hatalmak, melyek a tanácskozmányban részt vesznek, lemondanak saját külön érdekeiknek mások rovására leendő érvényesítéséről, nevezetesen, ha a Velencze átengedése iránti kérdés a conferentián teljesen mel- löztetik. E nyilatkozat folytán Párisban kijelentették, hogy Ausztria kikötései által az értekezlet meghiusittatott. A háború kitörését tehát most már minden órán várhatjuk, s ha nem csalódunk, ennek közvetlen előidézője azon bátor lépés leend, melyet Ausztria legközelebb az Elbe-herczegségek ügyében tett. Ausztria ugyanis, látván, hogy az Elbe herczegségek ügyét Poroszországgal soha tisztába nem hozhatja, azt a német szövetséggytilés intézkedése alá bocsátotta, egyúttal felhatalmazván a holsteini helytartót, a bolsteini rendek egybehivására. E lépés valóságos dühbe hozta a porosz kormányt, s félhivatalos lapjában többek közt ekkép nyilatkozott: „A holsteini rendek összehívása egyenes kihívás háborúra Poroszország ellen ! összehívni az ottani országgyűlést oly czélból, hogy a herczegség maga határozza el, kit akar uralkodóul elismerni: oly tett, mely a gasteini szerződést megsérti, és Porosz- ország fejedelmi jogait megtámadja: a miért is Poroszország kénytelen lesz ellenszegülni.“ A fenyegetést csakhamar tett követte, mert mint a lapok jelentik, a poroszok csakugyan bevonultak Holsteinba, azon kijelentéssel, hogy Ausztriának is szabadságában áll, az eddig egyedül porosz seregek által megszállva tartott Scbleswigbe bevonulni. Ez erőszakos lépés következtében az osztrákok tiltakozás mellett Altonába vonultak vissza, hova a helytartóság és kormány székhelye áttétetett. E tény — mond a „Wiener Abendp.“ — rendkívül nagy nyomatéku, mert Poroszországnak a gasteini con- ventiótól való egyoldalú visszalépését, s példátlan szerződésszegést árul el. Csupán a holsteini osztrák kormányközegek mérsékletének köszönhető, ha Poroszország jogtalan s igazságtalan lépéséhez legott nem csatlakozik véres, s következményeiben be- láthatlan összeütközés. Hogy mit fog tenni Ausztria legközelebb, még bizonytalan; tájékozásul közöljük itt egy lapnak következő tudósítását: „Bécsi jól értesült körökben erősítik, miszerint a poroszoknak Holsteinba bevonulása által előidézett casus belli Ausztriának közvetlen actióját nem vonandja maga után, hanem azon körülménynél fogva, mely szerint Ausztria a holsteini ügyet a Bund- ra szállította át, a Poroszország elleni actio megkezdése is ez utóbbiakra hagyatik. Ezen actio egyelőre abban állna, hogy Poroszország ellen a szövetségi executio foganatosítása fog indítványoztatok Poroszország erőszakos lépései tehát egyelőre nem fognak támadó eljárást maguk után vonni az osztrák északi hadsereg részéről, de ha sikerül a Bundot a neki átengedett jog tettleges megvédésére bírni, az e végre kirendelt hadjutalékok Gab- lenz altábornagy csapataihoz csatlakozandnak. A politikai határozatok súlypontja ennélfogva most Frankfurtban fekszik, miként a katonai actioé az Elbénél. Magától értetik, hogy minden pillanatban oly esemény következhetik be, mely a feltornyosult vihar átalános kitörését vonhatja maga után.“ Beleharap-e a német szövetség a savanyu almába, a Porosz- ország elleni executio foganatosításába? ismerve a szövetség eddigi ingadozó, huzavona eljárását, nem merjük hinni; de véleményünk szerint a szövetségi executio czéltalan is volna, mert azon meggyőződésben vagyunk, hogy mire az foganatosíttathatnék, az ágyuk Ausztria és Poroszország közt már javában dörögni fognak. A casus belli a holsteini ügyben már jelen van, s az okozat az okot bizonyára gyorsan fogja követni. Inségügy. Ö Felsége következő legf. kéziratot méltóztatott kibocsátani a magyar udv. cancellárhoz ; Kedves Majláth! Élénk sajnálattal értesültem, hogy magyar királyságom nagy részében az aszály és fagy a dús aratás iránti kilátást megsem- misitette. Ezen esemény tudomása Engem annál fájdalmasabban érintett, minthogy nevezett királyságom lakosságának különösen azon része látszik újólag a szorongatott helyzetnek kitéve lenni, mely már a terméketlen éveknek egész sora által, különösen pedig az 1863-iki aszály által keményen sujtatott. Ennek folytán elrendelendőnek találom, miszerint tárnok- mesterem elnöklete és vezetése mellett haladéktalanul egy bizottmány alakittassék, melynek feladata leend: minden mérvadó viszonyok pontos megfontolása után, az ut és mód iránt, továbbá a sikeres segítés eszközei, valamint ezek elöszerzése és felhasználása iránt kimerítő javaslatokat terjeszteni elő. Számitok rá, miszerint kormányom eljárása az országban és különösen az országgyülésileg egybegyült rendek- és képviselőknél készséges gyámolitásra találand. — Midőn önnek ide vonatkozó javaslatait elvárom, egyszersmind megvárom öntől, hogy ön azokat Nekem lehető sietösséggel fölterjesztendi. Bécs. jun. 6. 1866. Ferencz József, s. k.
