Eger - hetilap, 1866

1866-06-14 / 24. szám

202

Ugyanez Ügyben a „Sürgöny“ a következőket írja:

A legközelebbi szokatlan időjárás által országszerte okozott károk lehető orvoslása a kormány által már is beható tárgyalás alá vétetett, — s mint értesülünk, a fennebb közlött legfelsőbb kézirat következtében oly intézkedések tétettek, miszerint a rögtöni segélyezés legsürgősebb szükségeinek fedezésére az ez idő szerint teljesen kimerült országos alap a kellő előlegekkel, annak idejében leendő viszszatérítés terhe alatt, rögtön elláttassék. Továbbá kir. tárnokmester ur őnmlga már tegnap Bartal György s gr. Zichy Nándor alelnököket s Ribári József m. k. helytartó- tanácsi tanácsos, Lónyai Menyhért és Somssich Pál képviselő urakat, továbbá Korizmics László urat, a m. gazd. egylet alelnö- két, s Kochmeister Frigyes urat egy értekezletre hivta meg, melyben ezen elemi csapás által előidézett szükségletek tekintetében több eszmék s indítványok pendittetvén meg, azok, a mennyiben későbbi teendőkre vonatkoznak, előleges tanulmányozás tárgyául tűzettek ki addig, mig a kívánt hü és részletes adatok beérke- zendnek; egyelőre szükségesebbnek tartatott, hogy a hatóságok utján, erélyes intések és buzdítások által, az iránt tétessenek lépések, hogy a tönkrejutott vetések pótvetemények által pótoltassanak. E részben azonnal részletes és kimerítő utasítás bocsáttatott a vármegyék főispánjaihoz; egyszersmind a kellő intézkedések megtétettek, hogy ezen pótvetemények vetömagvai- nak beszerzése, — mennyiben az egyes kárvallottak erejét felülmúlná, vagy pedig azok egyes vidékeken kellő mennyiségben fel nem találtatnának, a központi hatóság elögondoskodása folytán akadályt ne szenvedjen. Reméljük, hogy a tett intézkedések czél- szeriisége, s a kormánynak a fenyegető baj elhárítására irányzott állandó törekvése, valamint az időközben több oldalról érkezett,

s. részben kedvezőbb vidéki tudósítások a közönségnek megnyugtatására szolgálandnak.

Országgyűlési munkálódások.

Az országos bizottmányok e hét folytán is több albizottmá- nyi tanácskozást tartottak, melyekben részint a tárgyalási sorrend, részint maguk a felveendő tárgyak állapíttattak meg.

A bizottmányok ezen tárgyalásai mellett a képviselőház két nyilvános ülést is tartott, mely alkalommal több, a képvise- löházhoz érkezett s többnyire magánérdekü kérvény terjesztetett elő, és a nemzetgazdasági bizottmány tett jelentést azon felirati javaslatról, melyet a fenyegető Ínség alkalmából 0 Felségéhez leendő fölterjesztés végett javaslatba hozott.

Ez alkalommal mutatta be az elnökség a többi kérvény között a hevesmegyei törvényszéknek is kérvényét, melyben Csiky Sándort, Eger város képviselőjét bizonyos takarékpénztári részvények iránt kihallgattatni kéri. Ugyané tárgyban Csiky Sándor is adott be nyilatkozatot, mely az előbbivel együtt a kérvényezési bizottmányhoz, és pedig Ghiczy Kálmán indítványa értelmében azon határozattal tétetett által, hogy ez ügyben minél- előbb tegyen jelentést.

Az inségügyben előterjesztett felirati javaslat teljes szövegében igy hangzik:

„Az időjárás viszontagságai, a késő tavaszi fagyok, pusztítást okoztak hazánk több vidékén. A szőlők, a gabonanemüek, a gyümölcs és tavaszi vetemények nagy része sok helyütt megsem- misittetett.

A kárnak és fenyegető veszélynek egész terjedelmét határozottan megállapítani még most nem lehet, mert ehhez részletes adatok volnának szükségesek, és az ezutáni időjárásnak jó vagy rósz folyama sokban enyhítheti vagy fokozhatja a bajt. Annyit azonban már eddig is bizonyos adatok kétségtelenné tesznek, hogy a legkedvezőbb esetben is méltán tarthatni az ország több részében bekövetkezhető Ínségtől.

Magán-segélyzések utján e rendkívüli bajt elhárítani nem lehet, mert az évek óta egymást váltó elemi csapások, az 1863-ik évi súlyos Ínség, melynek terhei még most is nyomják a földművelőket, a marhavész, mely éveken át nagy mértékben pusztított, s ezeken felül az ország alkotmányos befolyása nélkül folytonosan növekedő közterhek, kimerítették a nép erejét, s az jelenleg magán segíteni nem képes. A f enyegető rendkivüliveszély tehát rendkívüli eszközöket tesz szükségessé.

Ha felelős kormány unk volna, felszólítanék azt a czélszertt intézkedések megtételére: az terjesztene Felséged elé a veszély elhárítására szükséges módokat, és ha a rendkívüli segédeszközök megszerzése az országgyűlés közbenjöttét kívánná, felszólitná Felséged nevében közreműködésre az országgyűlést is. — Ha törvényhatóságaink alkotmányos állapotban volnának: azok, a megyei köz-élet nyilvánosságának ellenörködése mellett, a nép bizodalmának segítségével sok bajt megelőzhetnének, s a veszélyt sokban enyhíthetnék.

De miután sem a felelős kormány, sem a törvényhatóságok alkotmányos hatósága még vissza nem állíttatott, a jelen nehéz körülmények között, melyek halasztást nem szenvednek, egyenesen Felségedhez járulunk, mint országunk örökös királyához, s hódoló tisztelettel kérjük Felségedet, méltóztassék a kimerült népnek nehéz sorsát minden lehető módon enyhíteni, s a fenyegető bajnak megelőzésére, királyi hatalmával olyképen intézkedni, hogy a szükséges segélyzésre megkivántató összegek mielőbb megszereztethessenek, s a nép szivét és bizalmát megnyerő pontossággal, gyorsan, kizárólag a kitűzött ezélra fordittassanak.

Mi az országgyűlés részéről ezennel kijelentjük, hogy, ha a fenyegető ínségnek elhárítása a jelen rendkívüli körülmények között rendkívüli erőfeszítést igényel, s az országgyűlés hozzájárulását is szükségessé teszi, az országgyűlés mindazt, mit e részben alkotmány és törvény szerint tehet, a legnagyobb készséggel megteendi.“

E javaslat a 11-én t ártott képviselői ülésben vétetett tárgyalás alá, midőn is Deák Ferencz indítványba hozá, hogy miután 0 Felsége az inségügyben már intézkedéseket tett; a tervezett felirat föl ne terjesztessék.

Minthogy azonban Kállay Ödön és Halász Boldizsár erre nézve külön indítványokat terjesztének elő, melyek szintén kinyomatni rendeltettek, a tárgyalás f. hó 13-ra halasztatott el. Biztosan remélhetni, hogy a ház többsége Deák Ferencz indítványa értelmében fog határozni.

Szózat Miskolczról.

Miskolcz, juniushó 10.

A közelebbi napokban kiválólag előtérbe lépett külpolitika és a minden perczben kitörhető európai háború, melynek eredménye hazai viszonyaink alakulására is jelentékenyen befolyhat, nem köti le figyelmünket annyira, hogy közönyösek tudnánk lenni hazánk közjogi és beiké rdései iránt, melyeknek megoldásával az 1 országgyűlési bizottmányok több kevesebb gyorsasággal épen j most foglalkoznak.

Kétszeresen fokozódott ez érdekeltség, mióta a vallás- és oktatásügyi országgyűlési bizottmány is megalakult, és munkálatát megkezdé. Ennek feladata és hatásköre iránt annál inkább óhajt mindenki tisztába jőni, minél átalánosabban tudva van, hogy az 1848-dik évi XX. t. ez. 3. §. a vallás- és oktatási ügyben előbb az illető hitfelekezetek meghallgatását rendeli el, és helyezi kilátásba.

Nálunk, Borsodmegy ében, a katholikusok jogaik teljes épségben leendő fentartása- és függetlenségök megóvása tekintetéből már 1861-ben, a jeles és országosan ismert Bükk Z s i g- m o n d az időbeli első alispán vezérle te mellett egy emlékiratot