Eger - hetilap, 1866
1866-04-12 / 15. szám
IV. cTfolyatn 15. szám. Április 12 én 1866. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft kr, Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 41,, EGER, Hirdetésekért ■ minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Kiölizetcseiqst elfogad, a s minden cs. kir ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS CZIMÖ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP 1866-ik évi folyamára. Előfizetési föltételek. Egész évre ....................................................5 ft — F élévre ...............................................................2 ft 50 kr. N egyedévre. . . .....................................1 ft 30 kr. E gy hónapra...............................................— 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Busti-ház 803. sz.) bérmentesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Pest, april 9-én A képviselőház a húsvéti szünetelés után f. hó 11-én fogja megkezdeni nyilvános üléseinek tartását. Ezekben csakhamar érdekes tárgyak kerülnek napirendre, milyenek a többi között: a bizottmányok javaslatainak előterjesztése, a második alelnöki és hatodik jegyzői állomásnak betöltése stb. A bizottmányok munkálataikkal már csaknem teljesen készen vannak. Az országgvülés teendőinek kidolgozásával megbízott tizenkettes bizottmány, mint a „Pester Corr.“ értesül, hét külön bizottmány megválasztását hozandja javaslatba, melyek elseje az erdélyi viszonyok szabályozására, az 1848- ki VII. törvény czikk értelmében törvényjavaslatot készítene; a 2-dik bizottmány a nemzetiségi kérdésre vonatkozólag; a 3-dik a municipiumok szabályozását illetőleg bízatnék meg javaslatkészitéssel; a 4-dik a polgári s büntető-törvények codificatiójával; az 5-dik a közoktatási ügygyei; a 6-dik a nemzetgazdászati érdekekkel, a 7-dik a közintézetekkel (muzeum, nemzeti szinház stb) foglalkoznék. A közös ügyek kidolgozásával megbizott bizottmány is gyorsan halad elő munkálataival, e részben már is tartattak átalános ülések, de végleges megállapodás csak akkor fog létrejöhetni, ha az erdélyi követekből választandó 15 tag isrésztvebet a tárgyalásokban; azért felette óhajtandó, szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám), — J ént a eh G. könyvkereskedése postahivatal. vajha az erdélyiek minélelőbb igazolva lennének, és a megválasztott képviselők megjelennének. A szászok és románok, úgy látszik, nem örömest sietnek Pestre; sőt hire jár, hogy az előbbiek, a tisztán magyar szempontból nézőket kivéve, újabban tartott tanácskozmány folytán, ma gukat a megjelenéstől fölmentetni kérendik. A bizottmányok munkálatain kívül közérdekeltség tárgya a második felirat, mely közelebb kerül tanácskozás alá a felsőházban. Itt a discussio alig lesz kikerülhető. Eddigi értesülés szerint, a főrendek között nézetkülönbség van. Többen minden discussio nélkül el akarják fogadni egész terjedelmében; mások ellenben azt tartják, hogy az ellenmondás és következetlenség hibája nélkül a főrendiház a feliratot úgy, a mint van, el nem fogadhatja. Azok aggodalmát, kik az elfogadásból plane az országgyűlés feloszlatását következtetni akarták, megszüntetheti a félhivatalos „Österreichische Zeitung“ sugalmazott czikke, melyben nyíltan mondatik, hogy a két felirat a kormány nézete szerint nem veszélyezteté a kiegyenlítést. Átalában szólva, az idézett lap közelebbi számaiban oly iránvezikkeket hozott, melyek méltán keltik föl a reményt, hogy a kormány részéről a kiegyenlítést még mindig melegen óhajtják. Ä poroszszali háború valamint a kormány,úgy a nemzet kiegyenlítési óhajtásai elé bizonyára akadályokat gördít vala, azért itt kedvezően fogadtatnak a békehirek; sőt itt-ott még a porosz ellen teendő tüntetésekről is gondolkoznak. A katholikus körökben élénk figyelem tárgya lön azon eszmecsere, mely közelebb a „Pesti Napló“ és „Hírnök“ között az országos kath. alapítványok iránt történt. Ugyanis Csengery Antal azon munkálatában, mely a földhitelintézet érdekében a képviselőház elé fog terjesztetni, a többi között azt is óhajtja, hogy a képviselőház határozza el, miszerint a kath. alapítványok a földhitelintézet papírjaiba ruháztassanak be. — Nem a szándék, a földhitelintézeten segíteni,jő itt figyelembe, hanem a mód, mely- lyel azt létesíteni akarják. Hazánkban a protestánsok és görög nem egyesültek, sőt részben az izraeliták is jelentékeny alapítványokkal birnak, és azok felett önállólag, minden idegen beavatkozás nélkül rendelkeznek; méltán fájhat tehát a katolikusoknak már maga a szándék is, hogy nekik nem engedtetik azon önkormányzat, melylyel minden más vallásfelekezet hazánkban bir. Más vallásfelekezetek önállólag rendelkeznek, és csak a nagy többségben levő katholikusok azok, kiknek alapítványaik felett minden más vallású felekezetbeli rendelkezhetik. Hasonló eljárást protestáns atyánkfiái nem tűrnének ; bizonyára a katolikusok sem fognak tűrni. — A vallás-alap nem országos alap; az tisztán a kath. egyházé. Ez a második József császár által eltörült szerzetesek javaiból alakult, e javak egyesek és pedig tisztán a kath. egyház érdekeinek elő
