Eger - hetilap, 1866

1866-04-05 / 14. szám

IV. évfolyam

14. szám.

Április 5-én 1866.

Előfizetési díj:

Egész évre . Félévre . .

Negyedévre . Egy hónapra

5 ft - hr. 2 50

a „ .io„

— 4 4

Hirdetésekért

minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadé fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik

minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad; a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szán), — Jentsch G. könyvkereskedése

s minden cs. kir. postahivatal.

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

CZIMŰ

POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP

1866-ik évi folyamára.

Előfizetési föltételek.

Egész évre

....................................................5 ft —

F

élévre...............................................................2 ft 50 kr.

Negyedévre.........................................................1 ft 30 kr.

E

gy hónapra...............................................— 44 kr.

T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk.

Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Busti-ház 803. sz.) bérmentesen küldendők.

Az „Eger“ kiadó-hivatala,

(Lyceumi nyomda.)

Fest, april 2.

Az országgyűlés, mint t. olvasóink tudják, a húsvéti ünnepek miatt jelenleg szünetel, s a főrendi tábla csak e hó 16-án, a képviselőház pedig talán 10-én kezdendi meg újra üléseit. De ez idő azért koránt sincs elveszve, mert a közös ügyek fölötti tanácskozásra kiküldött 52-es bizottmány ezalatt munkálkodik. Első ülését márcz. 22-én tartotta, a midőn elnökén s jegyzőjén kivül, tekintettel arra, hogy a bizottmányra sok teendő vár, öt tagú albizottmányt is választott, mely véleményt készítsen a tárgyak fölvételi sorozatát illetőleg. Ezen ötös albizottmáDy, melynek tagjai: Deák Ferencz, Csengery Antal, Klauzál Gábor, Szentkirályi Mór és Yárady Gábor, — az ügyrendet az ünnepek alatt volt elkészítendő. Ehhez képest, mint hallani, az 52-es bizottmány f. hó 5-én kezdendi meg tanácskoz- mányait.

A fővárosban tartózkodó képviselők körében, a mint elgondolhatni, most csaknem kizárólag a szabályzandó közös ügyek képezik a beszélgetés és vitatkozás tárgyát, nevezetesen azon előkérdéssel foglalkoznak: vájjon az országgyűlés első fölterjesztése ezen ügyben részletes törvényjavaslatból álljon-e, vagy pedig csupán elvek megállapítására szorítkozzék, s a részletes törvényjavaslat készítése akkorra halasztassék, midőn a felállított elvek iránt a korona s az országgyűlés megegyeznek.

Sokan úgy vélekednek, hogy a részletes munkálat czélt- tévesztett fogna lenni, ha a korona nem fogadja el azon elveket,

melyekből az országgyűlés kiindul. Ellenben ha majd az elvek iránt mindkét fél egyetértend, akkor a részletek csekélyebb fontosságúak, mivel a mü sikerét többé nem fenyegethetik. Másrészről — igy vélekednek — épen a részletek kidolgozása sok időt s fáradságot kiván, a mi az országgyűlés részéről való fölterjesztést jelentékenyen késleltetné. Az elvi megállapodás által tehát kettős czél volna elérhető: egyrészről a korona s az országgyűlés közti kiegyezés nem szenvedne hosszas halasztást, s másrészről nem kellene aggódni, hogy Inában volt a nagy fáradsága részletek kidolgozása körül, ha az elvben való megegyezés nem jü- ne létre.

Ezen nézpontok folytán a „P. C.“ azt hiszi, hogy az országgyűlés első fölterjesztése a közös ügyekre vonatkozólag csak a kérdés elvi oldalát fogja érinteni. Ezen fölterjesztésben kimerítő fejtegetés foglaltatnék arról, miért nem lehet elfogadni a közös ügyek azon körvonalozását, melyet az octoberi diploma felállított ; egyúttal azonban a felterjesztésben előadná az országgyűlés azt is, hogy a kötfös államjogi viszonyokból folyólag mely ügyek s mily határok közt tekinthetők birodalmi közös ügyeknek.

Továbbá e fölterjesztésben meghatároznák a módot s arányt is, mely szerint (egyszer mindenkorra) a birodalom két fele a közös terhek viselésében résztvenne. Végül pedig a közös viszonyokból eredő közös ügyek tárgyalás-módját illetőleg is megfelelő javaslat terjesztetnék föl, s az országgyűlés kijelölné azon hazai törvényeket, melyek a közös ügyek iránti tekintetből átvizsgá- landók lesznek.

A 12 tagú borvát küldöttség megérkezését april 15-re várják; azonban a 12 tag helyett csak 11 fog Pestre jöhetni, mert a küldöttség egyik legjelesb tagja, Vranicany, időközben (márcz. 26.) Zágrábban meghalt, uj választás pedig most nem történhetik, mert a horvát országgyűlés május 1-ig el van napolva.

Lesz-e óhajtott sikere a két küldöttség érintkezésének ? Fog-e létrejőni oly megállapodás, mely mind a két érdekelt országot kielégíti? Ez oly kérdés, melyet csak a jövő fog megoldhatni. A „P. H.“ zágrábi levelezője, ngy látszik, nem táplál valami nagyon vérmes reményeket. „A magyar országgyűlésnek — úgymond — sok, igen sok baja leend, hogy ezen, ellenszenvekkel telt egyéniségekkel (értsd a horvát küldöttség tagjait) tisztába jőjön.“ A horvát küldöttség többsége, szerinte azon pártból való, mely a bukott kormány híveiből áll.

De reméljük a jobbat, reméljük, hogy a magyar országgyűlés részéröl nyilatkozó jóakaratot, méltányosságot és békíilé- keny szellemet horvát testvéreink hasonlóval, fogják viszonozni, 8 akkor a részükre föntartott fehér lap, mind a két ország népei javára és megelégedésére fog betöltetni.

Nagy lehangoltságot okozott itt azon elterjedt hír, hogy a magyar országgyűlés, a fenyegető harczias kilátások miatt, hosz- szabb időre, deczemberig el fogna napoltatni. Ily rendszabály a kormánynak érdekében nem fekhetik, s alkalmazását a körülmények nem parancsolják. Annál jobban örülünk tehát, hogy a kor-