Eger - hetilap, 1866
1866-03-29 / 13. szám
113 cöíiservativ párt a házban többségben van, sorsát eldöntöttnek lehet tekinteni, s valószínű, hogy a reformbill bukásával a Rus- sel-Gladstone minisztérium is megbukik. Fraiicziaorszng is fegyverkezik. Az „Independance“-nak jelentik Párizsból, hogy a franczia hadügyminisztérium az osztrák-porosz összeütközéssel szemben a keleti hadsereg erősítését vette figyelembe. Az „Alig. Ztg.“ is hasonló közleményt hoz Párizsból. E szerint a magentai herczeg, Mac Mahon tábornagy, legközelebb elhagyandja állomását, mint Algír kormányzója, s ismét a 3-ik hadtest parancsnokságát veendi át Nancyban. E hadtest osztályai azonfölül hallomás szerint parancsot kaptak induláskészen lenni, hogy minden pillanatban a német határon felállítandó figyelő hadseregnél alkalmaztassanak. A Dunafejedelemségek ügyében Párisban ülésező conferen- tia munkálata csak lassan halad előre. A bukaresti ideiglenes kormány három tagja Párisba érkezett. E küldöttség azt kívánja, hogy a moldva oláh egyesült trónra idegen fejedelmet ültessenek. Olaszország. Mazzinit, a hires olasz forradalmi főnököt, ki halálra ítéltetvén, külföldön számkivetésben él, Messina város képviselőjévé választotta, e választást azonban az olasz követkamra 191 szavazattal 107 ellen megsemmisité. A pápa a kereszténység összes püspökeinek egybehivatását rendele’ el 1867. juriius havára, a mikor sz. Péter vértanuságának 18-ik százados évnapja fog megünnepeltetni. A pápai légió szervezése a „Patric“ szerint gyorsan halad. A franczia katonai adminisztratio gondoskodott, hogy akként állíttassák az össze, hogy valóságos válogatott csapatot képezzen. Azt hiszik, hogy e légió april végén már Rómába küldetik. Rómából márcz. 21-röl Tosti bibornok halálát jelentik. Az 1865-dik év utolsó negyedében Olaszorság területén elkövetett gonosztettekről legközelebb közrebocsátott statistikai kimutatás valóban hajmeresztő. Nem számítván ide az azon idő alatt előfordult rendőrség-ellenes vétségeket és kihágásokat, október, november s deczember hónapokban 19,923, —• az egész 1865. év folyama alatt pedig összesen 81,000 bűntett követtetett el, és igy minden 270-dik lakosra esik egy eset.—• Az érintett három hónap alatt történt 4429 sebzés, 625 gyilkosság s 7334 fölfedezett rablás. Dnnafejedelemségek. A bukott kormány gazdálkodásáról csaknem hihetetlen dolgokat írnak. Az egyes ellenörségi bizottmányok még nem fejezték be munkálataikat, s ennek daczára már is 98 millió piaszter lii’ány lön fölfedezve, inig a költségvetés szerint az összes bevétel 120 millió piaszter. A közmunkaü- gyi minisztériumban a legjelentékenyebb csalások jutottak napfényre, s e tekintetben a pénzügyminisztérium alatt álló fizetésrendelő bizottmány, s a posta- és távirda-igazgatóság sem áll sokkal hátrább. Ez utóbbiak számadásaiból 2,000,676 piaszter elsikkasz- tása tűnt ki, mely összeg, úgy látszik, közvetlen összeköttetésben áll Liebrechtnek 3,506,485 piaszterre rugó vagyonával. Lieb- recht, a fejedelemségek ezen vérszopója, most a tolvajok és rablók börtönében várja elitéltetését. — Az állampénztárban Kuza bukásakor mindössze csak 50 arany találtatott. Kuza 7 évi uralkodása alatt 2 millió aranyat szerzett, s mintegy 500 millió államadósságot csinált. Amerika. Az amerikai Egyesült-Államokban a fenián-moz- galom még folyvást nyer terjedelmében. New-Yorkból márcz. 7-ről jelentik, hogy Mahoney, a fenián-meetingben aláírások megnyitását indítványozta egy expeditio fölszerelésére, mely hat hét múlva indulna Irlandba, hol a szóló állítása szerint 200,000 földrészen első feladata leend: rendről s az utak biztonságáról gondoskodni, s egyidejűleg a környéket termékenyíteni. Füge, narancs, datolya, gyapot, indigó, dohány, valószínűleg kávé is, mely a hegyi terrassokat szereti, oly növények, melyek termelésére a talaj s égalj alkalmasnak látszik. Ily vállalatnak valamint másutt, itt is első hatása az leend, hogy a nomádok a példa és haszon által vonzatva megtelepednek, aztán az iskolák, vallásos intézetek, művelt emberekkeli érintkezés által erkölcseikben sze- lidülnek, műveltebb életmódhoz szoknak. Tovább is fejthetnök e tárgyat, de ez is elegendő arra, mi czélunk vala, hogy t. olvasóinkat e csatorna sokuldalu fontosságára figyelmeztessük. Még csak azon észrevételt mondjuk ki: hogy a katholikus francziákra a politikai, kereskedési érdekeken kiviil Keleten még kereszténymüveltségi szempontból is felette szép s fontos szerep vár. P. Mozart és Allegri a nagy héten Rómában. Mily nagyszerűek és meghatók a nagyheti szertartások az örök városban, régóta ismert dolog, miért is ott ez alkalommal a világ minden részéből nagy számmal nemcsak katholikusok, hanem más vallásuak is láthatók, az osztrák birodalomból a bécsi sze- verin-egylet szokott volt eddig évenkint egy társas utazást intézni. — E szent hét magasztossága azonban zene-művészet tekintetében is páratlan, nem csoda tehát, ha sok buzgó kath. zene- költő mellett még az idegen vallásu zenészek is a nagy hetet többször ott töltötték már. Az elmúlt évtizedek alatt pedig Franczia- és Németországból több fiatal egyházi zeneszerzők u. m. L e m m e n s, Aiblinger, Neithart, Neukomm stb. részint állami költségen, részint moecenasok segélyével a sz. hetet Rómában tölt- hetni szerencsések lévén, megbecsülhetlen szellemi haszonnal tértek vissza hazájokba, szellemi haszonnal, mondjuk, mert a történet szerint a zenészét leginkább a kereszténység által buzgón ápoltatván, az egyház jelenleg is az ének- és zene-iskolájának tekinthető ; a legnagyszerűbb s becsesebb zenei remekművek, melyek minden időkkel daczolnak, az egyházi zenetéren merültek fel, ezeknek egész halmaza a római vaticani könyvtárban feltalálható, nem csoda tehát, hogy legújabb időben Liszt Ferencz világhírű zeneművész hazánkfia is legtisztább művészeti ihlettség s indokoktól vezéreltetve, e gazdag forrásnál letelepedvén, zeneművészeti productumai által századoknak világítani, s nemzeteket lelkesíteni buzgóan törekszik. Valamennyi eddig az örök városban megfordult zene capacitás közt örök időkre legemlékezetesebb a hires Mozartnak anagy héten 1770-ik évben tartózkodása, melynek jelen soraink szentelvék. — Azon számos nagy becsű müvek közt, melyek a nagy héten Rómában elöadatnak, különösen egy Allegritől két karra szerzett Miserere az, mely a zenevilágot leginkább érdekli. A Miserere az 57. zsoltár szövegére irt kath. egyházi mű, mely annak kezdő szavai után, melyek a Vulgata szerint „Miserere mei Deus“ hangzanak, neveztetett el. Ezen szöveg feldolgozását a régibb s újabb zeneköltők egész légiója megkisérté, valamennyi közt legremekebbnek tartatik az Allegri Geröé, mely 200 év óta évenkint a nagy héten szerdán és pénteken a Sixtina kápolnában — a délesti ajtatosságnál — elöadatván, oly rendkívüli hatást idéz elő, hogy a hallgatók közül gyakran a legmegátalkodottabb indifferen- tismussal biró is mélyen megindulva földre borul. Mozart már mint kis gyermek sokat hallván erről, addig nem nyugodott, mig végre mint 14 éves korúnak apjával a nagy hétre Rómába mennie sikerült, hol az akkori 14. Kelemen pápa (Ganganelli) őt nemcsak kegyesen fogadta, hanem mint jeles zongorásznak már akkor hir után ismert ifjút, saját szobáiban is többször játszani engedé. — A fent nevezett Misererére itt különösen megjegyzendő, hogy az akkor Rómában oly nagy becsben tartatott, miszerint annak nemcsak lemásolása nagy büntetés terhe alatt tiltva volt, hanem az illető énekeseknek még annak egyes szólamait se volt szabad magukkal elvinni; daczára e körülménynek, a kis Mozart még is igen óhajtotta volna e müvet bírni, mire nézve egy audientia alkalmával a sz. atyától egész őszinteséggel kért engedélyt az idézett mű lemásolására: „az nem lehet fiam, lön a nyájas válasz, ezen j mű nem sajátom, hanem az egyházé.“ Mindezek mel- J let is Mozartnak ezen müvet sikerült megszerezni, még pedig oly • mód használatával,melylyel minden ember bir t. i. emlékezőtehetség által, — bámulatra méltó módon lévén ö ezzel a Teremtötől megáldva. Közelgetvén ugyanis az előadás napja, az ifjú a Sixti- nában megjelent, s az előadott Misererét nagy figyelemmel végig hallgatva, azt egyszeri hallomás után annyira megtartá emlékezetébe, hogy a Sixtinából hazajővén, azt azonnal magának leírni képes volt; e mü nagy pénteken ugyanott ismételtetvén, Mozart az előadásnál a maga kéziratát elővette, — abban nehány középhang-
