Eger - hetilap, 1866

1866-03-29 / 13. szám

Ill

midőn a most már nagy részben eltávozott főrendek, is- i mét teljes számban megjelenhetnek.

A képviselőház teendői sorozatának meghatározása j iránt Deák Ferencz f. hó 20-án következő indítványt tett: \

„Sok fontos tárgy igényli hazánkban a törvényhozásnak mielőbbi gondoskodását. Ennélfogva czélszeriiuek vélem : hogy a t. ház saját kebeléből válaszszon több rendbeli bizottmányokat, melyek ezen tárgyakra nézve a szükséges előmunkálatokat és javaslatokat kidolgozzák, s ekképen az országgyűlési tanácskozásokat előkészítsék.

A tárgyak, melyek ily bizottmányokra bizandók, a következők leendnek:

Az erdélyországi viszonyok iránt készítendő törvényjavaslat. A municipalis és községi ügy.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek netalán szükséges megvizsgálása.

A polgári, büntető , váltó és kereskedelmi, és bánya-codifi- catió mind az anyagi, mind az alaki törvényekre nézve.

Ezzel kapcsolatban a telekkönyvi ügy. A polgári törvény- könyv kidolgozásánál figyelembe veendők a hűbéri viszonyokból még fennmaradott vagy azokkal anolog viszonyok is.

A vallás és közoktatási ügy, különösen a népnevelés.

A közgazdászati és anyagi érdekek, s ezek között különösen a vasúti, iparvállalati és egyesületi törvények.

A közintézetek, minő a muzeurn, akadémia, színház stb.

A nemzetiségek iránti javaslat elkészítésére a t. ház Kubi- cza Pál képviselőtársunk indítványa folytán már úgy is elhatározta egy választmány kiküldését. Hasonlóul:

A ház szabályainak átnézésére nézve is elfogadta a t. ház b. Eötvös József képviselőtársunk indítványát.

Nem kételkedem: hogy ennyi fontos tárgyat a jelen ország- ! gyűlés nem volna képes bevégezni, de még azt is nyereségnek I tartom, ha előmunkálatok készíttetnek, adatok gyüjtetnek, s az |

bár a költségek legnagyobb részét az alkirály viszi, az építés, igazgatás a párisi nagygyűlést illeti; emellett mindazon uratlan földek, melyek az építéshez megkivántatnak, ingyen a társulat birtokába adattak, és 10 évi adómentességet nyertek.

A suezi nagy csatorna 147,856 meter, tehát majd 20 mér- földnyi hosszú leend. Ered a Vöröstenger suezi Öble keleti csúcsától egyenes irányban északnak, a „Keserű-tavakat közepén vágván, hajlik a T i m s a h tóig, mely a vonalnak csaknem felén van, ezt ismét kettéhasitván, vonul a Mensale h-tóig, ezt is keresztül szelve ott, hol hajdan Said érődé állott, fog a Középtengerbe ömleni. E torkolat s az itt építendő kikötő az egyiptomi alkirály tiszteletére Said-kikötőnek hivatik.

E tengeri csatorna mérete következő: a suezi öböltől a Ke- j serü-tavakig szélessége 316 láb (100 meter,) innen a Középtengerig csak 253 1. (80 m.) leend. Vízmélysége egész hosszában 25 lábra határoztatott, mely a legnagyobb tengeri hajók számára is elegendő. A csatorna partja köpárkányzatot s burkolatot fog nyerni.

Ezen óriási mü mind a két tengerre nyílt kikötővel birand. Sueznél a csatorna gátfalai addig fognak az öbölbe benyujtatni, hol a tenger feneke 20 lábnyi mélységet mutat; s igy a nyugati gát 682, a keleti pedig 1053 ölnyire fog a tengerbe építtetni. Nagyobb mérvű leend a Középtenger kikötője, itt a tengerbe építendő nyugati gátfal hossza 1848 öl leend, hol a víznek már 30 1. mélysége van, a keleti pedig 1318 öl, s a közöttüki viztér 211 öl széles leend. A nyugati gátfő a közép-vizállásnál 14 lábbal ma- gasb leend, s reá világitó-torony fog emeltetni. A saidi s suezi révek költségvetése 30 millió frankra tétetik.

Mind a két révből természeti körülmények a hajók menetét felette könnyítik: Sueznél a tengerszin majd 8 lábbal magasabb lévén, a vizömlés észak felé innen történik; mig a Said felöl jövő hajókat az állandóan uralkodó északnyugati szelek se- gitendik.

Tekintsük most át az eddigi munkák eredményeit.

Lesseps e világfontosságu müvet nem a tengeri, hanem egy kisebb, mellék ivóvizi meder ásatásán kezdette meg. Ezt maga az alkirály kötötte ki, hogy benne közlekedési vizutat nyerjen Egyiptom belseje és a nagy, tengeri csatorna között, a társulat pedig kivitelére annál szívesebben ajánlkozott, mert az ivóvíz e forró sivatagon az élet s növényzet föltéte, és a tervi eszmecsere által a fogalmak érlelődnek, s azért a bizottmán yok i kiküldését mindenesetre fontosnak tartom.

De meg vagyok arról is győződve, hogy rögtön, minden j terv és előkészület nélkül e bizottmányok megválasztásához, s azok körének meghatározásához, czélszerüen nem foghatnánk. — Ugyanazért inditványozom: küldjön ki a t. ház mindenek előtt egy 12 tagból álló választmányt, mely javaslatot készítsen az iránt: hogy

a) melyek azon tárgyak, melyekre nézve bizottmányok szükségesek ;

b) hány bizottmány választassák, s hány tagból álljon;

c) minő tárgyakat kell egyik és másik bizottmányra bízni, s mely tárgyakat lehet ugyanazon egy bizottmány körébe utasítani ;

d) mely tárgyakra nézve terjeszkednek a bizottmányok törvényjavaslat készítésére is, melyekre nézve szorítkoznak csupán előmunkálatokra és adatok gyűjtésére ;

e) mikép érintkezzék egyik bizottmány a másikkal oly pontokra nézve, melyek egyiknek és másiknak is körébevágnak;

ha azután e választmány javaslatát a t. háznak beadja, s a ház a felett határoz, csak akkor lehet a kiküldendö bizottmányok megválasztásához kezdeni.“

Ez indítvány átalános helyesléssel fogadtatván, a választmány, melynek feladata leend, a teendők sorozatát megállapítani, és az azok kidolgozására megválasztandó bizottmányok iránt javaslatot tenni, következő tagokból áll: Deák Ferencz, Lónyay Menyhért, Zeyk Károly, Tisza Kálmán, Klauzál Gábor, Szentkirályi Mór, Horváth Boldizsár, Nyáry Pál, Hollán Ernő, Bónis Samu, Bezerédy László, Gorove István.

Deák Ferencz ezen indítványa kapcsán, illetőleg an- | nak kiegészitéseül, a f. hó 24-én tartott képviselői ülésben

bevett építkezéseknél nélkülözhetlen. E meder Kairónál a Nil folyamból szakad ki, s fut keletnek a Timsah-tóig, hol a tengeri csatornával zsilip által jő kapcsolatba. Szélessége 80 láb, mélysége legkisebb vízálláskor és egy öl, s rajta a Nil-en járni szokott bárkák s kisebb gőzösök bátran közlekedhetnek.

Közel az említett zsiliphez e meder két ágra oszlik, és pedig egyik ág délre, Suez nek, a másik északnak, Said felé, a tengeri nagy csatornával egyközüleg húzódik. E kétirányú vízvezeték arra van szánva, hogy e vidéket ivó- s öntöző- viz áldásaival lássa el. Medreik közép-szélessége 8 öl, vízmélységük csak 5 láb; de azért könnyű jármüvekre, szállításokra igen alkalmasak.

Ezen vízvezeték már egészen készen van. 1864. elején j jelent meg a Nil Sueznél! a nép s munkások öröme s üdvözlete között, s azóta az egész pályavonal ivóvízzel bőven van látva. Előbb az édes vizet vasúton s tevéken sok bajjal s nagy költséggel szállították, most kiki árkot vonva oda vezetheti, hol szükség van reá. A Nil bőven adja, nem érzi meg a kis csapolást.

A nagy tengeri csatornában is I s m a i 1 i á tól egész a Középtengerig egy öles viz van, de azért kisebb gőzösökkel bátran járható. A kijelölt méretre kiásatása ezután még roppant munkát és költséget veend igénybe.

I s m a i 1 i a uj és főváros az isthmus-terület közepén, a Timsah-tó északi partján épült, és a mostani alkirály nevét viseli. Van 150 szépen épült háza és 3000 lakosa, kiknek harmadát európaiak teszik. Itt tartózkodik rendesen Lesseps mérnök is csinos schweiczi lakában, itt áll az építészeti főigazgatóság nagy köépülete is. Ez egy nagy négyszög, két kiugró szárnynyal és mórivezetü oszlopsorral körülvéve. E puszta még nehány év előtt a beduinok tanyája és hyenák, gazellák fészke volt, most már kis város európai rend s műveltséggel. Mivé fejük pár évtized alatt, ki tudná megmondani ?

A múlt év napjaiban tétetett az első próba-ut a két tenger között egy Napoleon hg. által ajándékozott elegáns bárkán. 30-an ültek benne, és 24 óra alatt Sueztől szerencsésen Saidba eveztek. Május hó elején pedig az eddigi munkálatok felett nagy hivatalos szemle tartatott, melyen magát minden nagyobb állam, még Amerika is, Angliát kivéve, képviseltette. Különféle államokból mintegy 80 küldött volt jelen. A küldöttség megtekintvén a Középtengeren a said-i rév nagyszerű építkezéseit, bárkák s gözö-