Eger - hetilap, 1866
1866-03-22 / 12. szám
102 visszaállította az alkotmányos törvényeket. Nem kötött e visszaállításhoz feltételeket, nem kívánta a törvények bármely részének elöleges átalakítását, még az arany-bullának az ellenállásról szóló záradékát sem jelölte ki, mint elölegesen eltörlendöt, pedig e záradék csukugyan veszélyes volt, zsibbasztólag hatott a királyi hatalom erélyes használatára. 16. Il ik József uralkodása alatt is fel volt az alkotmány függesztve. S mikor ő rendeteit élte végnapjaiban visszavonta, s utána II. Leopold lépett a trónra, az alkotmány minden megszorítás, minden elöleges feltétel nélkül, még koronázás előtt, azonnal teljesen vissza lön állítva. 17. Ferencz császár és király ő Felsége némely alkotmányos törvényeket mellőzött 1822-ben, s midőn a törvény ellen kiadott rendeletéit visszavonta, minden feltétel nélkül tette azt, s visszaállítván ismét a törvényeket, az 1825/27. évi III. törvényczikkben kijelentette azon meggyőződését, hogy a „király és az ország boldogsága a törvények pontos megtartásán és épségén alapszik.“ 18. Hivatkozik Felséged a legmagasb királyi leiratban saját vallásos érzelmeire, s azt mondja, hogy az „országosan egybegyült főrendek és képviselők e vallásos érzelmekben fogják az ország al kotmányos létének legbiztosabb zálogát felismerni.“ 19. Hódoló tisztelettel hajiunk meg e szent érzelmek előtt, s ha feladatunk az volna, hogy csupán egy nemzedék életidejére biztosítsuk a nemzet jogait és alkotmányát, mint egyes polgárok, megnyugodhatnánk Felséged nyilatkozatában. De mi a magyar alkotmányt, mely fokonként fejlődött a nemzet életéből, mint századok müvét vettük által őseinktől, s köteleségünk azt, a lehetőségig állandóul biztosítva adni át utódainknak; kötelességünk oly biztosítékról gondoskodni, mely ne csak egyes halandónak életére legyen szorítva, hanem kiterjedjen, s mint erős jogalap, ingatlanul átszáll- jon maradékról maradékra. Azon támasz, melyet Felséged vallásos érzelmei nyújtanak, Felséged magas személyéhez és életéhez van kötve. Közvetlen utódára nézve táplálhatjuk azon reményt, hogy szülőitől hasonló érzelmeket fog örökölni. De a későbbi kor bizonytalanságai ellen mindez még nem elegendő oltalom. Jöhet egykor a trónnak oly örököse, ki az alkotmányt saját hatalmával felfüggeszti, s annak visszaállítását megtagadja mindaddig, rnig a nemzet meg nem változtatja leglényegesebb törvényeit. És akkor az ország sikerületlenül hivatkozik a jogfolytonosság sérthetetlen elvére. Hivatkozása ellenében felhozzák majd korunk példáját, s el fogják mondani, hogy ime, a XIX. század második felében is fel volt a magyar alkotmány függesztve, s annak a végrehajtó hatalomra vonatkozó része mindaddig nem állíttatott vissza, mig a törvények lényeges részét a nemzet meg nem változtatta: felhozzák, hogy a nemzet képviselői megnyugodtak ebben, s megnyugvásuk által tettleg elismerték a fejedelemnek ily messze terjedő hatalmát. 20. Meg lennének ily módon fosztva azon egyetlen békés fegyvertől, melyet a hatalom szava ellenében használni szabad és kell, a jognak és törvénynek szelid, de erős fegyverétől. Képviselői állásunkban ily súlyos felelősséggel lelkiismeretünket nem terhelhetjük. 21. Azt mondja a legmagasb királyi leirat, hogy Felséged „épen azért, mert a koronázást nem tartja egyedül ünnepélyes szertartásnak, tartózkodik oly törvényes határozmányok helyreállításától, melyek sértetlen fentartását esküjével erösiteni, vallásos hite és lelkiismeretének sugallata egyaránt tiltja.“ 22. De Magyarország alaptörvényei szerint nem csak a koronázott király van kötelezve a törvények és az alkotmány megtartására, hanem minden uralkodó, ki az örökösödési törvény szerint a trónra lép, már koronázás előtt is köteles arra. E kötelesség nem egyedül a királyi hitlevelekben és koronázási eskün alapszik, hanem össze van az kötve az öröklési joggal. Az 1790 — 91. évi III. törvény azt mondja, hogy Magyarország örökös királyát a hat hónap alatt teljesítendő koronázás előtt is illetik mindazon jogok, melyek az országnak alkotmányszerinti kormányzására vonatkoznak. A törvény tehát e jogokat egyenesen az alkotmány megtartásához kötötte. Maga a sanctió pragmatica pedig, különösen a III. czikk 1 ső §-ában azt rendeli, hogy o Felségének utódoi Magyarország s a hozzá kapcsolt részek törvényesen megkoronázandó királyai, az ország törvényeit sértetlenül meg fogják tartani. 23. Ha ez közjogilag nem igy állana, ha a fejedelem csak a koronázási eskü letétele után tartoznék teljesíteni az előbb alkotott törvényeket, akkor minden trónváltozásnál egy oly időköz állana be, melyben a törvények ereje egyedül az uralkodó akaratától függene, minden trónváltozásnál újra kellene szerződni az uralkodóval, s egymást váltanák fel idönkint az alkotmányosság és absolut uralkodás. A mit mi Felségedtől kérünk, nem azon királyi eskünél fogva kérjük, melyet megkoronáztatásakor leteend, hanem kérjük azon ünnepélyes alapszerződésnél fogva, mely a trónöröklésnek szakadatlan folytonosságát és alkotmányunk sértetlen fentartását egyaránt biztosította; kérjük azon szent és sérhetelen eskünél fogva, melyet Felséged elődei és ősei ezen alkotmányra letettek. 24. A királyi hitlevélnek törvény szerint a koronázás előtt kell kiadatnia, s abban a fejedelem ünnepélyesen Ígéri a már alkotott, s az ezután országgyülésileg alkotandó törvények megtartását. géje, vagy ha kinek tetszik, szépsége; és megfejtését abban lelné, hogy az akkori velenczei iskolának sajátjává vált ezen, az olasz női arcznak typusával meglehetősen ellenkező, rövid, vastag orrú női képek eszményített ábrázolásában, állítólag az iskola hires mestere Palma Vecchio — máskép bájos, sa fiatal festőtanitványok által ünnepelt — V i o 1 a n t e nevű leányá- [ nak arczképe volna eszményítve. Itt azonban a törpe orra nézve még a röviditési technika, az úgynevezett scurzo alkalmazása is okul szolgálhat. Feltűnőbb eltéréseket csakis egyes apróbb részletekben veszünk észre: igy az angyalfőkből képzett mennyei dicskörnek felső része elhagyásában, de mely az eredetin is már majdnem a iáthatlanba enyészik el gyengéd szinárnyalataival. Hasonlón a meztelen részleteket itt egykét helyütt leplezve találjuk. Természetesen az eredetinek egy ily in usum Delphiui castigált kiadásában senki józanon fennakadni nem fog, a ki tudja, hogy oltárlapjainkon az olasz iskola meztelenségei nincsenek szokásban. És talán csak az ötlik erősebben szembe, hogy az e miatt alkalmazott rózsaszín lepelnek, bármily könnyeden s átlátszólag van tartva, színezete mégis némileg harmoniátlanul elüt. Egyébiránt arra nézve, hogy az egészre minden részleteiben beható Ítéletet mondhassunk, az összehasonlításnál előttünk kellene állani magának az eredetinek, mi a másolat megítélésében mindig lényeges postulatum. Ennek hiányában csakis általánosságban fejezhetjük ki méltánylásunkat Sajósy szép műve felett, mely egyaránt megyénk egyik temploma díszére, valamint törekvő fiatal művészünk becsületére válik. Ezen nagyszerű kép (2>/2 öl magas, mig az eredeti 4 öl) körül Sajósy újabban egész kis kiállítást rendezett saját müveiből. Mit csak javallanunk lehet, mert a művész és közönségére nézve ez mindig a legbiztosabb ajánlólevél. Ilyenek: Sz. Anna nagyobb oltárképe, mely ajász-apátii templom egyik oltára számára készült (miután az ottani egyház Apát ura, úgy említjük csak nem rég Than Mór jeles hazai festészünk által készített szintén a másik mellékoltárra is egyet.) S e szerint ez már a harmadik nagyobb oltárkép volna, melyet a fen- nebbi körnlöi és a siroki egyház szép Immaculatája mellett Sajö- sy rövid egy évi mutatása alatt, sok más kisebb művön kívül ké- | szitett; mi mindenesetre nem mindennapi szorgalom s ügyességnek jele. Kisebb müvei közül itt szemlélhetek még a műterméből már ismeretes egyes darabok: minta mükiállitásokon is dicsérettel szerepelt Magyar paraszt vagy öreg kondás-féle genreje, vagy mint magyarul ezen festői nemet életképnek, sőt legújabban már fajképnek (!) is nevezi a mtiirodalom. Azután a velenczei iskola hires remekeinek egyes tanulmányi részletei, mint Bonifazio Madonnája (megvéve Pánt hy kanonok ur által,) hasonlón Bonifaziótól a keleti sz. bölcsek és P a 1 m a Vecchiotól apostolkép-részletek (megvéve mind a két utóbbi Ipolyi k. ur által, mint a mükiállitásokon divatozó szokás szerint a képekhez tűzött lapon olvasható.) Itt találjuk szintén R a- fael della sedia Madonnájának másolatát (S z ö g hy kanonok ur tulajdona.) Továbbá gróf Eszter ház y Károly egri püspök arczképének jó másolatát s Érsekünk ö nagyméltóságának arczképét (K o v a 1 c s i k kanonok és P á z m án tanár urak tulajdonai.) Leggyengébb mű ezek közt nyilván az utóbbi; de ez nem annyira művészünknek tudható be, mint azon mindnyájunk által érzékenyen fájlalt körülménynek, hogy Érsek ö exeellen- , fiájának mindeddig hű levételét megnyernünk nem sikerülhetef. ; I s mindannyi arczképe, a számos tökéletlen s szintelen kő- és fény- j rajzok, csak mintegy lopva és ellesve készülhettek, melyek szc- i riut hasonló módon készült Sajósy olajfestménye is. n
