Eger - hetilap, 1866

1866-03-22 / 12. szám

102 visszaállította az alkotmányos törvényeket. Nem kötött e vissza­állításhoz feltételeket, nem kívánta a törvények bármely részének elöleges átalakítását, még az arany-bullának az ellenállásról szóló záradékát sem jelölte ki, mint elölegesen eltörlendöt, pedig e zá­radék csukugyan veszélyes volt, zsibbasztólag hatott a királyi ha­talom erélyes használatára. 16. Il ik József uralkodása alatt is fel volt az alkotmány függesztve. S mikor ő rendeteit élte végnapjaiban visszavonta, s utána II. Leopold lépett a trónra, az alkotmány minden megszo­rítás, minden elöleges feltétel nélkül, még koronázás előtt, azon­nal teljesen vissza lön állítva. 17. Ferencz császár és király ő Felsége némely alkotmányos törvényeket mellőzött 1822-ben, s midőn a törvény ellen kiadott rendeletéit visszavonta, minden feltétel nélkül tette azt, s vissza­állítván ismét a törvényeket, az 1825/27. évi III. törvényczikkben kijelentette azon meggyőződését, hogy a „király és az ország bol­dogsága a törvények pontos megtartásán és épségén alapszik.“ 18. Hivatkozik Felséged a legmagasb királyi leiratban saját vallásos érzelmeire, s azt mondja, hogy az „országosan egybegyült főrendek és képviselők e vallásos érzelmekben fogják az ország al kotmányos létének legbiztosabb zálogát felismerni.“ 19. Hódoló tisztelettel hajiunk meg e szent érzelmek előtt, s ha feladatunk az volna, hogy csupán egy nemzedék életidejére biz­tosítsuk a nemzet jogait és alkotmányát, mint egyes polgárok, meg­nyugodhatnánk Felséged nyilatkozatában. De mi a magyar alkot­mányt, mely fokonként fejlődött a nemzet életéből, mint századok müvét vettük által őseinktől, s köteleségünk azt, a lehetőségig ál­landóul biztosítva adni át utódainknak; kötelességünk oly biztosí­tékról gondoskodni, mely ne csak egyes halandónak életére legyen szorítva, hanem kiterjedjen, s mint erős jogalap, ingatlanul átszáll- jon maradékról maradékra. Azon támasz, melyet Felséged vallásos érzelmei nyújtanak, Felséged magas személyéhez és életéhez van kötve. Közvetlen utódára nézve táplálhatjuk azon reményt, hogy szülőitől hasonló érzelmeket fog örökölni. De a későbbi kor bizony­talanságai ellen mindez még nem elegendő oltalom. Jöhet egykor a trónnak oly örököse, ki az alkotmányt saját hatalmával felfüg­geszti, s annak visszaállítását megtagadja mindaddig, rnig a nem­zet meg nem változtatja leglényegesebb törvényeit. És akkor az ország sikerületlenül hivatkozik a jogfolytonosság sérthetetlen el­vére. Hivatkozása ellenében felhozzák majd korunk példáját, s el fogják mondani, hogy ime, a XIX. század második felében is fel volt a magyar alkotmány függesztve, s annak a végrehajtó hata­lomra vonatkozó része mindaddig nem állíttatott vissza, mig a tör­vények lényeges részét a nemzet meg nem változtatta: felhozzák, hogy a nemzet képviselői megnyugodtak ebben, s megnyugvásuk által tettleg elismerték a fejedelemnek ily messze terjedő hatalmát. 20. Meg lennének ily módon fosztva azon egyetlen békés fegyvertől, melyet a hatalom szava ellenében használni szabad és kell, a jognak és törvénynek szelid, de erős fegyverétől. Képvise­lői állásunkban ily súlyos felelősséggel lelkiismeretünket nem ter­helhetjük. 21. Azt mondja a legmagasb királyi leirat, hogy Felséged „épen azért, mert a koronázást nem tartja egyedül ünnepélyes szer­tartásnak, tartózkodik oly törvényes határozmányok helyreállításá­tól, melyek sértetlen fentartását esküjével erösiteni, vallásos hite és lelkiismeretének sugallata egyaránt tiltja.“ 22. De Magyarország alaptörvényei szerint nem csak a koro­názott király van kötelezve a törvények és az alkotmány meg­tartására, hanem minden uralkodó, ki az örökösödési törvény sze­rint a trónra lép, már koronázás előtt is köteles arra. E kötelesség nem egyedül a királyi hitlevelekben és koronázási eskün alapszik, hanem össze van az kötve az öröklési joggal. Az 1790 — 91. évi III. törvény azt mondja, hogy Magyarország örökös királyát a hat hónap alatt teljesítendő koronázás előtt is illetik mindazon jogok, melyek az országnak alkotmányszerinti kormányzására vonatkoz­nak. A törvény tehát e jogokat egyenesen az alkotmány megtar­tásához kötötte. Maga a sanctió pragmatica pedig, különösen a III. czikk 1 ső §-ában azt rendeli, hogy o Felségének utódoi Magyaror­szág s a hozzá kapcsolt részek törvényesen megkoronázandó kirá­lyai, az ország törvényeit sértetlenül meg fogják tartani. 23. Ha ez közjogilag nem igy állana, ha a fejedelem csak a koronázási eskü letétele után tartoznék teljesíteni az előbb alko­tott törvényeket, akkor minden trónváltozásnál egy oly időköz ál­lana be, melyben a törvények ereje egyedül az uralkodó akaratától függene, minden trónváltozásnál újra kellene szerződni az uralko­dóval, s egymást váltanák fel idönkint az alkotmányosság és abso­lut uralkodás. A mit mi Felségedtől kérünk, nem azon királyi es­künél fogva kérjük, melyet megkoronáztatásakor leteend, hanem kérjük azon ünnepélyes alapszerződésnél fogva, mely a trónörök­lésnek szakadatlan folytonosságát és alkotmányunk sértetlen fen­tartását egyaránt biztosította; kérjük azon szent és sérhetelen es­künél fogva, melyet Felséged elődei és ősei ezen alkotmányra letettek. 24. A királyi hitlevélnek törvény szerint a koronázás előtt kell kiadatnia, s abban a fejedelem ünnepélyesen Ígéri a már alko­tott, s az ezután országgyülésileg alkotandó törvények megtartását. géje, vagy ha kinek tetszik, szépsége; és megfejtését abban lelné, hogy az akkori velenczei iskolának sajátjává vált ezen, az olasz női arcznak typusával meglehetősen ellenkező, rövid, vas­tag orrú női képek eszményített ábrázolásában, állítólag az is­kola hires mestere Palma Vecchio — máskép bájos, sa fiatal festőtanitványok által ünnepelt — V i o 1 a n t e nevű leányá- [ nak arczképe volna eszményítve. Itt azonban a törpe orra nézve még a röviditési technika, az úgynevezett scurzo alkalmazása is okul szolgálhat. Feltűnőbb eltéréseket csakis egyes apróbb részletekben veszünk észre: igy az angyalfőkből képzett mennyei dicskörnek felső része elhagyásában, de mely az eredetin is már majdnem a iáthatlanba enyészik el gyengéd szinárnyalataival. Hasonlón a meztelen részleteket itt egykét helyütt leplezve találjuk. Termé­szetesen az eredetinek egy ily in usum Delphiui castigált kiadá­sában senki józanon fennakadni nem fog, a ki tudja, hogy oltár­lapjainkon az olasz iskola meztelenségei nincsenek szokásban. És talán csak az ötlik erősebben szembe, hogy az e miatt alkalma­zott rózsaszín lepelnek, bármily könnyeden s átlátszólag van tartva, színezete mégis némileg harmoniátlanul elüt. Egyébiránt arra nézve, hogy az egészre minden részletei­ben beható Ítéletet mondhassunk, az összehasonlításnál előttünk kellene állani magának az eredetinek, mi a másolat megítélésé­ben mindig lényeges postulatum. Ennek hiányában csakis álta­lánosságban fejezhetjük ki méltánylásunkat Sajósy szép műve fe­lett, mely egyaránt megyénk egyik temploma díszére, valamint törekvő fiatal művészünk becsületére válik. Ezen nagyszerű kép (2>/2 öl magas, mig az eredeti 4 öl) körül Sajósy újabban egész kis kiállítást rendezett saját müvei­ből. Mit csak javallanunk lehet, mert a művész és közönségére nézve ez mindig a legbiztosabb ajánlólevél. Ilyenek: Sz. Anna nagyobb oltárképe, mely ajász-apátii temp­lom egyik oltára számára készült (miután az ottani egyház Apát ura, úgy említjük csak nem rég Than Mór jeles hazai festészünk által készített szintén a másik mellékoltárra is egyet.) S e sze­rint ez már a harmadik nagyobb oltárkép volna, melyet a fen- nebbi körnlöi és a siroki egyház szép Immaculatája mellett Sajö- sy rövid egy évi mutatása alatt, sok más kisebb művön kívül ké- | szitett; mi mindenesetre nem mindennapi szorgalom s ügyesség­nek jele. Kisebb müvei közül itt szemlélhetek még a műterméből már ismeretes egyes darabok: minta mükiállitásokon is dicsérettel szerepelt Magyar paraszt vagy öreg kondás-féle genreje, vagy mint magyarul ezen festői nemet életképnek, sőt leg­újabban már fajképnek (!) is nevezi a mtiirodalom. Azután a ve­lenczei iskola hires remekeinek egyes tanulmányi részletei, mint Bonifazio Madonnája (megvéve Pánt hy kanonok ur által,) hasonlón Bonifaziótól a keleti sz. bölcsek és P a 1 m a Vecchiotól apostolkép-részletek (megvéve mind a két utóbbi Ipolyi k. ur által, mint a mükiállitásokon divatozó szokás sze­rint a képekhez tűzött lapon olvasható.) Itt találjuk szintén R a- fael della sedia Madonnájának másolatát (S z ö g hy kanonok ur tulajdona.) Továbbá gróf Eszter ház y Károly egri püspök arczképének jó másolatát s Érsekünk ö nagyméltóságának arczképét (K o v a 1 c s i k kanonok és P á z m án tanár urak tu­lajdonai.) Leggyengébb mű ezek közt nyilván az utóbbi; de ez nem annyira művészünknek tudható be, mint azon mindnyájunk által érzékenyen fájlalt körülménynek, hogy Érsek ö exeellen- , fiájának mindeddig hű levételét megnyernünk nem sikerülhetef. ; I s mindannyi arczképe, a számos tökéletlen s szintelen kő- és fény- j rajzok, csak mintegy lopva és ellesve készülhettek, melyek szc- i riut hasonló módon készült Sajósy olajfestménye is. n

Next

/
Thumbnails
Contents