Eger - hetilap, 1865
1865-03-23 / 12. szám
100 tudományok érdekében szereztetvén meg, a hely, hol ezek észlelhetők leendnek, a muzeum nevet méltán megérdem- lendi. Es hogy a tudományok érdekében s azok segédeszközéül fogna már csak e kisebbszerü gyűjtemény is szolgálni, kétségtelenné teszi az élettapasztalás ; ugyanis kérdjük: hány ember találtatik köztünk olyan, a ki a megyénk hegyei közt található kő-, érez-, szóval ásványvagy az ott létező fanemeket mind ismerné, valóban nagyon kevés, mert nem gondoskodott eddig senki oly helyről, hol e tárgyak összegyűjtve láthatók, észlelhetők lehettek volna. Már pedig a tudomány érdekében nemde czélszerű volna, ha megyénk vagy vidékünkön található minden fanemből külalakra p. o. egy könyvet ábrázoló példány készíttetnék, melyen a fanemnek kérge gyalult,részén a fa szövete, politúros részén ebheli képes, alkalmas volta észlelhető lenne; a könyvalakú ily példány belül üres lehetvén, a fanemnek szántott lombja, gyümölcse benne tartathatnék stb. S ha ily gyűjteményünk volna, nem hozatnák iparosaink az oly fanemet messze vidékről, mely nálunk is található sat. Nem nyujtana-e érdekes tanulmányt, ha a vidékünk minden fajú köveiből p. o. egy fél- téglaalakú példányok készíttetnének, s oly észleletek mellett, hogy mennyi vizet vesz az magába, hogyan áll a fagyoknak ellent, mi a fajsúlya, tömörsége sat., a múzeumban összegyűjtve volna. Mily érdekes és tanulságos volna, ha a környék üveg-, edény- sat. gyáraiból fejlődésük tökélyesedésük minden szakából példányok tétetnének le a múzeumba; mely példányok nemcsak hogy e gyárak fejlődési előhaladását képviselnék, hanem megszűnésük esetében a későbbi kornak, az anyag alkalmas voltáról, hol találhatásáról stb. századok múlva is tanúságot tennének. így mi, kik most élünk, nem tudjuk azt sem, hogy hol található azon agyag, s mily arányban ve- gyittetett az más föld- vagy agyagnemekkel, n.elyből az egri vár omladékai közt látható, vörös carneolszinű s keménységű téglák készíttettek, melyek az idő viszontagságaival századok óta daczolnak. Az 18-/ 1-dik évi epemirigy folytán munkásaitól megfosztott, s ennek folytán megszűntetett visnyói üveghuta készítményeiből már mutatót sem birunk, sőt el fog enyészni tudomása is annak, hogy e huta létezett, annál inkább, hogy anyagait honnan szerezte sat. Hallomásból tudjuk, hogy Eger környékén nemesopál is található. Atyámtól hallottam, hogy Párádon egy üveget köszörülő idegen ember, a Mátra környékén általa talált többféle szinű carneolból gyűrűbe való köveket, alabastrómból különféle tárgyakat köszörült, s nem lévén ezen kövekből példányaink éltévé, s találhatási helyük megnevezve, maholnap létezésük emléke is elenyészik. És ezen eddigi mulasztásunk nemcsak az egész hazára nézve nagy kár, hanem káros ez különösen Egerre nézve is; mert ha vidékünkön gyáriparos szándékoznék megtelepülni, vagy városunk a vasúti hálózatba czéloztatnék fölvétetni, első kérdés szokott lenni: hogy vájjon vidékünk mily anyagokkal van a természet által felruházva; és e kérdésre alig tudunk kielégitőleg felelni, holott ha mindezen természetajándékai egy múzeumban összegyűjtve volnának, a kérdezőt csak oda vezetnők, hogy azokat mind együtt észlelhesse. Nagy előny lenne a tanulni vágyóknak már csak az is, ha leendő múzeumunkban a hazai emlősök, szárnyasok, és rovarok gyűjteménye látható volna; ugyanis hány ifjú van olyan, ki állatseregletekből ismeri a papagájt, sőt a struezot, flamingót is; holott büdösbankát vagy darut életében sohasem látott; de nem kell egy tapasztalatlanabb ifjúra utalnom, mert szenvedelmes vadász is van olyan, ki hegyi állataink közül nyestet, vadkecskét, borzot, fajdtyú- kot, vagy vizi szárnyasaink közül kócsagot, fekete szalonkát szintén nem látott; s lehet, hogy a későbbi kor épen nem fog látni, mert az erdők s alföldi mocsárok elenyész- tével, elenyésznek több eddig még ismert állatjaink is épen úgy, mint elenyésztek erdeinkből a bölények sat.; és ne gondolja senki, hogy állatokat ábrák, festések után föl lehessen ismerni, mert az állatok színei utánozhatlanok, s nagyságuknak arányai meg nem tarthatók, s igy például, ha mértékűi az elefántot veszszük, akkor az egér ehhez aránylagosan ábrázolva oly kicsiny leendne, hogy az fölismerhető nem volna; ha pedig az egér lenne a mérték, ez esetben az elefánt foglalna el oly terjedelmet, mely egy kézikönyv nagyságát túlhaladná; a könyvekben megirt nagyságmértékek nem elegendők arra, hogy az állat nagyságáról igaz fogalmat nyújtsanak, e végre csak az össze- hasonlitás szolgálhat biztos és könnyű eszközül. Valamint tehát, mielőtt más emberek ismerésére térnénk, kötelességünk, előbb magunkat ismerni; úgy mielőtt a más világrészek állatait, természettárgyait ismernők, illő, sőt szükséges, hogy világrészünk, annál inkább hazánk, vagy épen vidékünk állatait, természettárgyait ismerjük. És ha az ily tárgyak gyűjtése kétségtelenül ily hasznos és szükséges, kérdjük, vájjon megyénk vagy vidékünk szolgáltatta tárgyaknak gyűjtése olyan legyőzhetetlen akadályokkal járó vállalat volna-e, hogy annak már csak megkezdését is elhagynunk kellene? én azt hiszem,mint már más alkalommal is emlitém, hogy nem ; mert ha egy korlátolt életű s vagyonú magánember, szorgalmas kutatás és gyűjtés folytán már nevezetes, tekintélyes gyűjteményt hozhat létre, mennyivel tekintélyesebbet halmozhatunk össze egyesitett erővel mi, s utódaink egy örökéletü múzeumban, ha azt igazán akarjuk, s ernyedetlen szorgalommal utódaink is folytatni fogják! Elég példák erre már a létező múzeumok, de hogy az egri is idővel ilyenné fejlődhessék, az indítványt el kell fogadnunk, helyiségét berendeznünk, a gyűjtést megkezdenünk, mert ha e tekintetből semmit sem teendőnk, a semmiből csak is semmi lehetend. Mccrtonffy Károly. (Vége köv.) A Kaukázus népei. (Folytatás.) Következnek a cserkeszek, a Fekete-tenger keleti partján, az Atlanti-tengertől az Indusig, az egyéni és nemzeti függetlenség eszméjének rettentbetlen bajnokai, kik, mig Ázsiának őrei voltak, Európa helyett harczoltak. A Kaukázus oldalán 600 mfnyi földrész terjed, kelet felé az indus Hymalaya védfala emelkedik, nyugatra a Kárpátok európai bástyája. Egy 3000 mf. öv nyúlik az északi vidék harezos fiai s a Dél lakosai között, s a Kaukázus két nyílt pontját csak a két hegyszorulat teszi, mely addig volt nyitva, mig a cserkeszek nem egyesültek. E hősfaj eredetét homály borítja, Strabo emlékszik egy tengeri rablást űzött czylehoi népről, — a genuai s byzanci hagyományok szintén a mellett tanúskodnak, de a cserkeszek nem fogadták el a rablószármazásra mutató nevet, s magukat most már adigheknek nevezik. Van-e e népnek rokonsága azontörzsekhez, melyek Ázsiából kijőve, Európában elterjedtek? teljesen be nem bizonyíthatni, de hogy az az iránti hiedelem igen nagy. mutatja az öt hegyi törzs példája, kik magukat Ázsiában hátramaradt magyar
