Eger - hetilap, 1865
1865-03-23 / 12. szám
101 őseinktől származtatják; — mutatja a rokonszenv, mely- lyel Samyl utánBangya hazánkfiát főparancsnoknak meg- vál aszták. A nagy nyelvkülönbség, mely két szomszéd vidék lakosai közt is idegenítőleg tűnik föl, eredményezte a törzsek különféleségét, de egy történelmi ismertetésben as*k árnyalat közt legczélszertíbb, az északi és déli fajt, mint határozott jelleggel bírót, megkülönböztetni. A cserkeszek meghódítva soha nem voltak. A rómaiak ugyan, miként minden kaukázusi néppel, kereskedést *) űztek, úgy a Kuban déli népségével kereskedelmi összeköttetésben valának, s Hadrian e nép belügyeire némi befolyást gyakorolhatott. A byzanci császárok,-a törökök, főleg mióta Krim védurai lettek, s nyugati Ázsia meghódítói, szerették volna e daliás népet meghajolva látni, de nem láthatók. Még legtöbb rokonszenvre találtak a genuai kereskedők, kik által délnyugati Ázsiában épített kastélyok romjait az utas most is láthatja. Egyetlen példa, melyben a Portának némi befolyás engedtetett, Anapa átengedése volt. Ezen erősség Krim félszigetnek az orosz által történt meghódítása után menekült tatárok által épült, kiknek egy cserkesz főnök megengedé, hogy azt az ő saját birtokán fölemelhessék. E helyet az orosz 1811. bevette, 1812. ismét feladta, s ekkor a cserkesz főnök egy török helyőrségnek adá az erősséget, és sok törzs annyiban ismeré el a török felsőséget, hogy 1829-ben az orosz elleni háborúban neki segítségére volt, és a kubani török parancsnok nyerte el a fővezérséget. Anapa ennek folytán a trapezunti pasilikkal egyesittetett, s 1825-ben maga a török pasa jött át megállapítani a viszonyt, mely 1828-ban, a cserkeszekből jelentékeny segélycsapatokat szerzett Ha az egész függés csak ebben ösz- pontosúlt, semmiesetre sem volt olyan, mely a Portát arra jogosította volna, hogy arról egy idegen hatalom javára lemondjon, vagy az Európában uralkodott népjog ellenére, Oroszországba bekebleztethetnék. Itt megjegyzendő az orosz-török háború történetéből, melynek szálai tárgyunkba fonódnak, hogy az anapai pasa csakugyan tetemes segélyben részesült. Sefir bey a cserkesz vezér, előbb egyiptomi mameluk, **) később Konstantinápolyban a cserkeszeknek ügyvivője, mint másodparancsnok Ozmán pasa mellett vezénylett, és Paskiewits ostromló csapatát sok csatában s kirohanásban nyugtalanító. A cserkeszek hosszabb ellenállásra számoltak, hogy azalatt külön fajokból nagyobb haderőt gyüjthessenek.E közben Anapasikján egy nagyobb, bár siker nélküli csata tüze gyűlt föl, melyben az oroszok ugyan teljesen meg nem verettek, de mégis tetemes veszteséget szenvedtek. Sefir bey sürgette a makacs és kitartó ellentállást, s ha tanácsára hallgatnak, a siker valószínűleg meghiúsul, de az elöljárók tanácsa máskép végzett, s a vár elesett. A cserkeszek Ozmán pasa árulásának tulajdonítják a vár feladását, az oroszok ellenkezőleg épen az ő hősies védelmét ismerték el, minek folytán előnyös capitu- latiót nyert, és csapataival Natoliába elvonúlhatott. — Az orosz tábornok MentsikofF, ki Anapát ostromolta, Dubois de Monpereux jegyzéke szerint, 1700 hegyi hős lakost a Kubán folyamba fojtatott, daczára a genuai kereskedő Scassy emberi rábeszélésének, s ez utóbbi, midőn már port *) Ez nem oly emberiséglealázó jellemű volt. Eladták magukat, s Törökországból meggazdagodva tértek vissza saját hazánkba. **) Tatár eredetű török zsoldban álló fegyveres. 1251-ben, midőn 9 ik Lajos franczia király Egyiptomnak egy részét sajátjává tette, a mamelukok Egyiptomot kerítették hatalmukba. akasztottak nyakába, hogy más valami is nem jött nyakára, csak sebes esze, s még fürgébb lábainak köszönheté. A cserkesz faj nevezetes szép külsejéről. A gyülekezetek alkalmával igen feltűnő a szép férfiak nagy száma, kiket deli, szálas termet, széles mell és vállak, kis lábak s éles sasszemek jellemeznek. Szabályos szép növésüek a nők. de több báj és kellem, mint szépség ömlik el rajtok. E testi szépséget leginkább fentartja és biztosítja a sok testi mozgás, valamint a mérsékelt, tej és növényből álló egyszerű életmód. S mert minél közelebb maradunk a természethez, annál távolabb vagyunk a sirtól, ez egyszerűségben rejlik kulcsa annak, hogy a lakosok legnagyobb része, hacsak a csaták villámai le nem sújtják, vidám késő öregséget ér, 80 éves korában sok még a katonáskodás terheit viseli, s a 100 éves még nem tartozik a ritkaságok közé. Továbbá nevezetes e faj, mint minden keleti, a vendégszeretetről, melyet, is legnagyobb szívélyességgel gyakorol. A fejedelmek aranykorában, ezek mellett különös felfogadott és tartott egyének valának, kik csupán a vendégeket mulattaták. Egyszerű életmódjuktól kivételt képez a vendégfogadás, mert akkor a húsos étkek nagy számban és választékban hordáinak fel. A gazdát, miként a vendéget is, ők konaknak hívják, s e szó is annyit tesz, mint vendégszerető. — Az utazók és szomszédoknál azon szokás van, hogy a gazdától kérhetik azt, mi nekik leginkább megtetszett, a gazdára nézve pedig gyalázat, ha a kérést készséggel nem teljesíti. A tehén és juh, nagy száma miatt, ott nem nagy értékű s a vendég kérelme és tetszése is többnyire csak arra szorítkozik. Az elutazásnál a gazda elkíséri az idegen konakot egy más vendégszeretőhöz, útjában minden megtámadás ellen oltalmazza, s ha szükség, érette még életét is koczkára teszi. A tolvajság eleinte, mint szilaj népnél, nem tartatott gyalázatosnak és bélyegzőnek, sőt Martigni szerint csak akkor tartották azt büntetésre méltónak, ha olyan követte el, ki a békére esküdött, s csak később, midőn már a több fajok egyesülése megtörtént, szabtak büntetést a tolvajokra. S bár lélektanilag véve is a dolgot, a folytonos hadakozásban élő nép a zsákmánytól sem irtózik, sőt azt nyers viseletében némileg megszokja, s dicsőségnek tartja, mindamellett a vendégszeretet parancsolta tiszta barátság és hűség előttük szent és sérthetetlen. Nem mutathatni fel példát, hogy a gazda vendégét valaha cserben hagyta, vagy meglopta volna. Sőt még a háború előtt a muszkákat, kikkel később a levelezés vagy bárminemű összeköttetés legnagyobb bűnűl rovatott fel, ha hozzájuk mint vendégek jöttek, még kicsapongó viseletűk mellett is, a különben megérdemlett. törvényes büntetéstől is oltalmazták. A cserkeszek később minden idegen iránt bizalmatlanok lettek, s még az angolok sem találnak náluk vendégszeretetre, hacsak ajánló levéllel nincsenek ellátva azoktól, kik több ideig köztük tartózkodtak. Ki egy konak oltalmát sem birja, azt mint szökevényt vagy rabszolgát tekintik, hűbérese lesz az első cserkesznek, ki vele találkozik. K. A. (Folyt, köveik.) Az alföldről, hangok a viharok után. Hogy e sorok czimirataul ez ismert kifejezést használom, oka azon körülményekben keresendő, melyek levelem tárgyát, képezik. Vihar a természetben, vihar a társadalom terén, vihar a keblekben. *
