Eger - hetilap, 1865

1865-03-23 / 12. szám

III. évfolyam.

12 szám.

Marcziiis 23 án

Előfizetési dij:

Hirdetésekért

Egész évre . F&évre ^pígyedévre . - ^Egy hónapra

5 ft - kr 2 50 „

1 „ 30 „

minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik.

Hetilap, megjelenik minden csütörtökön,

Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. I'lléfizetésekct elfogad.* a szerkesztőség (Bustiház, 803. szám), — Violet Otto és Jent sch O

könyvkereskedésük; s minden cs. kir. postahivatal.

Előfizetési fölhívás

az

„E G E R“

czimti,

vegyes tartalmú hetilapra.

Előfizetési föltételek:

Egész évre

. 5

frt —

kr.

Félévre .

. 2

„ 50

11

Negyedévre

. 1

„ 30

)1

Egy hónapra .

. —

,, 44

55

Az előfizetési pénzek mielőbbi beküldését tisztelettel kérjük, bogy a nyomatandó példányok száma iránt magunkat tájékozhassuk.

Az „EGER“ kiadó hivatala.

(Lyceumi nyomda.)

Ismét nehány szó museumunk ügyében. *)

Fejcsóválva ismételheti némely kérkedő e szavakat: muzeum, muzeum, s gondolhatja, hogy szép volna ilyennek létesítése; de honnan veszünk ehhez tárgyakat ? jeles hazánkfia Xantus János aligha fog Amerikából részünkre tárgyakat küldeni, mert a mit ő gyűjt, az a nemzeti múzeumban is elfér sat.; némelyek pedig múzeumot nem is tudnak másként képzelni, mint úgy, ha abban krokodilus s tudja Isten, miféle ritka állatok találhatók ; mig mások ellen vetik, hogy kár volna az erőket megosztani, van nemzeti múzeumunk, gyarapitsuk közös erővel ezt. Ily es s több e féle eszmék csak olyanok elméjében fordulnak meg, kik egy muzeum valódi rendeltetését, czélját, tévesen fogják fel, s a muzeum szóhoz átalában oly eszméket csatolnak, melyeknek valósítása, igaz, hogy csekély erőnket kezdetben fölülhaladná; ámde emberi gyarlóságunkhoz tartozik az, hogy az ismeretlen tárgyakat képzeletünk

*) A lapunk múlt számában megjelent első czikk harmadik hasábjának 46-ik sorából egy „ha“ szócska véletlenül kimaradván, az értelemzavaró hibát kijavitandók, az illető mondatot ekként kérjük olvastatni: „életében pedig ha pénzzel nem, de egy két oda illő tárgygyal ne gyarapítaná.“ Sz c r k.

gyakran nagyobbnak, rémitőbbnek festvén, mint a valóság, attól visszarettenünk, de ha a tárgygyal, melytől féltünk, közelebbről megismerkedünk, belátjuk, bogy félelmünk alaptalan volt. így vagyunk a muzeum eszméjével is, ismerkedjünk meg tehát annak lényegével, valódi értelmével.

A régi pogány korban a tudományok és művészetek istennőit musáknak nevezték, az ezeknek tiszteletére emelt templomot pedig múzeumnak ; a mai korban is tehát az oly épületet, helyiséget, mely a tudományok érdekében emeltetik, museumnak nevezhetjük, közönséges fogalom szerint azonban e nevezet alatt a ritkaságok s egyéb természeti tárgyak gyűjteményét értjük; ámde ezen értelmezés is az eredeti értelemre könnyen visszavihető, merta ritkaságok, régiségek vagy egyéb természetitárgyak valamely középületben — múzeumban— nem azért gyüjtetnek, hogy azok látványul, hanem azért, hogy a tanulni vágyóknak segédeszközül szolgáljanak, és igy felállíttatásuknak főczélja a tudományok előmozdításában található fel, a tudományok pedig több ágra oszolván, az egyik a múltat, mig a másik a jelent tárgyalhatja; ennélfogva, hogy egy muzeum rendeltetésének egészben megfeleljen, kell hogy az nemcsak a régiségeket, a múlt idők tárgyait, hanem a jelenkoréit is magában foglalja. A muzeum tehát oly hely, hol a tudományok alapjául szolgáló tárgyak a végből gyüjtetnek össze, bogy a tanulni akarók azokat egy helyen kényelmesen s költség nélkül észlelhessék, tanulmányozhassák ; valamint tehát a tudományosság átalános fogalma alatt a tudományok minden ágát érthetjük, úgy a múzeum is, ha az minden tudományágnak segédeszközül szolgál, ösztermészeti tárgyak múzeumának mondható; de miután a tudományok, mint mondám, több ágra oszlanak, s ezek magukban is egy önálló egészet képeznek, p. o. lövészet, ásványtan stb., úgy a múzeumok is, ha csak egy tudomány tárgyait foglalják, magukban, növények, ásványok múzeumának mondhatók, s e minőségben is használható s nagybecsű egészet, képeznek, és igy lehet egy muzeum az egész földgömb, vagy a világ egy részéről, sőt egyes ország vagy vidékről összegyűjtött, régi vagy jelenkor tárgyainak gyűjteménye is.

Midőn tehát egy Egerben felállítandó muzeum czél- szerűsége inditványoztatik, ne értsünk az alatt, főleg kezdetben, a földgömb minden állatfaját, vagy Ádárn apánk korától kezdve minden használt íöveg vagy lábbelieket magában foglaló régiségek gyűjteményét, hanem elégedjünk meg egyelőre a megyénkben vagy hazánkban található ásványok, növények, szárnyas- és emlősállatok s ro varok gyűjteményével, s már ezekből is egy érdekes és tanulságos múzeumot alakíthatunk, mely gyűjtemény a