Eger - hetilap, 1865

1865-12-28 / 52. szám

437 ügynek minden perczben uj és váratlan fordulatára el lehetünk készülve. A „France“ azt jelenti, hogy a Francziaország s Észak- Amerika között a mexicói ügyben váltott sürgönyök közelebb egy időben tétetnek közzé mind Párisban, mind Washingtonban; a „Daily News“ párisi levelezője pedig azt sejteti, hogy a fran- czia hadsereg közelebb kivonul Mexicóból, s Miksa császár en­nek folytán leköszön. Ehhez járul a bécsi „Debatte“ azon hire, hogy a washingtoni cabinet a mexicói kiegészitö hadcsapatok to­borzása ellenében tiltakozni szándékozik. Stefens, az Angolországból menekült irfőnök, egészen sza­badon jár Párisban, s névjegyét mind lord Cowleynek, mind a főbb angol lapok párisi levelezőinek megküldi, sőt e napokban hosszabb látogatást is tett Shoffield tábornoknál. Oroszország. A „moszkvai lap“ I. Lipót belga király ha­lála alkalmából következőleg nyilatkozik: „A belgák királyának halála előbb utóbb komoly esemé­nyeket fog előidézni. Nincs messze azon perez, melyben Európa oly uj phasisba lépend, mely nem lesz minden veszély nélkül Oroszországra nézve. Ezért fontos dolog, hogy a sz.-pétervári kormány haladéktalanul hozzáfogjon saját nyugati tartományai­nak teljes bekeblezésébez.“ Ezenkívül ezen lap tudni hiszi, hogy legközelebb e czélból eldöntő rendszabályok fognak létesittetni, s ezt élénken helyesli. A kérdéses rendszabályok szerint, ezentúl senki sem szerezhetend ingatlan birtokot a hajdani lengyel tar­tományokban, hacsak az orthodox hitfelekczethez nem tartozik, s hacsak nem nagy-oroszországi származású. Olaszország. A külpolitikában uralkodó csendet az Olasz­országból érkező hírek teljesen megzavarták. A Lamarmora-mi- niszterium beadta lemondását, s a király elfogadta azt. A minisz­térium állása a parlamenttel szemben tarthatlan volt, de a tulaj- donképeni bukást Sella pénzügyi jelentése idézte elő. 700 millió évenkinti adó, melyet 845 millióra kell fölemelni, s a mel­lett 265 millió deficit, — ezt Olaszország leglelkesedettebb hívei is megsokalták. Hogy mily kabinet lép a lelépett helyébe, még hitelesen tudva nincs. Egy 21-iki távirat szerint Lanza, egy 22-iki távi­rat szerint pedig ismét Lamarmora bízatott volna meg az uj minisztérium alakításával. Annyi tény, hogy Viktor Emánuel e pillanatban conservativ elemek után néz. A tettpárt rémletesen emeli föl fejét, s nem kevesebbet hangoztat, mint köztársaságot. A „Mem. Dipl.“ szerint Antonelli és Sartiges közt élénk tárgyalások folytak az olasz államadósság illető részének az olasz királyságra való átruházása felett; minek következtében, római tudósítások szerint, oly egyezség eszközöltetett, melynek folytán ezután Rothschildnál fogja Olaszország letenni, a pápa által felvett kölcsön kamatainak fedezésére megkivántató összeget 25 millió scudi értékéig. A „Monde“ Rómából értesül, hogy a pápai kormány erélyé- nek sikerült a fenyegető pénzválságot szerencsésen elhárítani. A pápai zuáv-zászlóalj számára folytonosan érkeznek önkéntesek Francziaországból 20—25 főnyi csapatokban. Röviddel ezelőtt 60 ily önkéntes volt a civita-vecchiai kórházban, hol vesztegzár - idejöket eltöltötték. A határon Azz an esi ezredes alatt már három század zuav működik a brigantik ellen. Rómából írják, hogy a Boldogságos Szűz fogantatása ünne­pén egy küldöttség ő Szentségének az olasz nemzet hálafeliratát nyújtotta át a megüresedett püspöki székek betöltése körül tanú­sított atyai gondoskodás felett. Ö Szentsége az l'/2 millió aláí­rással ellátott feliratot mély megilletődéssel fogadta. A beküldött kegyeleti adományokból az Unita Cattolica“ 350,000 frankot küldött be, és aránylagos összegek érkeztek más lapok részéről. Görögországnak ismét uj minisztériuma van. A D e 1 i g i o r- gis-féle kabinet beadta lemondását, s a király Rufost bízta meg az uj minisztérium mcgalakitásával. Újabb hirek szerint Görögországban a dolgok oljr ko­moly fordulatot vesznek, hogy minden nap veszélyes crisis vár­ható; a védhatalmak ez okból gyorsan foganatosítandó katonai rendszabályok felett egyeztek ki. Dunafejcdelemségck. Bukarestben a kamarai ülésszak meg­nyittatott; a trónbeszéd megadja a kamaráknak az interpellate jogát, s a többi közt a Portával fennálló meghasonlással is fog­lalkozik. A fejedelem constatirozza, hogy trón és ország teljesen egyetértenek, s hogy mi saját személyét illeti, ő sohasem aka- dályozandja az általa emelt épület megszilárdulását. Sándor János fejedelem ép úgy érez, mint egykor C o u s a ezredes, ki a garantirozó hatalmasságok előtt kijelentette, mikép Oláh- és Moldvaország trónját csak kezébe letett szentesített zálog gya­nánt fogadta el. Mindenkor kész visszalépni, ha ezzel az ország kívánalmainak teljesen elégtétethetik. Amerika. A mexikói köztársaság washingtoni követe nov. 17-ről kelt sürgönyöket vett Mexikóból, melyek szerint a franczi- ák haderejüket a határ-városokban központosítják, s véglegesen odabagyják az ország belsejét. Mexikói tudósítások szerint, Juaerez elnökségét pártja meg­hosszabbította, és pedig mindaddigra, mig uj elnökválasztás lesz eszközölhető. New-Yorkból decz. 9-ről jelentik, hogy Logan unionista tábornok a mexikói köztársasághoz lett követté való kinevezteté- sét el nem fogadta. Okul azt hozzák fel, hogy Logan tábornok Juarez fegyveres segélyezését kívánta az Unió részéről, John­son elnök azonban kijelentette, hogy e kívánságát egyelőre nem teljesítheti. T Á R € Z Montanzes kikötőjében. (Vége.) A nap délponton állott már, midőn másnap kijózanodva — nemcsekély szégyenünkre — a szoba padozatán láttuk egymást heverni. Mi történt velünk ? Akarattal varázsoltak-e minket ezen állapotba, hogy mint az Egyesiiltállamok tisztjeit önszemünkben meggyalázzanak, és megalázzanak? vagy az egész csak ifjú köuy- nyelmüségünk eredménye volt? Bizonyost akartunk tudni; de sem sennora Capittát, sem leányát, sőt egyetlen lelket sem találtunk az egész házban, mint­ha az egesz épület kihalt volna. Rögtön rendbeszedtük magunkat, hogy a házat elhagyjuk, de Johnt — ki az egész éjét egy széken ülve s gondolatokba merülve töltötte — nem bírhattuk a távo­zásra. — Látnom kell öt — mondá — hogy talán soha el ne i hagyjam... Hasztalan kértük, hogy el ne maradjon tőlünk; vég­tére is ott kellett öt hagynunk. A Commodore — kinek a mélt éji kalandot hűn elmondtuk — méltó szemrehányással dorgált meg minket; azonban John viselete gondolkozásba ejtette öt. Itt eszünkbe jutott a commo­dore társunk iránti részvéte, különösen midőn az intézetből ha­jónkra lépett. Miután John még estére sem tért vissza, a parancsnok’percz- ről perezre nyugtalanabb lett. — John, John! — sohajtagyakran — ugyan mi történt vele ? Engem magához szólított: vezessen engem a házhoz — mon­dá — hol öt elhagyták. Félóra múlva sennora Capitta kapujában voltunk, mit kis néger nyitott ki.

Next

/
Thumbnails
Contents