Eger - hetilap, 1865
1865-12-21 / 51. szám
m&hmMí 4 26 közössége mellett marad meg Magyarországgal és más országokkal is szemben; de nem akar reichsratot, mely az országgyűlések önállóságát nagyon megszorítaná. „A kormány, ha — a mint remélhető — a magyar korona •országaiban a diploma föltételei elfogadtatnak, ha a közös ügyekre és azok tárgyalására nézve egység jö létre, minden koro- i'.naország törvényes képviselőidé terjesztendi az alkotmány kérdését, s nem akarja a többi országokat Magyarország által contumaciroztatni, habár alényegeskér- J dések eldöntése ez idő szerint Magyarországtól függ is. Ezen „törvényes képviselők“ pedig az országoknak az országgyűléseken való képviselői, mert a törvényes képviselet fogalma az országgyűlésekben van kifejezve.“ Gr. Lazanszki ezen nyilatkozatát a centralisták annyira szivökre vették, hogy egy decz. 16-iki prágai távirat szerint, a tartományi gyűlés azon napon tartott ülésében hg. Auesperg Károly, gr. Hartig, gr. Salm és gr. A1 than letették követi mandátumaikat, e lépésöket azzal indokolván, hogy „a kormánybiztos a birodalmi tanácsot olyannak nyilvánitá, mely nem áll fönn jogosan ; ez által a felfüggesztett birodalmi tanács tagjait, a birodalmi tanácsot perhorrescáló országgyűlési pártok gunyjának tette ki.“ Gr. Lazanszki visszautasitá e szemrehányást. Politikai hírek s események. Angolország. Azon hallatlan kegyetlenségek, melyeket az angolok a föllázadt négereken elkövettek, Angliában igen rósz benyomást tettek, s alapok sürgették a kormányt, hogy a jamaikai kormányzó ellen vizsgálatot rendeljen el. Ez meg is történt; a jamaikai események megvizsgálására kinevezett bizottmány már elindult Nyugat-Indiába. Francziaország. Napoleon császárnak ugyancsak meggyűlt a baja az általa alapított mexikói császársággal. Párisban e miatt nem csekélyebb a zavar, mint magában Miksa császár udvarában. A Mexikóból érkezett utolsó hírek a „Moniteur“ hivatalos tudósításai daczára ma már azt bizonyítják, hegy Párisban sem hiszik többé, hogy Miksa császárnak a béke és rend helyre- állitása sikerüljön. A mi Párisban legkellemetlenebbül hatott, azon körülmény, miszerint biztos tudomás érkezett oda, bogy Miksa császár nem rég egészen el akarta hagyni Amerikát. E terv azonban dugába dőlt, mert a franczia hadsereg fővezére megtudta az egész dolgot, és Miksa császár és nejének minden léptét folyvást a legnagyobb figyelemmel kisérte. Shoffield tábornok hivatalos küldetését most már alig merik tagadni Párisban; a tábornok meg van bízva, a franczia kormányt eleve értesíteni arról, hogy Északamerika nem fogja mindig nyugodtan nézni a mexikói eseményeket. Látni lehet az események rohamát; és bár Shoffield tábornok a bankettnél utasítása értelmében Amerika és Francziaország közti régi barátságról beszélt, jól tudják itt mégis, hogy vagy Mexikót ki kell üríteni vagy háborúra készülni. Megjegyzendő még, hogy az amerikaiak Miksa császár lemondását nem követelik. Annyira nem mennek, csupán azon kérelemre szorítkoznak, hogy a franczia beavatkozásnak Mexikóban vége legyen. A spanyol viszonyok felől Párisból — hihetőleg némi túlzással — Írják : „A különböző ürügyek alatt ide érkező spanyol főrangú családok száma folyvást növekedik. Ezek azon meggyőződést hozzák magukkal, hogy hazájuk borzasztó politikai s társadalmi felforgatás elé néz, ha 0’ Dounel-nek nem lenne elég bátorsága — a társadalmat megmenteni. Őszinte s meggondoló hazafiak reményük, hogy O’D önnel megkisértendi az államcsínyt úgy a programra nélküli, anarchia felé tartó pártvezérek és demagógia, mint az udvar ellen; a királynét leköszönésre fog- i ja bírni, s az öt éves asturiai herczeg nevében, mint kormányzó átveendi a dictaturát. A „Mémorial diplomatique“ jelenti, miszerint Francziaország és Ausztria közt a kereskedelmi szerződést illető hivatalos tárgyalások már megkezdettek. Ugyanazon lap állítja, hogy Róma és Páris közt a római adósság átruházása iránt formaszerinti s közvetlen alkudozások kezdettek. Oroszország. Pétervárról jelentik, hogy császári ukázt várnak, mely az eddigi ujonezozási rendszer eltörlésével Porosz- ország példájára az általános honvédelmi kötelességet ho- zandja be. Már jövő évben szándékoznak az átalános honvédelmi kötelességgel összekapcsolt porosz védelmi rendszert behozni, melynek főpontjai következők: Az átalános honvédelmi kötelezettség behozatala; a fegyveres erőnek rendes hadserege 1-ső és 2-ik osztályú honvédésre, és átalános felkelő seregre való felosztása; az egy évi önkéntesek intézményének behozatala stb. A rendes hadseregnél a szolgálat- idő 7 évre szabatik meg, miből az illető 3 évet tettleges szolgálatban, 4 évet a tartalékban tölt; a szolgálati idő a 17-dik évvel kezdődik. Olaszország. Florencz, dec. 13. Az „Opinione“ szerint a vallási testületek eltörlésére vonatkozó törvényjavaslat a kol- duló-szerzetekre nézve minden egyes tag évi nyugdiját 240 frkra szorítja. A megszüntetett szerzetek vagyona állami rente-é alakit- tatik át. Ezen rente egy része azon községeknek fog hagyatni, különös tekintettel Szicziüára, melyek az oktatásra s a beteg-ápolásra szánt intézetekkel bírnak. A többi rész a hitfelekezetek kiadásaira fog fordittatni. A lelkészek legalább 800 frknyi évi fizetést fognak huzni. A papi tizedek eltöröltetnek. Uj egyházmegyei beosztás fog történni. Florenczből 12-röl jelentik, hogy Nigra gróf, a kir. ház minisztere meghalt. Egy decz. 14-iki florenczi távsürgöny szerint, Chiaves ügyvéd átvette a belügyi tárczát, Natali, ki eddig e tárczával volt megbízva, a közoktatásügyit tartja meg. Egy florenczi távirat által jelentett azon bir, hogy Lamar- m or a minisztériuma beadta volna iemondását, még eddig nem valósult. Sella pénzügyminiszter az olasz kamarában előterjesztő az 1866-iki államdeficitet, mely 265 millióra megy. Ezt, —• igy szól a miniszter — legalább is 100 millióra kell alábbszállitani, s e czélból részint megtakarításokat, részint adófölemeléseket ajánl, ez utóbbiak között a már annyi keserűségre alkalmat adott őrlési adónak 1000 millióval való fölemeltetését. A fllorenczi minisztériumot bizonyára csak a végső szükség bírhatta reá, hogy e rendszabályhoz fogjon, mely Olaszországban oly roppantul népszerűtlen. Ez eléggé jellemzi a viszonyokat. Rómából a „Temps-“ hoz következő fontos tudósítás érkezett: Az aggasztó pénzválsággal szemben a pápai kormány legközelebb 9 millió scudi (45 millió franknyi) kölcsönt kötött Párisban. Első rangú befolyások egyesültek, hogy ö Szentségének e pénzügyi műtétet megkönnyítsék. A Rómában uralkodó pénzválságot a „Moniteur“ szerint leginkább azon körülmény idézte elő, hogy a scudo 35 centimmel többet ér a vele tettleg majdnem egyértékben álló 5 frankos pénznemmel, és ezért az üzérek által is összevásároltatik. A pápai hadsereg létszáma 8000 főről 10,000-re emeltetett. Spanyolorzság. A kortes-választások befejeztettek, s legnagyobb részt a ministerium javára estek ki. Az ellenzék legfeljebb 80 szavazat felett rendelkezik. Megjegyzendő egyébiránt, hogy a progressisták nem vettek részt a választásokban. Belgian). L i p ó t belga király temetése múlt szombaton ment véghez. Az európai udvarok küldötteik által képviseltették magukat a temetésen.
