Eger - hetilap, 1865
1865-10-26 / 43. szám
111. évfolyam. 43. szám. Oktober 2(5-án 1805. Előfizetési dij: Egész évre . 5ft — kr. Félévre • 2 „ 50 „ Negyedévre . • 1,, 30 „ Egy hónapra- 44., rfirn Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad - a szerk.eaztös ég (Busti-ház, 803. szám), könyvkereskedésük; s minden es. kir. postahivatal. Violet Otto és J ént s eh O Deák Ferencz nyilatkozata. Hazánk nagy fia, Deák Ferencz, kit a jelen átalakulás nehéz munkájánál mint első rendű tekintélyt, mint tájékozó iránytűt tekintenek jobbjaink s azok, kik előtt a haza java s jövője mindenek felett áll, — múlt héten a „P. Naplódban felszólalt s kifejté: „hogy korán- sem szükséges mindenütt a 61-iki követeket újra megválasztani. A haza érdekében — ugy- mond — szükséges, hogy a választás mindenütt a bizoda- lom kifolyása legyen, és a bizodalomnak alapja az: hogy a választandó képviselőnek elvei a választók többségének elveivel a főkérdéseknél ellentétben ne legyenek. De hol e feltétel több jelöltben is meglenne, ott a bizodalomra sokkal nagyobb indoka nagyobb képesség, a tudományos készültség, mint azon körülmény, hogy ajelöltek egyike már máskor is képviselte a kerületet vagy várost. De szóljon maga a fontos czikk, melyet egész terjedelmében ime közlünk : „Az október 17-iki Naplóban egy levél közöltetik Nagy-Váradról, mely többek nevében van irva. Ezen levél szerint sokak által az én nevemmel bozatik kapcsolatba némelyeknek azon eszméje, hogy „kötelesség, minden 1861 -ki képviselőt, hacsak az physice vagy mora- liter képtelenné nem lett, saját kerületében újra megválasztani, és pedig azért, mert miután a kormány 1861-ben az országgyűlését feloszlatta, s most az uj országgyűlés összehívásával mintegy a nemzetre appellált, a nemzetnek az 1861-diki követek újabb megválasztásával kell bizo- nyitani hű ragaszkodását az alkotmányhoz és azon elvekhez, miket azl861-ki országgyűlés kimondott.“ A választási mozgalmakba sem közvetve, sem közvetlenül nem kivánok avatkozni, s még a váradi levélre sem szólallam volna fel, de több oldalról, több ízben, s majdnem naponkint intézteinek hozzám egyenes felszólítások szóban és Írásban az iránt, vájjon igaz-e, hogy én voltam egyik, ki a fentebb emlitett elvet felállítottam, s határozattá emelni segítettem? — Egyesek és községek nevében kérdezik tőlem, szabad-e más képviselőt válasz- tárnok a helyett, ki a kerületet 1861-ben képviselte, s van-e csakugyan általános határozat, mely őket ebben gátolja? Ily egyenesen hozzám intézett kérdések és felszólalások folytán nem lehet tovább hallgatnom, s elmondom néhány sorban mind ezekre, mind a váradi levélnek reám vonatkozó tartalmára válaszomat. Alkotmányos országban, midőn a törvényhozás terén valamely fontos kérdés felett egyrészről a fejedelem, másrészről a nemzet képviselőinek többsége megegyezni nem tudnak, s a fejedelem az országgyűlését feloszlatva, uj választásokat rendel, s az országgyűlést ismét összehívja, ezen eljárásnak alkotmányos értelme csakugyan az, hogy a fejedelem a képviselők véleményének ellenében magára a nemzetre hivatkozik. — Mert miután a képviselők saját egyéni meggyőződésük szerint járnak el, mindamellett, hogy őket a nemzet bizalma választotta, fontosabb kérdéseknél is megtörtén hetik, hogy a képviselők többségének véleménye lényegesen eltér a nemzet többségének véleményétől. Az uj választások tehát alkalmul szolgálnak a nemzetnek, hogy a választás által nyilatkozzék: vájjon helyesli-e vagy kárhoztatja volt képviselőinek elveit és eljárását? Helyeslés esetében vagy az előbbieket választja meg ismét, vagy választ más egyéneket is, de ugyanoly elvüeket. Kárhoztatás esetében pedig ellenkező elvti egyénekre megy át a többség bizalma. A helyeslés tehát nem a személyeknek, hanem az elveknek ugyanazonosságában fekszik, s a nemzet épen úgy kifejezi ragaszkodását ugyanazon elvekhez, melyekből volt képviselői kiindultak, ha némelyek helyett másokat választ, de ugyanazon elvüeket, mint ha egytől egyig az előbbieket választotta volna meg. A haza érdekében szükséges, hogy a választás mindenütt a bizalom tiszta kifolyása legyen. A bizalomnak főfeltétele kétségtelenül az, hogy a választandónak elvei a választók többségének elveivel főkérdéseknél ellentétben ne legyenek. — De a hol ezen föltétel több képviselő- jelöltben egyaránt megvan, ott a bizalomnak több egyéb, igen alapos motívumai is vannak, melyek között bizonyosan fontosabb a nagyobb képesség, mint azon körülmény, hogy a jelöltek egyike a kerületet már előbb is képviselte. Ily esetben a választók szebben, nemesebben, s a hazára nézve hasznosabban gyakorolják választási jogukat, ha oly jelöltek közül, kik elveiknél és jellemüknél fogva egyaránt méltók a bizalomra, a nagyobb képességet veszik főkép tekintetbe. Ezen általános és tisztán objective tartott nézeteimből láthatja kiki, hogy én azon elvet vagy eszmét, melyet a váradi levél is említ, fel nem állítottam, s azt határozattá emelni nem segítettem, és nem is óhajtottam. De nem is tudok ily határozatról semmit. Lehet, hogy valahol több hazafiak abban állapodnak meg maguk között, hogy az 1861-diki követeket fogják megválasztani, s a mennyire lehet, azok megválasztására fognak törekedni. Ily megái lapodás teljesen szabadságában áll bárkinek; de az egyedül azoknak szolgálhat zsinórmértékül, kik a megállapodást önként elfogadják, másokra azonban érvénynyel és kötelező erővel nem birhat. Saját választási szabadságát kiki lekötheti, de másét senki. • Nem is hiszem, hogy ily megállapodásokat maguk a megállapodók másnak kívánnák tekinteni, mint egyszerű nézetnek. Tovább menni s arra mások irányában mint
