Eger - hetilap, 1865
1865-10-26 / 43. szám
356 kötelezőre hivatkozni: erőltetés volna, és jogtalan korlátozása a választási szabadságnak, melyet senki nem akarhat. A mi a nagy-váradi levélnek személyemre vonatkozó részét illeti, köszönöm azon kedvező véleményt, melyet a levél irói személyem iránt kijelentettek; úgy tekintem azt, mint szívélyes ragaszkodást; de ha örülni tudnék annak, hogy bárki a maga jobb meggyőződését egyenesen és egyedül az én személyem iránti tiszteletnek áldozza fel, midőn a haza javáról van szó: becsülést sem érdemelnék, annál kevésbbé tiszteletet. Örülök, ha valakit okokkal tudok meggyőzni valamely nézetem helyességéről; minden más motívumot helytelennek tartok, s legforróbb óhajtásom az : hogy közdolgainkban minél több objectivitással és minél kevesebb subjectivitással járjunk el. A pietas szép és szent dolog, mely sok jónak, hasznosnak, nemesnek forrása; de politikai téren egyes ember él je be azzal, ha polgártársai becsülik; minden fáradozásainak ez legszebb jutalma. Közügyekben csak egy pie- tásnak szabad uralkodni, azon pietásnak, melynek tárgya a Haza.“ A f. hó 22-én tartott városi gazdászati bizottmány ülése. Eger, okt. 2ő-én. Mozgalmas városi életünk igen gyors vezetőül szolgál jelenleg mindenféle hir terjesztésére. Csak népünk között és polgártársaink között kell megfordulnunk, és azonnal tapasztaland- juk, mennyi minden alaptalan hir, ráfogás, gyanúsítás van most forgalomban. Egy elejteit szó, egy roszul hallott nyilatkozat elegendő, hogy az a pártérdekek szerint ijesztő rémekké nője ki magát. Ily különféle hírek jöttek és tétettek mozgásba a múlt vasárnap f. hó 22-én tartott városi bizottmányi ülésről; főleg pedig Cs . . . S. urnák akkor tárgyalt folyamodványáról. Mi úgy tudjuk, hogy a bizottmányi ülés semmiféle adóssági elengedést nem tett, de nem is tehetett, mert erre nem illetékes; mégis a hir már ezrekről és csaknem százezrekről is beszél. Mily méltánytalanság ez, pedig mily egyszerűen keletkezhetik! Az ülés nyilvános, véletlenül bemegy egyik vagy másik földműves pol gártársunk, hallja, mint például hallhatta a múltkor V. J. ur beszédét, ki Cs. S. ur százezreket érő hazaíiui érdemeiről tett említést, és azonnal kész a hir, megvan a gyanú, hogy hát mennyi ezret engedtek el a városi pénztár kárával stb. Mindennek meg- gátlására legegyszerűbb mód, ha a bizottmányi ülés határozatai vagy legalább a főbb tárgyak c lapokban a városi hatóság részéről közzé fognak tétetni. Én hiszem, hogy mind szerkesztő ur szívesen nyitja meg lapját e czélra, mind pedig az olvasó-közönség ezt érdekkel fogja venni. Mi remélünk és várunk ; addig is azonban tudomásunk szerint az elferdített hírek ellenében és annak további terjedése meggátlása végett, kötelességünknek tartjuk, a tényállást előadni. A tényállás ez. Csiky Sándor ur 1861-ben mint városunk képviselője kijelenté, hogy ő a kormánytól semmiféle képviselői fizetést elveinél fogva el nem fogad, azért a városi pénztárból kért és kapott képviselői fizetés fejében, ha jól tudjuk, 550 frtot o. é.; azonban Cs. S. ur később Pesten az országos pénztárból is fölvette az illető képviselői fizetést. Az országgyűlés után a városi hatóság kötelességének ismerte, Cs. S. urat felszólítani a különben is elég szűk állapotban levő városi pénztár kártalanítására. Ebből, miután Cs. S. ur az illetéktelenül felvett és magánál tartott összeget visszafizetni vonakodott, per keletkezett, mely legfojsőbb hazai törvényszékeinken is megfordult, és a legfels. törvényszék ítélete erejénél fogva, Cs. S. ur a visszafizetésre köteleztetett. íme, tudomásunk szerint ez alapja ama adóssági kérdésnek, mely a múlt vasárnap tárgyaltatott. Hogy még más adósságok is fenforognának, erről nincs tudomásunk. Óhajtjuk, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv a terjedő hirek meggátlására közzététessék. *) ^ Városunk és az igazság érdekében. Mióta a képviselőválasztási mozgalmak nálunk megindulá- | nak, közéletünk egyhangúsága megszűnt, és élénk érdekeltség | nyilatkozik minden részről, a szabadság és szabad választási jog hozván magával, hogy oly nagyfontosságú országgyűlés előtt, milyennek küszöbén állunk, közönyös senki sem maradhat, kiben nemzetünk jövője iránt még remény van, és a hazaszeretet legkisebb szikrája él. De valamint szabadságában és jogában áll mindenkinek három képviselőjelöltünk közül ahhoz csatlakoznia, a mellett buzognia, kinek nyilvánított elveiben, képességében, tudományosságában, higgadtságában és jellemében legtöbb biztosítékot talál: úgy méltatlanság és jogtalanság, polgártársainkat azért, mert nincsenek a mi követjelöltünk mellett, sértegetni, gúnyolni vagy épen erőszakkal megtámadni. A ki ilyet követ el, j méltatlan a polgári szabadságra, kigunyolja a szabadságot, meg- j sérti a jogot, megtámadja a személy- és vagyonbiztonságot. Fáj- I dalom, mint városi lakosságunk szomorúan tapasztalja, ily polgári érzetünket mélyen sértő méltatlanságok, és megtámadási esetek már előfordultak, és részben napi renden vannak. Nincs ez ellen védve senki, nincs az idegen, mint ez közelebb történt, midőn egy vidéki lelkész „éljen Csiky“ stb. felkiáltások mellett kocsiján — kövekkel — megdobáltatok Már több erőszakos megtámadás is fordult elő. Mi ezekről hallgattunk, mert toliunkat nem vezérli pártérdek, mint némely lapok levelezőit, kik kapva kapnak az ily szomorú eseteken, azokat elferdítve és túlozva sietnek pártérdekükben kiaknázni és a lapoknak megírni, mitsem törődve azzal, hogy igy nemcsak az országban, hanem a külföld előtt is rontják nemzeti becsületünket, és elhitetik a nagy világgal, mit helyettünk mások úgyis oly szives tevékenységgel terjesztettek, hogy a magyar nemzet a szabadságra, a politikai önkormányzatra még most sem érett meg. Vajha a lapok t. szerkesztői megtagadnák minden ily tudósítástól a közlést mindaddig, mig az illető rendes vagy rendetlen levelező urak az elkövetett botrányról a hivatalos vizsgálat eredményét be nem mutatják. így lehetne eszközölni, hogy sok ráfogástól és méltatlan szennytől me,gkiméltetnének nemcsak egyesek és az egész nemzet, hanem annál sujtóbb lenne a nyilvánosság szava magukra a tettesekre és azok okozóira nézve is. Hadd sújtsa a józan közönség Ítélő szava azokat, kik városunkban ily méltatlan megtámadásokat eddig elkövettek; kényszerítve registráljuk azokat, de sem nemzetünk, sem városunk jó hírneve iránti szeretetünk nem terjedhet odáig, hogy az igazságot elhallgassuk. Mi pusztán a tényeket adjuk elő, úgy mint azokról a hivatalos vizsgálatok nyomán értesültünk. Az első erőszakos és véres megtámadást f. hó 8-án este Kalapács J. egy rakonczátlanságáról átalánosan ismeretes és a hatvani külvárosban lakó földműves-legény követte el. Ez a Vav- rik pártján levő, Pállok nevezetű, több gyermekes és családapát orozva súlyosan megszúrta, ezenkívül egy csizmadialegényt és Szalay nevű kapást is megsebesítette. Bűnös merényeért most a megyei börtönben van, és büntetését várja. Biztos értesülés szerint, Csiky Sándor úr kezességre leendő kibocsátását már megki- sérlette, és kérte is, a mi azonban neki megtagadtatott. Hasonló erőszakos megtámadással rohanta meg f. hó 16-án virradóra *) Mi a t. városi bizottmány mindnyájunkat érdeklő tárgyalásainak s az ezekről irt jegyzőkönyvnek a legszívesebben nyitunk lapunkban tért. Szerk. II
